helyrajzi szám

Horizont

Lokál

A mozi negyven év működés után lett Horizont, előtte Híradónak nevezték

Az Erzsébet körút és a Dohány utca sarkán álló épületbe oszlopokkal tagolt, félkör alakú bejárat vezet, tetején Horizont felirattal. Odabent a hasonló nevű kávézó működik, ám nagyot téved, aki azt hiszi, hogy a portál a vendéglátás kedvéért lett ilyen. A Horizont elnevezés a helyiség korábbi funkcióját is idézi: húsz éven át, 1979 és 2000 között így hívták azt a különleges mozit, ahol tévéjátékokat és dokumentumfilmeket is vetítettek. De még ez is újdonságnak számít, ha az egész történetet nézzük. A mozi negyven év működés után lett Horizont, előtte Híradónak nevezték.

„A külföldi nagyvárosokban egész sereg folytatólagos előadásra berendezett híradó mozi van, ahol megszakítás nélkül peregnek a világ minden tájáról érkező filmújságok, Budapesten a Magyar Filmiroda kapott először engedélyt híradó-mozi nyitására” – írta 1939 decemberében az Esti Ujság, pár nappal a mozi megnyitása előtt, hozzátéve, hogy a magyar filmhíradón kívül „elsősorban a legfontosabb európai híradók szerepelnek majd a műsoron”, illetve „kultúrfilmeket, különféle rövidfilm-különlegességeket, valamint trükk­filmeket” vetítenek. A Magyar Filmiroda Rt. azonban nem csak a műsorról gondoskodott, de a megfelelő körülményekről is. A moziba az akkori legkorszerűbb vetítő- és hangberendezés került, a székeket az art deco specialistának számító Nagy Antal és Fia műbútorasztalos-üzem szállította, az ultramodern, áramvonalas bejáratot és előteret Münnich Aladár tervezte, a vetítővásznat pedig Kovács Margit világító kerámiaoszlopai fogták közre. Az újdonság akkora sikert aratott, hogy a tervezett folytatólagos vetítés helyett az első hetekben időpontra meghirdetett előadásokat kellett tartani. Nem sokkal később pedig a Petőfi Sándor utcában, a mai Katona József Színház helyén megnyílt a második hasonló profilú filmszínház.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.