Külföldiek ingatlanvásárlásai a Balaton környékén

Guten Tag, szomszéd!

Lokál

Nincs a Balaton-parton olyan település, ahol külföldiek ne vettek volna ingatlant. Számukra a parttól 20–25 kilométer távolság is balatoninak számít. Körbejártuk a tavat, ingatlanosokat és tulajdonosokat kérdeztünk a szomszédi viszonyokról.

 

Magyarkeszi nem tóparti település, már Tolna megyében van, Siófoktól 35 kilométernyire. Annak a német tulajnak a házát mutatják a helyiek, aki éppen nincs ott, de van egy embere, aki szép summáért eteti az itt hagyott kutyát. Jól karbantartott, tüchtig porta. Nem véletlen, hogy a „német tulajtól” kifejezés értéknövelő minőségjelző lett az ingatlanhirdetések között.

„Talán azért, mert a németek jellemzően nem adják el a megvásárolt ingatlanukat. Legfeljebb akkor, ha például a házaspár egyik tagja megbetegszik. Akkor visszamennek a német egészségügyi ellátáshoz, és eladják az itteni ingatlant” – tájékoztat egy siófoki ingatlaniroda munkatársa. Azt is elmondta, hogy a legérdekesebb ügyfele egy szaúdi vásárló volt, aki egy teljesen jellegtelen, olcsó kis házat vett Balatonföldváron, érthetetlen célból, mert egyszer sem járt ott. A nem magyar ingatlanvásárlók többsége azonban német, de jönnek hollandok, kisebb számban svédek is.

Régi szép idők

Ennek egyik oka a nosztalgia. Amíg volt NDK és NSZK, a keletnémetek Magyarországra utazhattak, de nyugatra nem, a nyugatnémetek pedig nem akartak keletnémet területre menni, ezért itt találkoztak a szétszakadt családok. Voltak évtizedekig itt nyaralók, akik, amikor már lehetővé vált, ingatlant vettek a szép emlékű balatoni helyeken.

Egy másik megkérdezett siófoki ingatlaniroda szerint körülbelül 10 százalék a külföldi vásárlók aránya, elsősorban németek keresnek nagyobb telken lévő vidéki házakat a 20–30 millió forintos ársávban. Nekik nem számít a tótól való távolság, megszokták, hogy otthon is messzebb kell autózni például a munkahelyre vagy a jobb bevásárlási lehetőségekért. Nekik a nyugalom fontos. Szeretik a régebbi építésű sváb házakat. Jellemzően nyugdíjasok, nem az ötvenesek, hanem a jó kondiban levő hatvanasok jönnek. Többen közülük többlaki életet élnek, például Spanyolországban is van ingatlanuk. Olyan is akad, aki teljesen felszámolta a németországi életét és ideköltözött. A cégnél külön német nyelvű referens is van már. A 90-es években itt ingatlant vásárló külföldieknél most van a generációváltás: az örökösök szeretnének szabadulni a magyarországi ingatlantól, mert már messze van nekik, vagy egyáltalán nem érdekli őket a környék; így a külföldiek, bár kis számban, az eladói oldalon is megjelennek.

Siófokról indulunk, délnyugat felé. A tóparti településeken számos külföldi ingatlantulajdonost ismerünk, ezért messzebb megyünk. Kerekinek, Kőröshegynek, Bálványosnak, Karádnak, Látránynak is vannak német lakói a kisboltoknál megkérdezett helybeliek szerint, mutatják is a portákat, hogy ez is németé, meg az is. Ez egyébként ránézésre is látszik, valahogy rendezettebbek a szomszédokéinál. Lengyeltótiban megtudjuk továbbá, hogy olyan rendes a német szomszéd, hogy hozott a gyereknek szülinapjára echte Bayern München-pólót.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.