Civilizációnk külső eredetű, az istenek űrhajón érkeztek, s mielőtt ideértek volna, mi emberek olyan buták voltunk, hogy a cipőnket sem tudtuk bekötni - főleg, hogy még a cipő sem a mi ötletünk. Ilyen a világ Däniken szerint - vagy mégsem?
A tudomány, mint azt jól tudjuk, rendszerezett formába, sokszor matematikai modellekbe önti a világról szerzett tudásunkat, s egyben megszabja azon módszertani szabályokat is, melyek révén új ismereteket nyerhetünk. Sokszor azonban nem képes azonnali magyarázatokkal szolgálni, nem tud mindenre kiterjedő válaszokat adni, s a hiányzó tények, nyomok, bizonyítékok, a hibádzó kísérletek helyébe kénytelen billegő hipotéziseket alkotni, melyek természetszerűleg sokszor bumfordinak tűnnek, s nélkülözik a képzetünk számára mintegy elvárt esztétikumot. Sokan élnek köztünk, akiknek ez kevés, akik hisznek abban, hogy léteznek a tudomány terrénumán túlnyúló rejtélyek, melyekre a hivatalos tudomány nem tud, vagy ami még rosszabb, nem hajlandó magyarázatokat adni. Nos, többek között nekik írja könyveit Erich von Däniken, a modern kváziarcheológia legnagyobb hatású, legolvasottabb, bár őszintén szólva nem éppen eredeti művelője és szerzője. Lassan negyven éve publikálja, tulajdonképpen tiszteletre méltó monomániával, általában néhány, kivétel nélkül bizonyítottnak tekintett, ámde annál ingatagabb hipotézisre épülő műveit, miközben nem csupán a hivatásos tudomány térfeléről támadják vadul mint sarlatánt, de a "tudományos-fantasztikus realizmus" más művelői is rendre plágiummal és mások gondolatainak eltulajdonításával vádolják - aligha minden alap nélkül.
Landolnak már
A da:nikeni világ a maga nemében egyszerű, ugyanakkor kerek, s mint a legtöbb légvár, szinte tökéletesen ellentmondásmentes - zárt univerzum, amely könnyen magába szippantja a (szak)tudományos szempontból nem túl képzett vagy/és könnyen átélhető, kvázivallásos hitre vágyakozó befogadót. A hipotézisek száma véges, s azok pontosan, mondhatni mechanikusan kapcsolódnak egymáshoz, a bizonyítékok pedig már eddig is ott voltak a szemünk előtt, csak éppen nem volt érkezésünk az archeológia és a lelkes amatőrök által összegereblyézett tényeket és tényszerűségeket (faktoidokat) egymás mellé rakni.
Az alaphipotézis pofonegyszerű. Létezik földön kívüli civilizáció (legalább egy), s annak képviselői rendszeres kontaktusban vannak Földünkkel - folyton itt parádéznak űrhajóikkal. De nem érték be ennyivel, hanem döntő mértékben beleszóltak a földi élet és leginkább az emberi civilizáció sorsába. A ma ismert fejlett kultúra tőlük származik; a nagy világvallások alapja a primitív emberek és a hipercivilizált űrhajós istenek találkozásából fakadó iszonyattal vegyes áhítat; a kultuszok e találkozások emlékének ápolásából erednek. Ezt mintegy kiegészíti azon állítás, hogy az emberi faj a ma ismert, úgymond kifejlett formájában sem éppen természetes evolúció eredményeképpen alakult ki: az űrhajós istenek biotechnológiai, génsebészeti módszereiket felhasználva megbabráltak minket, gyakorlatilag mesterségesen életre hozva egy új fajt. A Däniken-könyvek, miután felvázolták e fenti hipotéziseket, másból sem állnak, mint sajátságosan átértelmezett tények, faktoidok, eredeti és állítólagos szövegek felsorolásából, melyek mind-mind a mieink és az övéik közötti, harmadik típusú találkozások meglétét és történelemformáló erejét bizonyítanák. A szent szövegek, mítoszok, régi krónikák és a néprajzi adatközlések mind csak arra jók, hogy lássa a világ: a szkafanderes szürke faszik rendre ellátogattak hozzánk, és megosztották velünk a tudást. Eközben alkalmanként el is ragadtak néhányat a neves (részben ezáltal híressé tett) földlakók közül, hogy csak Romulust és Illés prófétát említsük példaként. Az életmű különös fejezetei a kvázi-technikatörténeti vonatkozások - Däniken nem pusztán szkafanderes, antennás sisakos földönkívüliek vizitációinak nyomát kutatja a Bibliában, a Húsvét-szigeten, Tiahuanacón és a szaharai barlangrajzokon, de hellyel-közzel megkísérli rekonstruálni az egykoron itt járt tanítómesterek technikai eszközeit, mindenekelőtt az űrjárműveket. Érdekes, hogy ezen a téren támogatói is akadnak, még az úgynevezett hivatalos tudomány berkeiből is - sokat idézett könyv például az egykor a NASA alkalmazásában dolgozó tudós, Josef F. Blumrich műve, az Ezékiel űrhajója, mely a próféta ószövetségbéli látomásai alapján próbálta meg újra elképzelni, milyen lehetett az idegenek űrhajója. A civilizációelmélet fent részletezett radikális átértelmezése persze maga után vonja a természettörténet átalakítását is - ebben Däniken sokat támaszkodik Hörbiger, a múlt század elején működött obskúrus bécsi gondolkodó (egykor Hitlerre is nagy hatást gyakorló) tanításaira, a Welteislehre tanra, vagy más néven Wel-elméletre, amely a Föld történetét a tűz és a víz örök harcaként írta le, s melyet a francia Denis Saurat folytatott tovább. (Saurat műveit a harmincas években magyarul is kiadták - többek között ezek inspirálták Várkonyi Nándor munkásságát is.) Az efféle teóriák fontos momentumai a vízözönelméletek: egyrészt fel lehet hozni példaképpen, hányféle különböző, egymástól távoli legendában ismétlődik ugyanaz a motívum, s rendre meg lehet említeni: a magasabb tudás hordozói minden egyes helyen figyelmeztetik a földlakókat, akik pánik-szerűen elkezdenek tutajt/bárkát építeni, esetleg a hegyek közé menekülni. A megalitok, Stonehenge, a húsvét-szigeti kőszobrok, a piramisok, Tiahuanaco romjai, no és a Nazca-vonalak mind a földönkívüliek egykorú jelenlétét bizonyítják (utóbbiak, ugye, egyszerre szolgáltak navigációs pontokként, illetve leszállópályaként).
Óriások vállán
Nem kétséges, hogy az eladott példányokat, a publicitást, a név (a brand) ismertségét tekintve Däniken verhetetlen, de mint láttuk, számos előzménye akadt, akiktől minden lehető ötletet gátlástalanul átvett és a maga munkáiba épített. Mindenekelőtt meg kell említenünk a kvázitudományok valóságos polihisztorát, a szellemesen és szórakoztatóan író Jacques Bergier-t: ő például a kvázitudomány-történész Louis Pauwels-szel közös Mágusok hajnala című könyvében a Däniken-életmű szinte összes támpillérét enciklopédikus alapossággal sorolja fel. (Mellesleg: a nácizmus okkult gyökereiről szóló, manapság igencsak gyakori publikációk szinte valamennyi állítása megtalálható eme - eredetileg negyvenhat éve publikált - könyvben.) Volt olyan szerző - az ötletrohamairól és kaleidoszkópszerű könyveiről ismert Robert Charroux -, akivel a tárgyalóteremben is meggyűlt Däniken baja. A plágiumvád nem lehetett számára ismeretlen élmény, elvégre sikkasztás, csalás és más köztörvényes bűncselekmények miatt a hatvanas években többször állt már bíróság előtt, s éveket töltött börtönben (többek között itt írta második, Gods From Outer Space című könyvét). Sokakat taszít persze az a mindent megmagyarázni akaró attitűd, amivel Däniken hézagmentessé próbálja tenni a maga világmagyarázatát - számunkra sokkal vonzóbb lehet például Bergier a maga sokkal szkeptikusabb hozzáállásával, vagy akár a nagy előd, Charles Fort, aki csupán öszszegyűjtötte az elmúlt évszázadok megmagyarázhatatlan vagy annak vélt jelenségeit (véreső, békazápor, furcsa fények, eltűnések, rejtélyes lények, effélék), a magyarázatot meg rábízta az olvasóra.
Alkalmasint akkor járunk el a legjobban, ha az efféle munkákat egyfajta sajátos fikciós műveknek tekintjük - Bevezetés a fantasztikus realizmusba, hogy idézzük a Pauwels-Bergier-könyv alcímét. Ebből a szempontból is komoly konkurenciája akad Dänikennek: Zecharia Sitchin, aki áttanulmányozva számos ősi mezopotámiai iratot (az asszirológiai tanszékek dolgozói általában már ennyitől is a fejüket vagy a hasukat fogják) arra a következtetésre jutott, hogy a Föld körül 3600 éves periodicitással kering még egy, a sumérok által Nibirunak nevezett bolygó is, melynek lakói egykor (vagy 400 ezer éve) űrhajóikon ellátogattak hozzánk, alapvetően nyersanyagbeszerzés céljából. Igen ám, de a későbbiekben teljesen ellustultak, s inkább genetikai kísérletekkel kifejlesztettek az itt talált főemlősökből egy új fajt - mondanunk sem kell, ez lett a Homo sapiens, a prototípus pedig Adapa, avagy, ha úgy tetszik, Ádám. A teremtmények persze istenként tisztelték a rohadékokat, pedig ők pusztán parazita, gyarmatosító halandók voltak. Jaj, hát ez megint csak a Csillag-kapu története, kap fejéhez az olvasó, és igaza van: ezt az ötletet meg zömmel Sitchintől emelték el az originalitásra láthatóan fittyet hányó filmalkotók. Däniken egy szempontból kétségtelenül verhetetlen - a konkurenciából még senkinek sem jutott az eszébe, hogy ötleteiből sajátos vidámparkot csináljon. A Mystery Park most is látogatható a svájci Interlaken mellett. A gonosz tudósok nem átallottak kulturális Csernobilt emlegetni a létesítmény kapcsán, pedig itt az ifjabb és idősebb látogatók közelebbről, interaktívan is megismerkedhetnek a Nazca-vonalak, a gizehi piramisok, a cargo-kultuszok, a vimánák (indiai ki-adásban ezeken száguldoztak az istenek, miközben buzgón hányták egymás fejére a termonukleáris tölteteket) meg a maja kalendáriumok rejtélyével, hiszen a világ csupa titok és misztérium. Végre egy hely, ahonnét már a szellemvasút se hiányzik.
A héten hazánkba látogató Dänikent régi ismerősként köszönthetik rajongói, hiszen könyveit már a nyolcvanas években lefordították. Így aztán nem csoda, hogy sokan még ma is úgy tekintenek rá, mint valami nagy-nagy tudósra, miközben inkább ügyes montírozó és showman - tavaly jelent meg első CD-je, az Astropolis -, s nem utolsósorban remek üzletember. "Däniken munkásságát nem tartom tudományos munkásságnak. A világban érdekes, látványos jelenségeket talált, amelyekről úgy gondolja, hogy földönkívüliek tevékenységének az eredményei, de azt, hogy ez igaz volna, még senkinek sem sikerült bebizonyítani." Horváth András csillagász-űrkutató, a Planetárium igazgatója szerint a Da:niken által írt könyvek, a fényképek és a filmek arra voltak jók, hogy felhívták a figyelmet a földi kultu-rális értékekre. "Erre és csakis erre jók ezek a könyvek. Még ma sem tudjuk pontosan, hogy a Földön kívül léteznek-e a földihez hasonló vagy magasabban fejlett civilizációk. Lehet keresni a nyomaikat a Földön vagy más égitesteken, de a szakemberek szerint nincs bizonyíték arra, hogy földön kívüli értelmes lények jártak itt. A dänikizmustól mindenki belelkesedett, és Da:nikenre mint egy szakértőre hivatkozik, pedig nem több, mint lelkes amatőr. Ha egy fiatal józan ésszel olvassa a könyveit, úgy lesz belőle csillagász, és utána a szakmának hisz, az pozitív hatás, de ha valaki begőzöl tőle és fanatikus lesz, akkor negatív." Mindenesetre Erich von Däniken a hazai ufókutatók és -hobbisták számára megkerülhetetlen tekintély, sőt Magyarországon is vannak, akik hozzá hasonló felfedezéseket tettek. "Däniken úttörő munkássága olyan tényeket tárt az emberiség elé, amelyek sok kérdőjelet megszüntettek - mondta Kétszeri István karádi kőműves, az Ufószövetség Somogy megyei bizottságának (Somogyufó) elnöke. - Vita nélkül elfogadjuk, amit ő állít, sőt azt kell mondjam, sokunkat Däniken világosított fel arról, hogy más is létezhet, mint amit a tudomány állít és elfogad."
