Hogyan látják a Liget-projekt támogatói a beruházást a városligeti botrányok után?

Lokál

Szakmabeliek és lelkes szimpatizánsok György Pétertől Vidnyánszky Attilán át Szuper Leventéig márciusban támogatásukról biztosították a Liget-projektet. Mit mondanak mostanság?

Értelmiségiek, a múzeumi szakma képviselői és lelkes szimpatizánsok György Pétertől Vidnyánszky Attilán át Szuper Leventéig márciusban támogatásukról biztosították a Liget-projekt kormányzati tervét. Mivel nem tudunk arról, hogy az aláírók közül bárki hangot adott volna nem tetszésének a csonttörő kopaszok ténykedése és a balhés városligeti bontás láttán, kérdéseket tettünk föl nekik.

Fél éve azt az állásfoglalást támogatták aláírásukkal, amelyben többek között ez olvasható: „Van egy közös jövőképünk Budapestről. Egy élhető és barátságos, az örökségére és az innovációira egyaránt büszke magyar fővárosban szeretnénk élni. (…) Szeretjük a városunkat, szorgalmazzuk a róla és érte való párbeszédet, a fejlődés igenlését és az időtálló hagyományok tiszteletét. Hiszünk abban, hogy vannak választásokon átívelő, mindannyiunk, a jelen és az eljövendő generációk érdekét szolgáló, felelős fejlesztési programok.” Ezt több mint nyolcvanan írták alá, köztük György Péter, esztéta, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója, Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező, a Nemzeti Színház igazgatója, Szuper Levente válogatott jégkorongozó vagy Lakatos Márk stylist. A petíció után több cikk foglalkozott azzal, hogy sok olyan személy szerepel az aláírók között, akiknek érdeke fűződik a projekt megvalósulásához, illetve volt olyan is, aki nem tudott arról, hogy felkerült a listára. Ezeket az állításokat Baán László, a projektért felelős kormánybiztos (és a Szépművészeti Múzeum főigazgatója) utóbb nyilvánvaló hazugságnak nevezte.

Miután György Péter a Narancs hasábjain egy interjúban kilátásba helyezte, hogy szakít a projekttel – ami történik a Ligetben, elfogadhatatlan, „ha tetszik, válóok”, mondta –, mintegy húsz Liget-projekt-támogatót kérdeztünk meg arról, hogy az elmúlt hetek balhéi, az úgynevezett kopaszok és a rohamrendőrök kiszállása, az erőszakos és jogsértő események után jelenleg is aláírna-e egy hasonló szövegű petíciót, illetve biztosítottnak látja-e a projekt szakmai céljainak megvalósulását.

Tény, hogy nyár közepe lévén valószínűleg többen szabadságukat töltik ezekben a hetekben, de összesen hét esetben kaptunk bármiféle választ. Nagy Béla városépítész nem kívánt reagálni, mondván, ő nem közszereplő. Keserü Katalin Széheny-díjas művészettörténész rövid „hát, perszével” felelt mindkét kérdésre. Bajai András, a Richard Wagner Társaság elnöke szerint „az esetenkénti túlkapások” sem változtatják meg a szakmai célokat.

Pados Gábor, az acb galéria vezetője nem fogalmazott ilyen egyértelműen: „Náci verőlegényeket, illetve annak kinéző biztonsági emberek eljárását, az erőszak minden formáját elutasítom. A petíció aláírásakor semmi hasonlót nem tapasztaltam és fel sem merült bennem, hogy ilyesmire sor kerülhet. Mindazonáltal továbbra is hiszek az új múzeumok megvalósulásának a fontosságában és szükségszerűségében a hazai képzőművészeti és múzeumi élet kilátástalan és elszomorító helyzete miatt” – írta lapunknak. Batta András Széchenyi-díjas zenetörténész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi tanára válasz helyett azt közölte, hogy „az épülő Magyar Zene Háza zenei tartalmát fejlesztő munkacsoport vezetőjeként” örülne, ha részletesebben kifejthetné a Narancs hasábjain, miről is szól a Magyar Zene Háza. „Meggyőződésem ugyanis, hogy nem árt szem előtt tartani a Liget-projekt és benne a Magyar Zene Háza projekt célját ahelyett, hogy pillanatnyi, politikailag motivált, lokális csatározásokkal foglalkoznánk, és homályosítanánk el a lényeget.”

Hasonló javaslattal élt Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója is, aki örülne, „ha a kitűnő kulturális oldalakkal rendelkező Narancs részletesebben foglalkozna a Magyar Zene Háza koncepcióval, végre az érdemi szakmai síkra terelve ezt az elfajuló harcot”. Kelemen László „természetesen” ma is aláírná a nyilatkozatot, mert szakmailag meggyőződött annak hasznosságáról. Hozzátette: „Látva az utóbbi hetek történéseit a Ligetben és annak lecsapódását a médiában, nagyon elszomorodtam azon, hogyan tudjuk mi itt, Magyarországon még mindig a legjobb szándékú, jó szakmai színvonalú tervet is kitenni a gyanakvás, a rosszindulat, a politikai haszonlesés, a megosztás sötét késztetéseinek.”

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)