Százötven évig akarták tanulmányozni az Alföldet

Professzor úr tojást oszt

Lokál

„A legszebb és legdicsőbb objektumot” szerette volna tanulmányozni az Alföld kutatására létrejött bizottság, de azzal kellett foglalkoznia, hogyan mászhatnak ki az adósságcsapdából a gazdák és a vidék legnagyobb földesura. A Dél-Alföldön egyszer a tudomány diktálhatott a politikának.

 

Nem a levegőbe beszéltek a Magyar Földrajzi Társaságnál, amikor bejelentették 1891-ben, hogy a magyar tájegységek közül először a Balatont kívánják tanulmányozni, több tudományágat átfogva. A Balaton Bizottság néven létrehozott tudósközösség két évtized alatt 32 kötetes, több mint hatezer oldalnyi terjedelmű Balaton-monográfiában írta meg magyar és német nyelven mindazt, amit a tó és környezete földtani felépítéséről, kőzeteiről, őslényeiről, geomorfológiájáról, vizéről, növény- és állatvilágáról, emberi történelméről, gazdaságáról tudni érdemes. A társaság 1905-ben még nagyobb vállalkozást hirdetett meg: az Alföld, a „legszebb és legdicsőbb objektum” tanulmányozását. Alföld Bizottság néven munkaközösséget hozott létre és úgy számolt, vagy 150 éven át fogja tanulmányozni a tájat és embereit.

Vajda Tamás idén megjelent könyvéből (A Szegedi Alföldkutatás története. A Szegedi Alföldkutató Bizottság és az Alföldi Tudományos Intézet története [1928–1949]) kiderül, hogy a kezdeményezők számítottak két egyetemre, az Akadémiára, a minisztériumok mellett az „intelligens közönség” „legszívesebb támogatására”. Kilenc évvel később azt állapította meg a bizottság elnöke, Cholnoky Jenő, a kolozsvári egyetem földrajzi intézetének vezetője, hogy nem jutott elég pénz erre. A nemes cél mintha hidegen hagyta volna a kormányt, a vármegyéket és a városokat. Ráadásul közben az Alföld a világpiaci, a háborús és a hazai politikai körülmények nagy vesztese lett.

Horger Antal úr örül

A magyar gabonatermésnek 1918-ig biztos piaca volt Ausztria és Csehország, magas áron is, mert működtek a védővámok. A húszas években világszerte nagy mennyiségű eladatlan búza halmozódott föl, az ár csökkent, a magyar gabona korábbi vásárlói pedig egyszerre elzárkóztak. A gazdálkodók, nagybirtokok bevételét tovább csökkentette, hogy a külföldi kölcsönök törlesztése érdekében az állam megemelte az adókat.

Az ország egyik legnagyobb földbirtokosát, Szeged városát mindez különösen rosszul érintette. A településnek mindig tetemes bevétele volt abból, hogy földjeinek nagy részét hosszú időre bérbe adta gazdálkodóknak, az átlagos birtokegység 7,5 hold volt. A trianoni határhúzás nyomán azonban Szeged vonzáskörzetének legnagyobb részét elcsatolták.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.