Értelmiségiek, a múzeumi szakma képviselői és lelkes szimpatizánsok György Pétertől Vidnyánszky Attilán át Szuper Leventéig márciusban támogatásukról biztosították a Liget-projekt kormányzati tervét. Mivel nem tudunk arról, hogy az aláírók közül bárki hangot adott volna nem tetszésének a csonttörő kopaszok ténykedése és a balhés városligeti bontás láttán, kérdéseket tettünk föl nekik.
Fél éve azt az állásfoglalást támogatták aláírásukkal, amelyben többek között ez olvasható: „Van egy közös jövőképünk Budapestről. Egy élhető és barátságos, az örökségére és az innovációira egyaránt büszke magyar fővárosban szeretnénk élni. (…) Szeretjük a városunkat, szorgalmazzuk a róla és érte való párbeszédet, a fejlődés igenlését és az időtálló hagyományok tiszteletét. Hiszünk abban, hogy vannak választásokon átívelő, mindannyiunk, a jelen és az eljövendő generációk érdekét szolgáló, felelős fejlesztési programok.” Ezt több mint nyolcvanan írták alá, köztük György Péter, esztéta, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója, Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező, a Nemzeti Színház igazgatója, Szuper Levente válogatott jégkorongozó vagy Lakatos Márk stylist. A petíció után több cikk foglalkozott azzal, hogy sok olyan személy szerepel az aláírók között, akiknek érdeke fűződik a projekt megvalósulásához, illetve volt olyan is, aki nem tudott arról, hogy felkerült a listára. Ezeket az állításokat Baán László, a projektért felelős kormánybiztos (és a Szépművészeti Múzeum főigazgatója) utóbb nyilvánvaló hazugságnak nevezte.
Miután György Péter a Narancs hasábjain egy interjúban kilátásba helyezte, hogy szakít a projekttel – ami történik a Ligetben, elfogadhatatlan, „ha tetszik, válóok”, mondta –, mintegy húsz Liget-projekt-támogatót kérdeztünk meg arról, hogy az elmúlt hetek balhéi, az úgynevezett kopaszok és a rohamrendőrök kiszállása, az erőszakos és jogsértő események után jelenleg is aláírna-e egy hasonló szövegű petíciót, illetve biztosítottnak látja-e a projekt szakmai céljainak megvalósulását.
Tény, hogy nyár közepe lévén valószínűleg többen szabadságukat töltik ezekben a hetekben, de összesen hét esetben kaptunk bármiféle választ. Nagy Béla városépítész nem kívánt reagálni, mondván, ő nem közszereplő. Keserü Katalin Széheny-díjas művészettörténész rövid „hát, perszével” felelt mindkét kérdésre. Bajai András, a Richard Wagner Társaság elnöke szerint „az esetenkénti túlkapások” sem változtatják meg a szakmai célokat.
Pados Gábor, az acb galéria vezetője nem fogalmazott ilyen egyértelműen: „Náci verőlegényeket, illetve annak kinéző biztonsági emberek eljárását, az erőszak minden formáját elutasítom. A petíció aláírásakor semmi hasonlót nem tapasztaltam és fel sem merült bennem, hogy ilyesmire sor kerülhet. Mindazonáltal továbbra is hiszek az új múzeumok megvalósulásának a fontosságában és szükségszerűségében a hazai képzőművészeti és múzeumi élet kilátástalan és elszomorító helyzete miatt” – írta lapunknak. Batta András Széchenyi-díjas zenetörténész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi tanára válasz helyett azt közölte, hogy „az épülő Magyar Zene Háza zenei tartalmát fejlesztő munkacsoport vezetőjeként” örülne, ha részletesebben kifejthetné a Narancs hasábjain, miről is szól a Magyar Zene Háza. „Meggyőződésem ugyanis, hogy nem árt szem előtt tartani a Liget-projekt és benne a Magyar Zene Háza projekt célját ahelyett, hogy pillanatnyi, politikailag motivált, lokális csatározásokkal foglalkoznánk, és homályosítanánk el a lényeget.”
Hasonló javaslattal élt Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója is, aki örülne, „ha a kitűnő kulturális oldalakkal rendelkező Narancs részletesebben foglalkozna a Magyar Zene Háza koncepcióval, végre az érdemi szakmai síkra terelve ezt az elfajuló harcot”. Kelemen László „természetesen” ma is aláírná a nyilatkozatot, mert szakmailag meggyőződött annak hasznosságáról. Hozzátette: „Látva az utóbbi hetek történéseit a Ligetben és annak lecsapódását a médiában, nagyon elszomorodtam azon, hogyan tudjuk mi itt, Magyarországon még mindig a legjobb szándékú, jó szakmai színvonalú tervet is kitenni a gyanakvás, a rosszindulat, a politikai haszonlesés, a megosztás sötét késztetéseinek.”
