Külföldiek ingatlanvásárlásai a Balaton környékén

Guten Tag, szomszéd!

Lokál

Nincs a Balaton-parton olyan település, ahol külföldiek ne vettek volna ingatlant. Számukra a parttól 20–25 kilométer távolság is balatoninak számít. Körbejártuk a tavat, ingatlanosokat és tulajdonosokat kérdeztünk a szomszédi viszonyokról.

 

Magyarkeszi nem tóparti település, már Tolna megyében van, Siófoktól 35 kilométernyire. Annak a német tulajnak a házát mutatják a helyiek, aki éppen nincs ott, de van egy embere, aki szép summáért eteti az itt hagyott kutyát. Jól karbantartott, tüchtig porta. Nem véletlen, hogy a „német tulajtól” kifejezés értéknövelő minőségjelző lett az ingatlanhirdetések között.

„Talán azért, mert a németek jellemzően nem adják el a megvásárolt ingatlanukat. Legfeljebb akkor, ha például a házaspár egyik tagja megbetegszik. Akkor visszamennek a német egészségügyi ellátáshoz, és eladják az itteni ingatlant” – tájékoztat egy siófoki ingatlaniroda munkatársa. Azt is elmondta, hogy a legérdekesebb ügyfele egy szaúdi vásárló volt, aki egy teljesen jellegtelen, olcsó kis házat vett Balatonföldváron, érthetetlen célból, mert egyszer sem járt ott. A nem magyar ingatlanvásárlók többsége azonban német, de jönnek hollandok, kisebb számban svédek is.

Régi szép idők

Ennek egyik oka a nosztalgia. Amíg volt NDK és NSZK, a keletnémetek Magyarországra utazhattak, de nyugatra nem, a nyugatnémetek pedig nem akartak keletnémet területre menni, ezért itt találkoztak a szétszakadt családok. Voltak évtizedekig itt nyaralók, akik, amikor már lehetővé vált, ingatlant vettek a szép emlékű balatoni helyeken.

Egy másik megkérdezett siófoki ingatlaniroda szerint körülbelül 10 százalék a külföldi vásárlók aránya, elsősorban németek keresnek nagyobb telken lévő vidéki házakat a 20–30 millió forintos ársávban. Nekik nem számít a tótól való távolság, megszokták, hogy otthon is messzebb kell autózni például a munkahelyre vagy a jobb bevásárlási lehetőségekért. Nekik a nyugalom fontos. Szeretik a régebbi építésű sváb házakat. Jellemzően nyugdíjasok, nem az ötvenesek, hanem a jó kondiban levő hatvanasok jönnek. Többen közülük többlaki életet élnek, például Spanyolországban is van ingatlanuk. Olyan is akad, aki teljesen felszámolta a németországi életét és ideköltözött. A cégnél külön német nyelvű referens is van már. A 90-es években itt ingatlant vásárló külföldieknél most van a generációváltás: az örökösök szeretnének szabadulni a magyarországi ingatlantól, mert már messze van nekik, vagy egyáltalán nem érdekli őket a környék; így a külföldiek, bár kis számban, az eladói oldalon is megjelennek.

Siófokról indulunk, délnyugat felé. A tóparti településeken számos külföldi ingatlantulajdonost ismerünk, ezért messzebb megyünk. Kerekinek, Kőröshegynek, Bálványosnak, Karádnak, Látránynak is vannak német lakói a kisboltoknál megkérdezett helybeliek szerint, mutatják is a portákat, hogy ez is németé, meg az is. Ez egyébként ránézésre is látszik, valahogy rendezettebbek a szomszédokéinál. Lengyeltótiban megtudjuk továbbá, hogy olyan rendes a német szomszéd, hogy hozott a gyereknek szülinapjára echte Bayern München-pólót.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.