Horizont

Az Erzsébet körút és a Dohány utca sarkán álló épületbe oszlopokkal tagolt, félkör alakú bejárat vezet, tetején Horizont felirattal. Odabent a hasonló nevű kávézó működik, ám nagyot téved, aki azt hiszi, hogy a portál a vendéglátás kedvéért lett ilyen. A Horizont elnevezés a helyiség korábbi funkcióját is idézi: húsz éven át, 1979 és 2000 között így hívták azt a különleges mozit, ahol tévéjátékokat és dokumentumfilmeket is vetítettek. De még ez is újdonságnak számít, ha az egész történetet nézzük. A mozi negyven év működés után lett Horizont, előtte Híradónak nevezték.

„A külföldi nagyvárosokban egész sereg folytatólagos előadásra berendezett híradó mozi van, ahol megszakítás nélkül peregnek a világ minden tájáról érkező filmújságok, Budapesten a Magyar Filmiroda kapott először engedélyt híradó-mozi nyitására” – írta 1939 decemberében az Esti Ujság, pár nappal a mozi megnyitása előtt, hozzátéve, hogy a magyar filmhíradón kívül „elsősorban a legfontosabb európai híradók szerepelnek majd a műsoron”, illetve „kultúrfilmeket, különféle rövidfilm-különlegességeket, valamint trükk­filmeket” vetítenek. A Magyar Filmiroda Rt. azonban nem csak a műsorról gondoskodott, de a megfelelő körülményekről is. A moziba az akkori legkorszerűbb vetítő- és hangberendezés került, a székeket az art deco specialistának számító Nagy Antal és Fia műbútorasztalos-üzem szállította, az ultramodern, áramvonalas bejáratot és előteret Münnich Aladár tervezte, a vetítővásznat pedig Kovács Margit világító kerámiaoszlopai fogták közre. Az újdonság akkora sikert aratott, hogy a tervezett folytatólagos vetítés helyett az első hetekben időpontra meghirdetett előadásokat kellett tartani. Nem sokkal később pedig a Petőfi Sándor utcában, a mai Katona József Színház helyén megnyílt a második hasonló profilú filmszínház.