Enni kért a zsákmány, a sasok megetették

  • narancs.hu
  • 2023. augusztus 9.

Lokál

Felneveltek egy tápláléknak szánt egerészölyv-fiókát a parlagi sasok Dévaványánál.

Parlagi sasok neveltek fel egy egerészölyv-fiókát a Dél-Alföldön, saját három fiókájukkal együtt. 

A különleges fészekaljra a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának közös munkacsoportja talált rá májusban, a Békés megyei Dévaványánál. 

Feltételezik, hogy az egerészölyv-fiókát valamelyik sas elragadta, zsákmányként, ám nem sérült meg, és a sasfészekben ugyanúgy enni kért, mint a sasfiókák. Erre a mozdulatra pedig a szülők reflexből reagálnak.  

A madarakat júniusban is ellenőrizték, akkor már az egerészölyv a fészek környékén repkedett, szemlátomást egészségesen. A sasfiókák akkor még nem tudtak röpülni. 

A fészekről drónfelvétel készült:

 
Fotó: Horváth Márton/MME

 Az MME közleménye és beszámolója szerint ha nem is gyakran, de előfordul ez a jelenség. 

Ez a felvétel 2020-ban készült egy ilyen fészekaljról:

 
 
Fotó: Horváth Márton / Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
 

 Az egerészölyv Európában a legelterjedtebb ragadozó madár. A parlagi sasok zsákmánya egy százalékban egerészölyvekből áll, zömmel fiókákból. Ahhoz, hogy az így elvitt madár életben maradjon, az kell, hogy ne sérüljön meg közben, és azt a sast, amely elvitte, a fészekbe érve megzavarja valami, így ne kezdje el rögtön a fiókák etetését, megölve a még esetleg élő zsákmányt, és a saját fiókái is elfogadják a jövevényt.

A parlagi sas világszerte veszélyeztetett fajnak számít, az Európai Unióban fészkelő párok kétharmada Magyarországon található. Fészkeiket az MME a hetvenes évek óta számontartja. Ez idő alatt több mint tízezer sasfészket ellenőriztek, és hat alkalommal láttak élő egerészölyv-fiókát parlagi sasoknál, és ötöt réti sasoknál.

Arról, hogy a madarak hogyan élnek együtt, sokszor egymásra utalva, ez a cikkünk szól:

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.