Parlagi sasok neveltek fel egy egerészölyv-fiókát a Dél-Alföldön, saját három fiókájukkal együtt.
A különleges fészekaljra a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának közös munkacsoportja talált rá májusban, a Békés megyei Dévaványánál.
Feltételezik, hogy az egerészölyv-fiókát valamelyik sas elragadta, zsákmányként, ám nem sérült meg, és a sasfészekben ugyanúgy enni kért, mint a sasfiókák. Erre a mozdulatra pedig a szülők reflexből reagálnak.
A madarakat júniusban is ellenőrizték, akkor már az egerészölyv a fészek környékén repkedett, szemlátomást egészségesen. A sasfiókák akkor még nem tudtak röpülni.
A fészekről drónfelvétel készült:
Az MME közleménye és beszámolója szerint ha nem is gyakran, de előfordul ez a jelenség.
Ez a felvétel 2020-ban készült egy ilyen fészekaljról:
Az egerészölyv Európában a legelterjedtebb ragadozó madár. A parlagi sasok zsákmánya egy százalékban egerészölyvekből áll, zömmel fiókákból. Ahhoz, hogy az így elvitt madár életben maradjon, az kell, hogy ne sérüljön meg közben, és azt a sast, amely elvitte, a fészekbe érve megzavarja valami, így ne kezdje el rögtön a fiókák etetését, megölve a még esetleg élő zsákmányt, és a saját fiókái is elfogadják a jövevényt.
A parlagi sas világszerte veszélyeztetett fajnak számít, az Európai Unióban fészkelő párok kétharmada Magyarországon található. Fészkeiket az MME a hetvenes évek óta számontartja. Ez idő alatt több mint tízezer sasfészket ellenőriztek, és hat alkalommal láttak élő egerészölyv-fiókát parlagi sasoknál, és ötöt réti sasoknál.
Arról, hogy a madarak hogyan élnek együtt, sokszor egymásra utalva, ez a cikkünk szól: