Közmunkástól közmunkásig szálldos a boldogság kék madara

Lokál

A Ferencvárosi Közösségi Alapítvány a kerület lakosainak ajándékait osztja szét, hogy jókedvre derítse az embereket. Ilyen egyszerű lenne?

„Az Élménykalendárium névre keresztelt kezdeményezésünk már harmadik éve él, idén a kilencedik kerületben élő anyukák és háziasszonyok által felajánlott házi sütiket juttatjuk el a kerületben dolgozóknak. A lényeg az, hogy olyan helyszíneken jelenjünk meg, ahol meglepetést okozunk, például az utcán sepregető közmunkásoknál, vagy az orvosi rendelőben, ahol az emberek nem is igen szólnak egymáshoz” – mondta Miklusicsák Alíz élményfutár, az alapítvány kurátora és a közösségi programok szervezője.

A videókon az látszik, hogy nem aprózza el a cukiságot, de mintha működne a dolog.

A felajánlások könnyen jönnek, ugyanis az alapítvány más programjaiból már adott az ismeretség és az adakozó kedv. Ugyanez figyelhető meg a kerület több boltjával kapcsolatban, sokan ajánlanak fel alapanyagokat a sütéshez – így lesz az Élménykalendárium száz százalékig ferencvárosi. „Mindig mi keressük meg azokat, akiktől segítséget remélünk, de a programjainknak köszönhetően mára már egy igazi közösséggé, egy kis családdá alakultunk, kérnünk sem kell, mindenki szívesen ad.”

Az Élménykalendárium korábbi projektjei kissé máshogy festettek, az első évben ugyanis olyan kerületi intézményeket kerestek meg, mint például a Stúdió K, vagy a Dandár Gyógyfürdő, és ők ajánlottak fel belépőket és egyéb ajándékokat a kerület lakóinak. Itt tehát ez volt a cél, hogy összehozzanak egy intézményt és az ajándékozókat.

Tavaly már közvetlenül a kerület lakóit kereste meg az alapítvány azzal a kérdéssel, szeretnének-e ajándékozni, és ha igen, mit és milyen üzenettel. Ekkor is voltak olyan szervezetek és intézmények, melyek felajánlottak belépőjegyeket vagy szolgáltatásokat, a lakók pedig választhattak és küldhettek – akár egy kívánságműsorban. Az Élményfutár pedig becsengetett és átadta a jókívánságokat. „Az emberek mindig örülnek az ajándéknak, de szerettük volna egy kicsit közvetlenebbé, személyesebbé és interaktívabbá tenni ezt a projektet – mondta Alíz. – Egy süti még nem a világ közepe, de mindenkivel beszélgettünk is, megkérdeztük tőlük, mi volt ebben az évben a legboldogabb pillanatuk, és ők örömmel meséltek. Úgy tűnt, épp ez, hogy egy kvázi idegennek meséltek a történeteikről, ez hatotta meg őket.”

A találkozások mellett a Kék Madár, a sütik és egyéb programok – például slam poetry délután – több helyi könyvesboltban vagy közösségi térben is felbukkannak még karácsonyig.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.