Hello Wood Vigántpetenden

Falu végén gurul a kocsma

  • Huszár Daniella
  • 2015. szeptember 13.

Lokál

Mára nemzetközi hírnevű építészeti happeninggé nőtte ki magát a hat éve indult alkotótábor, ahol az ideális falu és ideális közössége létrehozásával kísérleteztek a mintegy 30 országból érkezett építészek és egyetemisták.

„Most beindítjuk az űrprogramunkat, majd levetítjük a horrorfilmet, utána intézzük a szállásotokat” – mondja az egyik szervező fúróval a kezében. Nem a Twin Peaks új epizódjának forgatásán vagyunk, csak a Hello Wood alkotótáborának utolsó napján. Ezek a mozzanatok a 130 táborozót egyáltalán nem zökkentik ki a mindennapi kerékvágásból, illetve ácsolásból. Szemrebbenés nélkül segít be az egyébként a világ harminc legjobb fiatal építésze közé beválasztott lengyel Lukasz Pastuszka az űrprogram vezető tervezőjének, hogy az utolsó csavar is a helyére kerüljön a rakétaállomás fából eszkábált szerkezetében. A Hello Wood űrprogramjában egyébként nem új naprendszerek elérése a cél, csak egymás és a vendégek szórakoztatása. Utóbbiak a falu avatóünnepségére érkeztek Vigántpetendre, ahol egyetemisták 15, fából készült installációt építettek fel építészek és képzőművészek vezényletével.

Irány a világűr

Irány a világűr

Fotó: Bujnovszky Tamás

A távolról idecsöppent meghívottak eleinte csak zavartan pislogtak, de hamar rájöttek, hogy nincs más választásuk, mint felvenni a tempót az egy hét együttes tervezés és építés élménye által közösséggé kovácsolódott csapattal.

Pletykafészek és migránsok menedéke

A hat éve a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 30 oktatója és hallgatója által elindított programra a világ élvonalbeli építészei érkeznek, hogy pályatársaikkal és a hallgatókkal elvonulva együtt gondolkozzanak és építsenek. Mindannyian azt vallják, hogy az építészet nem a tervezőasztal feletti magányos görnyedés, hanem a különböző tudományterületek és művészetek képviselőivel közös munka a társadalom szolgálatában.

Idén a falvak jövője volt a téma. A Falu Projekt címen futó kísérlet egy hároméves kutatási folyamat első állomásaként arra kereste a választ, hogy mi lehet a falvak szerepe egy olyan időszakban, amikor az építészettel kapcsolatos diskurzust a globális léptékű városiasodás és következményei uralják. Milyen a tábor résztvevői által elképzelt ideális település és vajon megtölthetők-e élettel a közösen létrehozott szerkezetek?

Irány a világűr

Irány a világűr

Fotó: Bujnovszky Tamás

A témából adódóan a korábban önálló életet élő építészeti installációk idén először egymásra is reflektáltak. A szervezők a hagyományos közép-európai falvak tipológiájából kiindulva többek közt lakóházakra, közösségi terekre, piacra vártak javaslatokat a csoportvezetőktől. A beérkezett terveket a tábor alatt már a diákokkal közösen alakították, illetve rendezték laza településtervbe.

Végül a vigántpetendi templom lábánál nyitotta meg kapuit a falu a faluban, ahol a táborozók egy csapata capoeirával köszöntötte az egybegyűlteket. Leginkább egy falusi búcsú vagy aratóünnep hangulatát idézte, amint a környék lakói és a meghívott vendégek körbejárták és birtokba vették az elkészült alkotásokat.

A Falu Projekt társkurátora, a nemzetközi építészirodáknál tapasztalatot szerzett Muszbek Johanna amerikai építészbarátaival Guruló Kocsmát tervezett. Az alkoholfogyasztás és a pletyka eme ötletes és szerkezetileg is bravúros szentélye az elképzeléseknek megfelelően a település egyik központi helyszínévé vált.

A falu közepén tornyosuló Migrációs Ház csak a legbátrabbak által megközelíthető, ám annál hívogatóbb helyszínnek bizonyult.
A svájci–venezuelai székhelyű Urban Think Tank stúdiótól érkezett építészek a falu zarándokházát építették fel. A jelenleg többek közt a dél-afrikai lakhatási válságra megoldást kereső stúdió elkötelezett a méltóságteljes lakhatási feltételek mellett. Ennek megfelelően tervük egyszerre nyújt menedéket a településre újonnan érkezetteknek, és szolgál a falu közösségének találkozóhelyeként. A két tornyot összekötő híd vagy a lépcsőként is használható polc a projekt befogadó jellegét erősítik. Bár nehéz volt rajtuk felmászni, a látványért mindenképp megérte.

A Katsuya Fukushima japán építész által tervezett szellemház tetejére pedig már végképp csak az igazán szakavatottak vagy akrobatikus képességekkel rendelkezők juthattak fel. Fukushima egy olyan ház prototípusát építette fel, amely a halál és az újjászületés gondolatát csempészi vissza a mindennapi élet ritmusába. A ház az emberi és szellemi világ közötti átjáró, melyben minden szint az élet körforgására emlékeztet, még akkor is, ha a legtöbb látogató mindezt csak a legalsó szinten élhette át.

Vigaszként szolgált, hogy mint minden falu esetében, a templom a Hello Wood faluban is bárki számára nyitott és könnyen megközelíthető volt. Igaz, a tömeg feszegette a kövek és kristályok biológiai struktúráján alapuló kis építmény befogadóképességének határait.
A Skóciából érkezett tervezőpáros a spiritualitás színterét, az emlékezés, az ünnep és a gondolkodás szentélyét kívánta létrehozni a barlangszerű struktúrában.

A legtovább maradók jutalma a tábor werkfilmje, egy dokumentarista elemekkel átszőtt horror megtekintése volt, amelyben az eddig ártalmatlannak látszó egyetemisták kezében elszabadultak a munkagépek, és vérrel áztatták a csóromi pusztát és önmagukat.

Az élettel megtelt szerkezetek eme könnyed főpróbája után a falu jelenleg a Művészetek Völgye, majd a Sziget Fesztivál, végül pedig a Budapesti Design Hét egy-egy helyszínéül szolgál. Jógaórák, beszélgetések, koncertek, filmvetítések színtereként marad átmeneti használatban. Majd a kocsma visszagurul a faluba, a kísérlet pedig jövőre tovább folytatódik.

A cikk a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) és a Narancs közti együttműködésben, az NKA támogatásával jött létre.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.