Érezhető földrengést lehetett tapasztalni Budapesten kedden dél körül. Főleg magasabb emeleteken lehetett érezni, a Magyar Narancs egy munkatársa egy VIII. kerületi ház 14. emeletén arra lett figyelmes, hogy előbb a sütő kezd mozogni, majd az ablak redőnye, kinyílt a beépített szekrény ajtaja, majd szép lassan minden, a csillár, a virágok, az egész ház. "Olyan volt, mint amikor egy vitorlás hajón vagy és mozog alattad a hajó" - mondta.
Újlipótvárosban a 7. emeleten is érezhető volt a ház, a bútorok kilengése, a tengeribetegség-érzés.
Olvasóink beszámolói és sajtóhírek szerint Magyarországon déli, nyugati megyéiben is lehetett érezni a rengést.
Az ELKH CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium honlapja, a seismology.hu egyelőre nem elérhető a túlterheltség miatt, az obszervatórium a Facebookon ugyanakkor azt közölte, hogy Horvátországban kedden egy 6,4-es erősségű földrengés volt.
A térségben hétfőn Horvátországban szintén volt egy Richter-skála szerinti 5,4-es erősségű földrengés Zágrábtól mintegy 50 kilométerre délre, ezt Zala, Somogy és Baranya megyében is érezni lehetett.
Sikerült elérnünk Süle Bálint szeizmológust, az obszervatórium munkatársát, aki lapunknak elmondta, a keddi horvátországi földrengés egy nagy földrengés volt, 6,3-as magnitúdójú.
Magyarországon nagyjából Budapest lehetett a legészakibb pont, ahol érezni lehetett, de az intézet kapott bejelentéseket szinte az egész országból, főleg a Dél-Dunántúlról, de Szeged környékéről, Békés megyéből, Veszprém megyéből is. Mint mondta, talán az északkeleti megyék lehettek az egyedüliek, amelyeket nem érintett a földmozgás, és főleg a magasabb emeleteken, a 4-10 emeletes házak felső szintjein biztosan érezni lehetett.
Magyarországon károkról egyelőre nem érkezett bejelentés, Süle Bálint szerint ha nem is zárható ki, hogy okozott károkat a földrengés, nem valószínű.
Hozzátette, a rengés nagyjából ott történt, ahol a hétfői: Zágrábtól 42 kilométerre délkeletre, 5 kilométeres mélységben, vagyis elég közel a felszínhez, ezért is lehetett jobban érezni.
Azt is mondta, biztosan lehet majd enyhébb utórengésekre is számítani, ezek hónapokig is eltarthatnak. Viszont ezek szerint a hétfői 5,4-es erősségű horvát rengés nem "főrengés" volt, a mai ugyanis nagyobb volt, és
az sem zárható ki, hogy lesz még nagyobb rengés is, akár ma vagy holnap, amely Magyarországon is érezhető lesz.
Enyhébb, akár kevésbé érezhető utórengések viszont biztosan lesznek.
Süle Bálint azt is elmondta, Horvátország egyébként egy elég földrengéses vidék, ugyanis két egymással ütköző lemez határánál található: az egyik az Adriai tüskének nevezett lemezdarabka, amely folyamatosan ütközik Európával, ezek mozognak, ezért van Horvátországban sokkal több földrengés, mint Magyarországon. Hozzátette, 5-ös, 6-os erősségű földrengések Magyarországon azért ritkák, a hétfői zágrábihoz hasonló nálunk legutoljára 1956-ban volt.
Az obszervatórium azt kéri, aki érezte a földrengést, töltse ki a honlapjukon a kérdőívüket (ha elérhető lesz az oldal).
Míg Magyarországon csak érezni lehetett, Horvátországban a rengés epicentrumában több épület is összedőlt, és sérültek is lehetnek. Andrej Plenkovic horvát kormányfő elindult a helyszínre, a romok eltakarítására katonai alakulatokat is vezényeltek.
