Százötven évig akarták tanulmányozni az Alföldet

Professzor úr tojást oszt

Lokál

„A legszebb és legdicsőbb objektumot” szerette volna tanulmányozni az Alföld kutatására létrejött bizottság, de azzal kellett foglalkoznia, hogyan mászhatnak ki az adósságcsapdából a gazdák és a vidék legnagyobb földesura. A Dél-Alföldön egyszer a tudomány diktálhatott a politikának.

 

Nem a levegőbe beszéltek a Magyar Földrajzi Társaságnál, amikor bejelentették 1891-ben, hogy a magyar tájegységek közül először a Balatont kívánják tanulmányozni, több tudományágat átfogva. A Balaton Bizottság néven létrehozott tudósközösség két évtized alatt 32 kötetes, több mint hatezer oldalnyi terjedelmű Balaton-monográfiában írta meg magyar és német nyelven mindazt, amit a tó és környezete földtani felépítéséről, kőzeteiről, őslényeiről, geomorfológiájáról, vizéről, növény- és állatvilágáról, emberi történelméről, gazdaságáról tudni érdemes. A társaság 1905-ben még nagyobb vállalkozást hirdetett meg: az Alföld, a „legszebb és legdicsőbb objektum” tanulmányozását. Alföld Bizottság néven munkaközösséget hozott létre és úgy számolt, vagy 150 éven át fogja tanulmányozni a tájat és embereit.

Vajda Tamás idén megjelent könyvéből (A Szegedi Alföldkutatás története. A Szegedi Alföldkutató Bizottság és az Alföldi Tudományos Intézet története [1928–1949]) kiderül, hogy a kezdeményezők számítottak két egyetemre, az Akadémiára, a minisztériumok mellett az „intelligens közönség” „legszívesebb támogatására”. Kilenc évvel később azt állapította meg a bizottság elnöke, Cholnoky Jenő, a kolozsvári egyetem földrajzi intézetének vezetője, hogy nem jutott elég pénz erre. A nemes cél mintha hidegen hagyta volna a kormányt, a vármegyéket és a városokat. Ráadásul közben az Alföld a világpiaci, a háborús és a hazai politikai körülmények nagy vesztese lett.

Horger Antal úr örül

A magyar gabonatermésnek 1918-ig biztos piaca volt Ausztria és Csehország, magas áron is, mert működtek a védővámok. A húszas években világszerte nagy mennyiségű eladatlan búza halmozódott föl, az ár csökkent, a magyar gabona korábbi vásárlói pedig egyszerre elzárkóztak. A gazdálkodók, nagybirtokok bevételét tovább csökkentette, hogy a külföldi kölcsönök törlesztése érdekében az állam megemelte az adókat.

Az ország egyik legnagyobb földbirtokosát, Szeged városát mindez különösen rosszul érintette. A településnek mindig tetemes bevétele volt abból, hogy földjeinek nagy részét hosszú időre bérbe adta gazdálkodóknak, az átlagos birtokegység 7,5 hold volt. A trianoni határhúzás nyomán azonban Szeged vonzáskörzetének legnagyobb részét elcsatolták.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.