Csütörtökön este mutatta be közös tanulmányát a Friedrich-Ebert-Stiftung (FES) és a berlini n-ost kelet-európai sajtóügynökség, amely kilenc közép- és délkelet-európai országban vizsgálta meg a koronavírus-járvány közéleti sajtóra gyakorolt hatásait. A Lockdown for Independent Media? címre hallgató riportban Bulgária, Csehország, Észak-Macedónia, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia és Szlovénia sajtója került a terítékre, az online bemutatón pedig Maxim Edwards, a tanulmány szerkesztője ismertette a főbb eredményeket.
Információhiány
Ezek közül elsőként azt emelték ki a riport szerzői, hogy a koronavírus-járvány miatt felértékelődött a média szerepe, hiszen a kormányoknak szüksége volt a médiára ahhoz, hogy hathatósan tudjanak kommunikálni a lakossággal, másrészt az emberek információéhsége miatt megnövekedett figyelemmel kísérték az újságok, televíziók, rádiók híradásait.
Ezzel párhuzamosan azonban az újságírók munkája is nehezedett, például azzal, hogy a sajtótájékoztatók átkerültek az online térbe, így az információáramlás elé is akadályok gördültek, a kormányoknak nem kellett közvetlenül, minden kérdésre válaszolniuk – ahogy láttuk, ez történt Magyarországon is: az Operatív Törzsnek írásban küldtünk kérdéseket, amelyekre sokszor nem kaptunk választ, hiába ismételtük őket akár hetekig is. Emellett olyan törvények és rendelkezések is születtek, amelyek csorbították az információhoz való jogot, például hosszabbodott a közérdekű adatkérelem válaszadásának határideje, vagy az álhírek elleni harc nevében hoztak korlátozó intézkedéseket.
Utóbbit minden ország másképp kezelte: Romániában a kormány több online hírportált lőtt le, amelyek szerintük álhíreket terjesztettek, Szerbiában és más nyugat-balkáni államokban az álhíreket terjesztő lakosságot büntették. Ennél a pontnál többször előkerült a magyar példa a rémhírterjesztésről, megemlítve azt az esetet is, amelyről lapunk számolt be először.
Rémhírterjesztésért bevitték a gyulai ellenzéki kör helyi vezetőjét, a Momentum tagját
A gyulai rendőrök szerda hajnalban rémhírterjesztés gyanúja miatt bevitték Csóka-Szűcs Jánost, a Kossuth Kör helyi vezetőjét, a Momentum gyulai tagját. Rabosították, majd négy óra múlva kiengedték - tudta meg a Narancs.hu. A Gyulai Rendőrkapitányság öt munkatársa két autóval ment ki szerda hajnali 6 órakor Csóka-Szűcs János, a helyi Kossuth Kör elnökének és a Momentum tagjának házához.
Gazdasági krízis
A kormányzatok segítőkészségének hiánya mellett a legnagyobb probléma a lapokat, televíziókat, rádiókat vastagon érintő gazdasági krízis, amely egyrészt abból adódik, hogy a jelenlegi gazdasági modellek sérülékenyek, másrészt abból az egyenlőtlenségből, amely a kormányok vagy gazdag mecénások által finanszírozott és a független sajtó között áll fenn. „A hirdetési piac majdhogynem összeomlott, amelyik média mögött nincs egy gazdag mecénás, az még inkább rá van utalva az állami hirdetésekre, így pedig még inkább ki van téve a politikai nyomásnak” – fogalmaz a tanulmány.
Erre ismét Magyarországot hozták fel példának, ahol a kormányzati lapok működése egyáltalán nem került veszélybe, a támogatás zavartalanul áramlik továbbra is, illetve Csehországot, ahol sok lap oligarchák kezében van, így az ő működésük is biztosított, a függés és kitettség azonban ezzel egyenes arányban nőtt.
Csak a vírus
A beszélgetés résztvevői azt is kiemelték, hogy bár több időt tudtak egy-egy cikken dolgozni, de nehezebb volt hiteles információhoz jutni, ellenőrizni az adatokat és olyan forrásokat találni, akik információkat szivárogtatnak – utóbbit jelentősen megnehezítette az, hogy személyes találkozókra nem volt lehetőség, az online rendszerekben pedig sokan nem bíznak.
„Szerbiában sok független szerkesztőség működik, kevés újságíróval, akik most mind a koronavírussal kapcsolatos sztorik írására kényszerültek, akkor is, ha előtte sosem írtak az egészségügyről” – mondta el Marija Ristic, a Balkan Investigative Reporting Network (BIRN) regionális igazgatója. Hozzátette, az elmúlt három hónapban csak olyan anyag jelent meg náluk, amely valamilyen szinten kötődött a koronavírus-járványhoz, más sztorikhoz ugyanis szinte lehetetlenség volt elérni forrásokat. „A Covid-kötődésű cikkek mellett csak olyanokat tudtunk publikálni, amelyek már majdnem teljesen készen voltak a vírus megjelenése előtt is, és már csak az utolsó simítások maradtak a kijárási korlátozás idejére.”
Marija Ristic elmondta, hogy pozitív hozadékként ki lehet emelni, hogy rengeteg olyan jó és fontos anyag született az elmúlt időszakban, amely az adatokon, statisztikákon alapszik, így azt reméli, az adatújságírás a közeljövőben még inkább felértékelődik. Meera Selva, a Reuters Institute for the Study of Journalism programigazgatója ehhez hozzátette, az elkövetkezendő időben arra számít, hogy a koronavírus-járvány után még inkább elmélyülő társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység, a munkanélküliség és a nők helyzete lesznek azok a témák, amelyek leginkább lekötik az újságírók, ezáltal pedig az olvasók figyelmét is.
A teljes riportot itt lehet elolvasni (angol nyelven).
A bemutatóról készült videót pedig itt lehet megnézni (szintén angol nyelven).
Report Launch #1: A Lockdown for Indepenent Media?
Watch the launch event of a new n-ost publication bringing together a series of COVID-19 Country Reports from Central and Southeastern Europe. The...
