Külföldiek ingatlanvásárlásai a Balaton környékén

Guten Tag, szomszéd!

Lokál

Nincs a Balaton-parton olyan település, ahol külföldiek ne vettek volna ingatlant. Számukra a parttól 20–25 kilométer távolság is balatoninak számít. Körbejártuk a tavat, ingatlanosokat és tulajdonosokat kérdeztünk a szomszédi viszonyokról.

 

Magyarkeszi nem tóparti település, már Tolna megyében van, Siófoktól 35 kilométernyire. Annak a német tulajnak a házát mutatják a helyiek, aki éppen nincs ott, de van egy embere, aki szép summáért eteti az itt hagyott kutyát. Jól karbantartott, tüchtig porta. Nem véletlen, hogy a „német tulajtól” kifejezés értéknövelő minőségjelző lett az ingatlanhirdetések között.

„Talán azért, mert a németek jellemzően nem adják el a megvásárolt ingatlanukat. Legfeljebb akkor, ha például a házaspár egyik tagja megbetegszik. Akkor visszamennek a német egészségügyi ellátáshoz, és eladják az itteni ingatlant” – tájékoztat egy siófoki ingatlaniroda munkatársa. Azt is elmondta, hogy a legérdekesebb ügyfele egy szaúdi vásárló volt, aki egy teljesen jellegtelen, olcsó kis házat vett Balatonföldváron, érthetetlen célból, mert egyszer sem járt ott. A nem magyar ingatlanvásárlók többsége azonban német, de jönnek hollandok, kisebb számban svédek is.

Régi szép idők

Ennek egyik oka a nosztalgia. Amíg volt NDK és NSZK, a keletnémetek Magyarországra utazhattak, de nyugatra nem, a nyugatnémetek pedig nem akartak keletnémet területre menni, ezért itt találkoztak a szétszakadt családok. Voltak évtizedekig itt nyaralók, akik, amikor már lehetővé vált, ingatlant vettek a szép emlékű balatoni helyeken.

Egy másik megkérdezett siófoki ingatlaniroda szerint körülbelül 10 százalék a külföldi vásárlók aránya, elsősorban németek keresnek nagyobb telken lévő vidéki házakat a 20–30 millió forintos ársávban. Nekik nem számít a tótól való távolság, megszokták, hogy otthon is messzebb kell autózni például a munkahelyre vagy a jobb bevásárlási lehetőségekért. Nekik a nyugalom fontos. Szeretik a régebbi építésű sváb házakat. Jellemzően nyugdíjasok, nem az ötvenesek, hanem a jó kondiban levő hatvanasok jönnek. Többen közülük többlaki életet élnek, például Spanyolországban is van ingatlanuk. Olyan is akad, aki teljesen felszámolta a németországi életét és ideköltözött. A cégnél külön német nyelvű referens is van már. A 90-es években itt ingatlant vásárló külföldieknél most van a generációváltás: az örökösök szeretnének szabadulni a magyarországi ingatlantól, mert már messze van nekik, vagy egyáltalán nem érdekli őket a környék; így a külföldiek, bár kis számban, az eladói oldalon is megjelennek.

Siófokról indulunk, délnyugat felé. A tóparti településeken számos külföldi ingatlantulajdonost ismerünk, ezért messzebb megyünk. Kerekinek, Kőröshegynek, Bálványosnak, Karádnak, Látránynak is vannak német lakói a kisboltoknál megkérdezett helybeliek szerint, mutatják is a portákat, hogy ez is németé, meg az is. Ez egyébként ránézésre is látszik, valahogy rendezettebbek a szomszédokéinál. Lengyeltótiban megtudjuk továbbá, hogy olyan rendes a német szomszéd, hogy hozott a gyereknek szülinapjára echte Bayern München-pólót.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.