Hány Narancs egy New York Times?

Lokál

Végre megtudtuk, mi a különbség a Magyar Narancs és a New York Times szerkesztősége között! Helyszíni tudósítás a New York-i és a Páva utcai székházból. Képekkel!

5 különbséget rejtettünk el az alábbi fotókon, melyek azok?

Szerkesztőség 1.

New York Times szerkesztőség - 620 8th Ave, New York

New York Times – 620 8th Ave, New York

Fotó: Köves Gábor

Szerkesztőség 2.

Magyar Narancs - Budapest, Páva u. 8.

Magyar Narancs – Budapest, Páva u. 8.

Fotó: Köves Gábor

Természetesen nem csak egy-két turistafotó elkattintása végett jártunk a New York Times szerkesztőségében: Susan Chirával, az új éra frissen kinevezett főszerkesztő-helyettesével beszélgettünk az elmúlt évek legfontosabb házon belüli fejleményeiről.

És ha valaminek, eseménytelennek aligha nevezhető ez az időszak: 2011-ben fizetőssé tették az online tartalmakat, a lap 160 éves története során pedig először került nő (Jill Abramson) a főszerkesztői székbe. A WikiLeaks iratokból elsőként szemezgettek, de Snowden nem bízott bennük eléggé, ezért másokhoz fordult a sztorijával. Az elsői női főszerkesztő idén lapátra került, helyébe az első afroamerikai főszerkesztő lépett. Regnálása egyik első intézkedéseként Dean Baquet Chirát nevezte ki a főszerkesztő-helyettesi posztok egyikére.

Ám mielőtt még bejutnánk törzshelyére, a newsroomba, egy barátságos, őszes úr állja utunkat. Arthur Ochs Sulzberger, Jr. kézfogása határozott ember benyomását kelti, és e határozottságra mint a lap kiadójának nyilván szüksége is van, ahogy szüksége volt rá az előtte járó Sulzbergereknek is, hiszen a New York Times családi vállalkozás, az Ochs-Sulzberger família több mint 100 évre visszatekintő biznisze. Ahhoz képest, hogy mekkora birodalmat irányít, Sulzberger Jr. kedélyesen, bár határozottan off the record társalog el velünk, idézni tehát nem idézhetjük a szavait.

Susan Chira szavait viszont nagyon is idézhetjük – a vele készült nagyinterjú a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvasható. Íme, egy kis ízelítő:

SC: Csak nagyon ritka esetben döntünk az információ visszatartása mellett; az egyik ilyen kivétel, amikor a közlés emberéleteket veszélyeztetne. Visszatartottuk például az információt, amikor a kormány meggyőzött minket arról, hogy a publikálás egy épp folyamatban lévő hírszerzési akciót veszélyeztetne. És akkor is így tettünk, amikor emberéletek forogtak kockán. Ez azért elég nagy felelősség. Persze mindannyian nagyon sajnáljuk, hogy Snowden nem minket keresett meg, mert egy rendkívül fontos sztoriról volt szó, ami rendkívül fontos kérdéseket vetett fel megfigyelésügyben. De egyszerűen nem engedhetünk abból, hogy az ilyen és az ehhez hasonlóan érzékeny információkat ne a lehető legalaposabb vizsgálatnak vessük alá. És ez akár a kormány bevonását is jelentheti.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.