Százötven évig akarták tanulmányozni az Alföldet

Professzor úr tojást oszt

Lokál

„A legszebb és legdicsőbb objektumot” szerette volna tanulmányozni az Alföld kutatására létrejött bizottság, de azzal kellett foglalkoznia, hogyan mászhatnak ki az adósságcsapdából a gazdák és a vidék legnagyobb földesura. A Dél-Alföldön egyszer a tudomány diktálhatott a politikának.

 

Nem a levegőbe beszéltek a Magyar Földrajzi Társaságnál, amikor bejelentették 1891-ben, hogy a magyar tájegységek közül először a Balatont kívánják tanulmányozni, több tudományágat átfogva. A Balaton Bizottság néven létrehozott tudósközösség két évtized alatt 32 kötetes, több mint hatezer oldalnyi terjedelmű Balaton-monográfiában írta meg magyar és német nyelven mindazt, amit a tó és környezete földtani felépítéséről, kőzeteiről, őslényeiről, geomorfológiájáról, vizéről, növény- és állatvilágáról, emberi történelméről, gazdaságáról tudni érdemes. A társaság 1905-ben még nagyobb vállalkozást hirdetett meg: az Alföld, a „legszebb és legdicsőbb objektum” tanulmányozását. Alföld Bizottság néven munkaközösséget hozott létre és úgy számolt, vagy 150 éven át fogja tanulmányozni a tájat és embereit.

Vajda Tamás idén megjelent könyvéből (A Szegedi Alföldkutatás története. A Szegedi Alföldkutató Bizottság és az Alföldi Tudományos Intézet története [1928–1949]) kiderül, hogy a kezdeményezők számítottak két egyetemre, az Akadémiára, a minisztériumok mellett az „intelligens közönség” „legszívesebb támogatására”. Kilenc évvel később azt állapította meg a bizottság elnöke, Cholnoky Jenő, a kolozsvári egyetem földrajzi intézetének vezetője, hogy nem jutott elég pénz erre. A nemes cél mintha hidegen hagyta volna a kormányt, a vármegyéket és a városokat. Ráadásul közben az Alföld a világpiaci, a háborús és a hazai politikai körülmények nagy vesztese lett.

Horger Antal úr örül

A magyar gabonatermésnek 1918-ig biztos piaca volt Ausztria és Csehország, magas áron is, mert működtek a védővámok. A húszas években világszerte nagy mennyiségű eladatlan búza halmozódott föl, az ár csökkent, a magyar gabona korábbi vásárlói pedig egyszerre elzárkóztak. A gazdálkodók, nagybirtokok bevételét tovább csökkentette, hogy a külföldi kölcsönök törlesztése érdekében az állam megemelte az adókat.

Az ország egyik legnagyobb földbirtokosát, Szeged városát mindez különösen rosszul érintette. A településnek mindig tetemes bevétele volt abból, hogy földjeinek nagy részét hosszú időre bérbe adta gazdálkodóknak, az átlagos birtokegység 7,5 hold volt. A trianoni határhúzás nyomán azonban Szeged vonzáskörzetének legnagyobb részét elcsatolták.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.