A Rákóczi út születése és lepusztulása

„Kiváltságos elhelyezésénél fogva”

Lokál

A főváros legforgalmasabb útjai közül a Rákóczi útnak nem csak a forgalma jelentős, de a története is. Valaha lóvasutak, villamosok jártak rajta, és a gyalogosok sem menekültek a zaj és a rossz levegő elől.

„Néhány perc után az egész Kerepesi-út, ameddig a szem elláthatott, csöndesen hullámzó tenger volt (…); összeolvadt minden, lovas és gyalogos, úr és nép, díszmagyar, feketeruha és szegény ember köntöse, a hatalmas népáradattal szemben minden egyéni sajátosság elvesztette elkülönítő jellegét.” 1906. november 4-én jelentek meg e sorok a Magyar Lányok című lapban a pár nappal korábbi nagy eseményről, II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozataláról. Budapesten azzal igyekeztek örökké emlékezetessé tenni az eseményt, hogy a fejedelemről nevezték el a főváros egyik legrégebbi és legforgalmasabb főútvonalának, a Kerepesi útnak a belső szakaszát, a Kiskörút és a Keleti pályaudvar között. Noha a patetikus leírás a már-már népünnepélynek is mondható eseményről szólt, bizonyos elemeiben a mindennapokat idézte: az újdonsült Rákóczi úton jóval korábban is összeolvadt minden, még „az egyéni sajátosságok” is.

A Hatvani kaputól Budapest kapujáig

Az épülő Budapest sugaras-gyűrűs szerkezetét Pest városának adottságai alapján találták ki az 1870-es évek elején. A Nagykörút és az Andrássy út már ennek jegyében épült, a szerkezet alapja azonban a Kiskörút vonala, illetve az abból kiágazó sugárutak – a Váci út, az Üllői út, a Kerepesi út – voltak. A Kerepesi az egykori városfal Hatvani kapujától indult, ezért is nevezték korábban Hatvaner Strassénak, de 1804-től már Kerepescher Strasse volt a neve, és valóban Kerepesig ért. Az utcanév magyarosítására hivatalosan 1874-ben került sor.

Akkor már régóta a főváros legforgalmasabb útjának számított a város kelet–nyugati tengelyén, egyenesen a belvárosig; az 1840-es években lekövezték és a gázvilágítást is az elsők között rendszeresítették itt. Lóvasúti pályája 1868-ban készült el, pár évvel később megkezdődött a 19. század elején épült földszintes, egyemeletes épületeinek bontása is, amit az 1880-as, 1890-es években nagyszabású, a bérházépítésben kiteljesedő ingatlanfejlesztés követett. Mindezt azonban megelőzte a Magyar Királyi Államvasutak Központi pályaudvarának, a későbbi Keleti pályaudvar állomásépületének és vágányzatának kiépítése 1881–1884 között. A „Budapest kapujának” tekintett pályaudvar elhelyezését nem véletlenül igazították az addig nyílegyenes Kerepesi út kanyarulatához, és az ebből kiágazó Csömöri úthoz (1906-tól Thököly út), illetve a közelben működő vámhivatalhoz. Akkoriban itt kezdődött Budapest külvárosa, ahol a korábbi falusias jelleget egyre inkább háttérbe szorította az iparosodás. A pályaudvar átadása után kezdték használni a Belső-Kerepesi út és Külső-Kerepesi út megkülönböztetést, de azt már 1882-ben eltervezték, hogy a Nagykörúttól a vasútig tartó szakaszt kiszélesítik 13 ölről 15 ölre (1 öl = 1,82 méter). (A tervet azért vetették el, mert emiatt ki kellett volna sajátítani a Kenyérmező utca sarkán álló bérházat.) Nagy reményeket fűztek az ekkor kiépült Népszínház utcához, hogy az tehermentesítheti a Belső-Kerepesi utat. Úgy gondolkodtak, hogy a forgalom nagy részét ide terelhetik, és „a Népszínház utcza az egész kőbányai, továbbá a temetőhöz és a magyar államvasutak teherpályaudvarához vezető forgalmat felkarolná” – ahogyan akkoriban fogalmaztak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

„A hosszútávfutó magányával”

Legújabb, szeptember végén esedékes bemutatója, az Etűdök elképzelt érzésekre című előadás kapcsán beszélgettünk a próbafolyamatok nehézségeiről, a kívülállásról, a megállni tudás fontosságáról és egy „hüllőről”, aki szeret mozdulatlanul feltöltődni a napon.

Szerbia kontra Szerbia

  • Végel László

Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő.