„Ez még semmi” – Luxusáruházak az Andrássy úton

Lokál

Alacsony bevétel, kevés vásárló, kicsi választék. Sajnáljuk-e a pesti luxusáruházakat? Miért kellenek és kinek?

„Minden, amit karácsonyra szeretnék: egy kis fekete ruha, cuki Red Valentino magas sarkú, egy póni, egy Alexander McQueen clutch, még több táska és Te” – olvasható az Andrássy út 19. szám alatt található il Bacio di Stile egyik kirakatában, ahol a próbababák mögött nagyméretű karácsonyi kívánságlista hivatott a dekoráció és a reklám szerepét betölteni. Az árlistát már nem ilyen egyszerű elolvasni, ugyanis a kirakat legalján van, olyan kicsi betűkkel, hogy egészen le kell guggolni ahhoz, hogy böngészhető legyen. A kívánságok között szereplő póni talán csak vicc lehet, de miután megtudjuk, hogy a kirakatban lévő táska több mint négyszázezer forintba kerül, a listán pedig „még több táska” szerepel, már úgy vagyunk vele, hogy nyilván a póni beszerzése sem okozhat nagy anyagi gondot a célközönség számára.

false

 

Fotó: Németh Dániel

„Az egész áruház megálmodásánál, létrehozásánál a tulajdonosok törekedtek arra, hogy valami egyedülállót, igazi értéket adjanak Budapestnek” – válaszolja Nemes Tamás, az il Bacio kommunikációs vezetője arra a kérdésünkre, hogy miért permeteznek kis csöveken keresztül parfümöt az utcára. Nemes szerint a parfüm is azt a célt szolgálja, hogy ne csak a vásárlók, hanem a járókelők is kapjanak valami pluszt. Ennek érdekében – az utcaszakasz illatosítása mellett – minden reggel felmossák az épület előtti járdát.

Sugárzó út

„Az Andrássy út megépülése óta vonzza a luxust, amiben úttörőnek számított a Párisi Nagy Áruház, ami igazi párizsi mintára az első pesti áruház volt. Azóta divat az Andrássy úton elegáns üzleteket nyitni” – mondja Götz Eszter építész. Az Andrássy út 39. szám alatt található áruház 1911-ben nyitotta meg kapuit, miután átépítették a Terézvárosi Kaszinó épületét Sziklai Zsigmond tervei alapján. Az Andrássy út épületei nagyrészt műemlékek, 1977-ben az egész útvonal városképi védettséget kapott, 2002-ben pedig a világörökség részévé vált. Nem csoda, hogy előszeretettel költöznek ide elegáns éttermek és üzletek.

A luxuscégek azonban a rendszerváltást követően hosszú ideig nem nyitottak önálló üzletet Magyarországon. A Váci utcában a kereskedelem jellegét inkább a tömegcikket árusító boltok határozták meg, a luxustermékeket kínáló világcégeknek olyan helyszín után kellett nézniük, amely forgalmas, könnyen megközelíthető, elegáns, mindamellett megfelelő szolgáltatásokat kínál a vevőkörük számára. „Az Andrássy úton 2006-ban a Louis Vuitton számított úttörőnek, amelyet sorra követett a többi luxusmárka megjelenése” – tájékoztatta lapunkat Terézváros önkormányzata. A popkultúra különböző bugyraiból jól ismert márkának az 1888-ban megnyílt Opera kávéház épülete ad otthont, ami azzal a Három Holló nevű „bodegával” osztozott az Andrássy út 24.-es számon, ami Ady Endre törzshelye is lett.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Ilyen és ehhez hasonló műemlékekkel nincsen könnyű dolga annak a cégnek, amely változtatást szeretne az épületeken, ugyanis a bolttulajdonosok a világörökségi területre vonatkozó szabályok és a megfelelő engedélyeztetési eljárási rendet betartva – a terézvárosi önkormányzattal és a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központtal egyeztetett tervek alapján – változtathatnak csak a jelenlegi arculaton. Terézváros önkormányzata úgy nyilatkozott a Narancsnak, hogy igyekszik meggátolni a reklámok elburjánzását, de nem akadályozzák meg, hogy a tulajdonosok a ház homlokzatához alkalmazkodva bemutassák saját arculatukat. Minden olyan épület egyébként, ahol luxusbolt nyílt, magántulajdonban van, a bérleti díjak pedig korántsem egységesek: van, ahol évi 400-500 euró/négyzetméteráron is lehet üzletet bérelni, míg máshol 1000 eurót kérnek egy évre a bérlőktől.

A több mint ötmilliárd forintból átalakított Andrássy út 19.-ről Terézváros önkormányzata igencsak jó véleménnyel van, azt mondják, az il Bacio di Stile luxusáruház követendő példa lehet a többi üzlet számára. „A tulajdonosok a műemléki környezetben alkalmazott modern belsőépítészeti megoldásokkal szép, minden részletében eleganciát sugárzó, izgalmas teret hoztak létre. Nem véletlen, hogy elnyerték a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara különdíját a XVI. Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj pályázaton” – áradozik a VI. kerületi önkormányzat. Az il Bacio építészeti koncepciója egyébként a volt palotaépület meglévő értékeinek és a századforduló életérzésének megőrzéséből indult ki, az eredmény pedig egy palotába bújtatott luxusáruház lett, ami az átlagkeresetű embernek inkább múzeumként funkcionál. Már csak azért is, mert a többhavi fizetésnyit érő ruhakölteményeken kívül több mint húsz kortárs magyar és külföldi képzőművész (pl. Grayson Perry, Marina Abramović vagy Martin Munkácsi) művei tekinthetők meg az üzletekben (szobákban).

Van igény?

false

 

Fotó: Németh Dániel

Már évekkel ezelőtt is több cikk szólt arról, hogy Magyarországon igencsak szegényes a választék a luxusmárkákat illetően, így Budapest nem csábító célpont az igazán gazdag turistáknak. Ezen a jelenségen próbál változtatni az il Bacio, ami 43 márkával és 80 almárkával nyitotta meg kapuit, ami merész vállalkozásnak tűnhet, ha azt nézzük, hogy az Andrássyn lévő üzletek nem dúskálnak a nyereségben. A legjobban a Louis Vuitton teljesít, melynek a 2013-as, adózás előtti eredménye 135 millió forint.

Ehhez hasonlót produkált a Gucci is – náluk ehhez 44 milliós veszteség társult a tavalyi évben. Az il Bacio pedig a 2013-as évet 475 millió forintos árbevétellel és 2,15 milliárdos veszteséggel zárta. Az áruház kommunikációs vezetője szerint nem aggasztó ez a szám, mert a veszteségbe a beruházás költsége is beletartozik, amely – mint mondja – egy ötezer négyzetméteres, műemlékvédelmi oltalom alatt álló épület létrehozásánál, felújításánál nem elenyésző tétel. Arra azonban nem tudott válaszolni, hogy nagyságrendileg idén hogyan alakul majd a bevételük, amit a karácsonyi időszak remélhetőleg nagyban fog befolyásolni. A napi forgalom iránt is érdeklődtünk, de azt is titok övezi, bár Nemes annyit elárult, hogy egy évvel a nyitásuk után nőtt a forgalmuk. A közönségük állítólag fele-fele arányban áll külföldiekből és magyarokból. Nemes örül ennek az aránynak, de azt szeretnék, ha még több magyar vásárolna náluk. Ezt több hazai reklámmal és magyar divattervezők bevonásával szeretnék elérni. Az áruházban egyébként 10-15 százalékkal olcsóbban beszerezhetők a világmárkák termékei, mint Párizsban vagy Milánóban.

Magyar + gyerek

Szerettük volna megkérdezni a nemrég nyílt Silka – „a magyar luxusmárka” – tulajdonosát arról, hogy milyennek ítéli meg a magyar vásárlóerőt, illetve azt, hogy a külföldiek mennyire érdeklődnek a magyar márka iránt, de sajnos a tulajdonosnő nem nyilatkozik a Magyar Narancsnak, sőt semmilyen politikai lapnak, mivel neki „minden oldalról” vannak vevői, és inkább az üzleten kívül hagyja a politikát. Mindenesetre a Silka nem az Andrássyn kezdte, hanem Hévízen, ahol olyan sikeresnek bizonyult az üzlet, hogy Budapesten is nyitottak egy boltot, amit idén nyáron egy nagyobbra cseréltek, ahol – a honlapjuk szerint – saját varrodát is üzemeltetnek. A Silka a 2013-as évet – 8. 973 000 millió forint adózás előtti eredménnyel zárta. Ugyancsak érdekesnek találtuk az Andrássy út elején lévő Huckleberry luxusgyermekruha-boltot, de amint az ürességtől ásító boltban a napi forgalom iránt kezdtünk érdeklődni, úgy döntöttek, hogy mégsem nyilatkoznak, pedig kíváncsiak voltunk arra, hogy hány magyar érzi fontosnak, hogy Baby Diorba és Gucciba öltöztesse csemetéjét. A céginfó szerint az üzlet 2013-as adózás előtti eredménye – 3. 103. 000. forint volt.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Új üzletek ide vagy oda, az Andrássy út kínálatát sokak szerint nem lehet választéknak nevezni. „Ez még semmi” – mondja egy névtelen forrásunk arra, hogy megépült a hatalmas il Bacio. Az Andrássyn egyébként az a szokás, hogy nem nyilatkoznak a boltvezetők – indokolja névtelenségét a megkeresett forrásunk, aki szerint az il Bacio jót tesz a magyarországi luxuspiacnak, de még nagyon messze vagyunk attól a választéktól és színvonaltól, ami mondjuk Bécsben van. Itthon azonban még a luxusmárkák megtartásával is problémák akadnak, hiszen több márkaüzlet is elhagyta az országot. Bezárta saját boltját az elmúlt években a Cavalli, a Dolce & Gabbana és az Armani is – ilyen körülmények között viszont nehéz lesz megteremteni a magyarországi luxuspiacot.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.