Kérdések, amikre hetek óta nem kapunk választ az Operatív Törzstől

  • narancs.hu
  • 2020. április 18.

Belpol

Hetek óta küldözgetünk kérdéseket az Operatív Törzs sajtótájékoztatóira, kérdéslistánk egyre bővül. Íme, azok a kérdéseink, amelyek hetek óta kínoznak minket.

A katasztrófavédelmi törvény szerint polgári védelmi feladatokra behívhatók 18 és 62 év közötti belföldi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok, amennyiben nem élveznek mentességet. Előfordulhat, hogy amennyiben fokozódik a helyzet és több gócpont is kialakul Magyarországon, akkor behívnak civileket, hogy védelmi feladatokat lássanak el?

Jelenleg hány állampolgár hívható be polgári védelmi feladatok ellátására?

A polgári védelem egy törvény által meghatározott össztársadalmi intézkedési rendszer, amiben érintettek az állami szervek, az önkormányzatok, a gazdasági és civil szervezetek, valamint az állampolgárok is. Keretein belül többek között olyan feladatokat kell lebonyolítani a veszélyhelyzettől függően, mint a lakosság felkészítése a magatartási szabályokra, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak (víz-, élelmiszer-, takarmány-, gyógyszerkészletek, állatállomány) védelmének a biztosítása, valamint a halálos áldozatokkal járó halaszthatatlan intézkedések lebonyolítása.

Arról vannak információk, hogy az állami szervek, az önkormányzatok, illetve egyes cégek miképpen veszik ki a részüket a védekezésből, viszont kérdéses, hogy elegendő emberi erőforrás áll rendelkezésre, ha mondjuk több megyében kialakulnak gócpontok – ebben az esetben elképzelhető, hogy állampolgárokat kell bevonni. Ezért fordultunk az operatív törzshöz, eddig eredménytelenül.

Mikor fognak nemre és korra vonatkozó statisztikát közölni a megbetegedettekről? Hányan szorulnak kórházi kezelésre az igazolt fertőzöttek közül?

Amíg az Operatív Törzs újságírók előtt tartotta a sajtótájékoztatóit, rendszeresen kérdeztek rá újságírók arra, hogy miért nem közölnek területi adatokat, vagy egyáltalán bármilyen statisztikákat a fertőzöttekről, illetve az elhunytakról. Az érv akkor az volt, hogy a betegek személyiségi jogait tartják szem előtt, ehhez képest március 31-én felkerültek a koronavírussal foglalkozó kormányzati oldalra az elhunytak adatai alapbetegségükkel együtt gyakorlatilag beazonosítható módon, illetve a területi adatok is megyénként – ezt akkor már Kovács Zoltán is fontosnak tartotta, holott korábban ő is kiosztotta az újságírókat a kérdéseik miatt.

A fertőzöttekről azonban ezen túlmenően elvétve kapunk csak információkat, a hivatalos kormányzati honlapon csak az érhető el, hogy melyik megyében hány fertőzött van, és bár Müller Cecília országos tisztifőorvos csütörtökön azt is elmondta, hogy az 1652 fertőzött közül 722 felnőttet és 7 gyereket ápolnak kórházban, összesen 60-an vannak lélegeztetőgépen, illetve hogy a fertőzötteknek milyen a korosztályos megoszlása, nem rendszeres az ezzel kapcsolatos tájékoztatás, holott ezek mind a járvány megítélésében segíthetnék az embereket.

Sajtóhírek szerint már március elején több fertőzött is lehetett Magyarország területén, akiket csak később igazoltak. A betegség lappangási ideje alapján mikor érkezhetett meg az első valós fertőzött az ország területére?

A hivatalos verzió szerint a magyarországi koronavírus első két igazolt betege két, Budapesten tanuló iráni egyetemista volt, akik egy hazalátogatás után tértek vissza Magyarországra február végén. A megbetegedésüket március 4-én jelentették be. Bár a járványügyisek elvileg nekiálltak felkutatni a kontaktjaikat, már az első hetekben megjelentek a sajtóban olyan történetek, amelyeknél egyértelmű volt, hogy az újabb fertőzöttek Magyarországon kapták el a vírust, és feltehetőleg semmi közük nem volt az irániakhoz, illetve a többi elsőként jelentett beteghez sem.

Ez egyrészt azt jelenti, hogy a magyar járványügynek nem sikerült felkutatnia az úgynevezett zéró páciensek egy részét, vagyis azokat, akik behozták a vírust az országba; másrészt azt is, hogy gyakorlatilag már az első napokban szabadon engedték a járványt, mert nem kutatták fel az összes lehetséges esetet. Mindezt nehezítette az is, hogy az akkori eljárásrend szerint csak az számított gyanús betegnek, aki járt külföldön, vagy köze volt olyanhoz, aki járt, így pedig a magyarországi terjedést egyáltalán nem tudták feltérképezni.

Ha tudhatnánk, hogy mikor kezdődött valójában a járvány, akkor egyrészt jobban lehetne kalkulálni annak lefolyási idejével is, másrészt az egyes emberekben is jobban rögzülne, hogy már március elején is elkaphatták a vírust jártukban-keltükben, egyes tüneteik pedig ehhez kapcsolódnak. Persze érthető, hogy erre a kérdésünkre miért nem válaszol az Operatív Törzs – ezzel ugyanis saját hibáit ismernék be.

Hány új, előzmény nélküli esetről van szó, és hányan voltak közülük eddig is karanténban?

Ha erre a kérdésre válaszolnának, az ismét csak a járvány terjedéséről adna információkat. Az Operatív Törzs napi sajtótájékoztatóin rendre elhangzik, hogy hányan vannak karanténban, és hogy őket rendszeresen ellenőrzik is a rendőrség munkatársai. Ez jó és helyes intézkedés, ha valakinél felmerül a gyanú, valóban érdemes elkülöníteni és ellenőrizni, de a naponta bejelentett újabb és újabb fertőzöttek vajon közülük kerülnek ki, vagy teljesen új fertőzöttekről van szó? Ha nem a karanténban lévőknél mutatják ki a tesztek a pozitivitást, akkor ugyanis továbbra is arról van szó, hogy nem sikerült megfogni a járvány terjedését, és számos további fertőző vírushordozó mászkál az országban.

Hány magyar állampolgár fertőződött meg külföldön igazoltan koronavírustól?

Februárban még számos ilyen hírről hallottunk, de azóta egyáltalán nem közöltek erre vonatkozó adatokat, holott a Külügyminisztérium hazahozatali akciói ellenére továbbra is rengeteg magyar állampolgár él külföldön – ám róluk semmit nem tudunk.

Hány egészségügyi dolgozó van jelenleg karanténban? Hány egészségügyi dolgozó fertőződött meg igazoltan koronavírussal? Hány egészségügyi dolgozót teszteltek már le koronavírusra? Fogják-e rendszeresen tesztelni a koronavírusos betegeket ellátó egészségügyi dolgozókat?

Az egészségügyi dolgozók karanténba helyezése, illetve fertőzöttsége kardinális kérdés, az orvoshiánytól sújtott magyar egészségügyben ugyanis orvosok és nővérek kiesése hamar súlyos problémákat szülhet. A fertőzöttségük már csak azért is különösen kérdéses, mert az egészségügyi dolgozók védőfelszereléssel ellátottsága továbbra is hiányos, megfelelő védekezési szintű (FFP2-es és FFP3-as) szájmaszkok, védőruhák még mindig nem biztosítottak mindenki számára, a háziorvosok például még mindig csak sebészi maszkokat kaptak, amely nem nyújt védelmet a fertőzéstől, az esetlegesen megfertőződött orvosok pedig ezután tovább is fertőzhetnek.

Ezeket a kérdéseket is hetek óta elküldjük az Operatív Törzsnek, ugyanis úgy gondoljuk, hogy a hiteles tájékoztatás kedvéért rendszeresen be kellene számolniuk erről is. Eddig azonban mindössze egyetlen adatot kaptunk ebben a témában, és azt is Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől, aki egy Kormányinfón ismerte el, hogy már 85 egészségügyi dolgozó is megfertőződött az országban. Arra azonban továbbra sem kaptunk megnyugtató választ, hogy fogják-e tesztelni az egészségügyi dolgozókat, így ugyanis maga az egészségügy válhat a legfontosabb fertőzési forrássá.

Mennyibe kerül egy koronavírus-teszt? Hány tesztet lehet elvégezni egy nap alatt az országban? Volt arra példa, hogy több mint 40 órát vártak egy gyanús betegnél a teszt eredményére. Mennyi idő egy teszt elvégzése? Mennyi idő telik el a mintavétel és a teszteredmény kézhezvétele között?

Az eljárásrend kezdeti nehézkessége, a tesztek alacsony száma miatt merült fel bennünk, hogy talán az lehet a probléma, hogy túl sokba kerül egy koronavírus-teszt elvégzése. A Magyar Orvosi Kamara egy korábbi kérdésünkre azonban azt válaszolta, hogy a jelenleg itthon alkalmazott teszt ára 10 ezer forint körül mozog, de ennél olcsóbb alternatívák is elérhetőek már a nemzetközi piacon.

A másik gondolatunk ezért az volt, hogy kapacitáshiány miatt nem végeznek több tesztet, de míg korábban egyetlen laboratóriumban végezték el a vírus örökítőanyagának kimutatását, ma már kibővítették ezt a kört is, de azt soha nem közölték, hogy valójában hány teszt elvégzésére van kapacitás.

Haramadszor az is megfordult a fejünkben, hogy talán túl sokáig tart egy tesztnek az elvégzése, és valamelyest erre enged következtetni az is, hogy egyes betegek napokat várnak az állami laborokban elvégzett tesztjük eredményére. Sajnos ezt a kérdést sem sikerült érdemben tisztázni.

A kormány közlése szerint Kínából is érkeztek tesztek. Van különbség ezek és a korábban elvégzett tesztek között?

Március 24-én Orbán Viktor személyesen várt egy Kínából érkezett repülőgépet Ferihegyen, a kormány közlése szerint a gép szállítmánya „3 millió szájmaszkot, 100 ezer védőruhát, 100 ezer pár kesztyűt, 100 ezer koronavírus-tesztet és 86 lélegeztetőgépet is tartalmazott”. Mivel korábban arról volt szó, hogy laboratóriumban kell kimutatni a mintákból a vírus örökítőanyagát, és nagyjából ez az NNK által elfogadott egyetlen helyes módszer a fertőzés kimutatására, felmerül a kérdés, hogy mégis milyen tesztek érkezhettek Kínából a laboratóriumi vizsgálatokhoz? Sajnos, az Operatív Törzs nem segített megérteni.

Milyen eljárásrend alapján tesztelték le a tünetmentes Pintér Sándort? Számos külföldi példa van arra, hogy miniszterek is karanténba vonulnak. Pintér Sándor nem tudta volna karanténból ellátni feladatait?

A belügyminiszter március elején tárgyalt a Magyarországon járt Abdelkader Amara marokkói közlekedési és vízügyi miniszterrel, kezet is fogtak, Amaráról azonban nem sokkal később kiderült, hogy koronavírusos. Pintér Sándort ezután letesztelték koronavírusra, de azóta is rejtély, hogy milyen protokoll alapján, ugyanis a belügyminiszternek a Kormányzati Tájékoztatási Központ közlése szerint nem voltak tünetei, és ekkor még mindig olyan eljárásrend volt érvényben, amely szerint csak az számított gyanús betegnek (vagyis tesztelhetőnek), aki kapcsolatba került koronavírusos beteggel ÉS tünetei is voltak.

„Minden magyar állampolgárra egyformán érvényesek a szabályok, ezért Pintér Sándor belügyminiszter esetében is elkezdődtek a járványügyi vizsgálatok. A miniszternek tünetei nincsenek, ennek ellenére az egészségügyi előírásoknak megfelelően az ő esetében is elvégezték a szükséges vizsgálatokat, melyeknek eredményéről a nyilvánosságot is tájékoztatni fogjuk” – közölte akkor a tájékoztatási központ, holott a koronavírusos beteget védőfelszerelés nélkül ellátó egészségügyi dolgozókat ugyanekkor még nem tesztelték le.

Az üggyel kapcsolatban a másik kérdés, hogy míg a hivatalos protokoll szerint a tünetmentes kontaktoknak 14 napra karanténba kell vonulni, Pintér ezt nem tette meg, mivel rögtön letesztelték – holott több példa is van arra, hogy miniszterek, vagy akár miniszterelnökök karanténból látják el feladataikat.

Hány ITO-ágy van országosan és a fővárosban? Ezeknek jelenleg milyen a kihasználtsága?

Az intenzív osztályok felkészültsége továbbra is kérdés, a kormány úgy dobálózott heteken át a lélegeztetőgépek számával és a kapacitásokkal, mintha minden rendelkezésre állna, most mégis ott tartunk, hogy a kórházi ágyak 60 százalékát kiüríttetik, és továbbra sem tudjuk, hogy – bár ez sok tényezőtől függ – összesen hány ellátásra szoruló beteget képes fogadni a magyar egészségügy.

Milyen maszkokat adományozott a kormány más országoknak? Honnan voltak adományozásra való maszkok, ha a háziorvosok sem kaptak eleget?

Bár korábban Orbán Viktor kijelentette, hogy nem tudja „garantálni a magyaroknak, hogy lesz annyi maszk az országban, amit patikai forgalomban meg tudnak vásárolni”, Szijjártó Péter külügyminiszter április 6-án mégis azt jelentette be, hogy Magyarország maszkokat és védőruhákat adományoz Észak-Macedóniának, mert nálunk úgyis lesz elég, a kormány ugyanis vett egy maszkgyártó gépet Kínából. Hogy milyen maszkokat küldött Szijjártó ajándékba – saját közlése szerint egyébként azért, hogy Észak-Macedónia a továbbiakban is megállítsa a migránsokat –, azt nem tudni, de tény, hogy a háziorvosok egyelőre legfeljebb sebészi maszkot kaptak az államtól.

Tervben van a megfelelő védekezési szintű szájmaszkok biztosítása a patikusoknak? Tekintettel arra, hogy akár a dolgozók is bevihetik a szociális otthonokba a vírust, tervezik, hogy a szociális ágazatban dolgozóknak megfelelő védőfelszerelést biztosítanak?

Az egészségügyi dolgozókon kívül a patikusok is sűrűbben találkozhatnak esetleges fertőzöttekkel, így talán lenne értelme nekik is támogatást adni a maszkokhoz. Ugyanígy logikus lépés lenne a szociális ágazatban dolgozóknak is előírni és biztosítani is a védőfelszerelések használatát – a Pesti úti idősek otthonában történtek megmutatták, milyen hatásai lehetnek annak, ha egy zárt közösségbe bekerül a vírus, amelyet nem csak a kórházból hazatérő bentlakók vihetnek be, de akár a bejáró dolgozók is.

Nemzetközi kutatásokban és a külföldi gyakorlatban több helyen már felmerült, hogy egyes gyógyszerek javíthatnak a koronavírusos betegek állapotán (remdesivir, lopinavir/ritonavir, klorokin). Van lehetőség ezek alkalmazására Magyarországon? Van engedélyük? Bár elrendelték a hidroxi-klorokin-szulfát hatóanyag kivitelének tilalmát, van kapacitás arra, hogy ebből gyógyszert gyártsanak? Mikor engedélyezik ennek használatát?

Március 25.én megtiltotta a kormány a hydroxychloroquine-sulfate, vagyis a hirdoxi-klorokin-szulfát nevű hatóanyag kivitelét az országból, ugyanis ez az a szer, amellyel egyes koronavírusos betegeket már sikerrel kezeltek. Bár egyelőre kérdéses mind ennek, mind a kérdéseinkben említett többi hatóanyagnak a hatása, kérdés, hogy ezeket mennyire lehetne itthon használni. Amennyire tudni lehet, a válasz egyelőre az, hogy a klorokint – hiába tartják itthon – semennyire, ugyanis nem engedélyezett, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) még dolgozik az engedélyezésén. A remdesivir használatát az Európai Gyógyszerügynkség ajánlja ugyan az engedélyezés előtt is, egyelőre nem tudni, mennyire lehet itthon alkalmazni.

Egy poszt megosztása közösségi oldalon már rémhírterjesztésnek minősül? Meglehetősen rugalmasan kezelhető a rémhírterjesztés tényállása, így felmerül a kérdés, hogy mi számít annak?

Azt már biztosan tudjuk, hogy ha valaki egy kamera előtt azt állítja, hogy nincs is járvány, majd ez felkerül a YouTube-ra, az az. Sőt, rémhírterjesztés már az is, ha valaki csak fogja azt a kamerát, majd feltölti a YouTube-ra a felvételt. De ha valaki csak a Facebookra ír ki valamit, az már rémhírterjesztés? Számít az, hogy hányan látták? Ha megosztom a rémhírterjesztő videóról szóló posztot, az is annak számít? Ezeket egyelőre nem sikerült tisztázni.

Neked ajánljuk