helyrajzi szám

Kulacs vendéglő

Lokál

Úgy tudjuk, hogy Egermann Ferenc csak a háború után magyarosította a nevét Egerszegire, de ez sem menthette meg a Kulacsot az államosítástól. 

„Szomorúan tudatjuk azokkal, akik még emlékeznek rá, hogy Egervári (Egermann) Ferenc, a Kulacs vendéglő volt tulajdonosa, 1986. szept. 19-én, életének 90. évében, Grazban elhunyt. Csendben eltemettük.” E rövid halálhírt a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap közölte. Az erzsébetvárosi Kulacs vendéglő az Osvát utca és a Dohány utca sarkán neves étteremnek számított, de az Egermann név ekkor már keveseknek csengett ismerősen. Pedig ötven évvel korábban a Kulacsot előszeretettel nevezték Egermann-féle vendéglőnek, a tulaj pedig nemcsak ételről-italról, de kiváló zenészekről is gondoskodott. A legnagyobb név Seress Rezső volt, aki állítólag itt írta meg a Szomorú vasárnapot, de legalább ekkora szenzáció volt a cigányzenekar is. Amelyre a vendégek nemcsak a zene miatt voltak kíváncsiak: az egyik hegedűs, Botos Béla tökéletes hasonmása volt a filmsztár Warner Olandnak, aki ugyan svéd volt, ám a közönség csak Charlie Chanként ismerte, mivel ő játszotta az akkoriban oly népszerű kínai mesterdetektívet. „Most, hogy elköltöztem a régi lakásomból és még nem ismertek a környéken, délfelé, ha kimentem az utcára, az utcagyerekek csapatosan szegődtek a nyomomba és ujjal mutogattak rám, hogy itt megy a sárga Chan!” – nyilatkozta Botos 1938-ban a 8 Órai Ujságnak, hozzátéve azt is, hogy ha annyi pengője lenne, ahányszor összetévesztették Olanddal, már rég nem a Kulacsban muzsikálna.

Úgy tudjuk, hogy Egermann Ferenc csak a háború után magyarosította a nevét Egerszegire, de ez sem menthette meg a Kulacsot az államosítástól. Egy hirdetés szerint 1949-ben még ő volt a tulajdonos, de az egy évvel későbbi reklámban már az olvasható, hogy „olcsó erdélyi különlegességekkel” megnyílt az újjáépített Kulacs, ahol „Győri Vince muzsikál, Seress Rezső zongorázik”. 1955-ben viszont az MTI számolt be arról, hogy az éttermet átépítették: „Most szépen berendezve, jó konyhával, kellemes zenével várja a vendégeit. Étlapján több mint ötvenféle étel és ennél is többfajta ital szerepel.” A magas színvonalról egy irodalmi anekdota is megemlékezik: Szántó Piroska Két évszám című írásában azt olvashatjuk, hogy 1956. október 23-án, a Kulacsban felszolgált gyöngytyúk tartotta vissza férjét, Vas Istvánt attól, hogy az utcára vonuljon. Amikor pedig a forradalom leverése után Vast is kihallgatták, azzal engedték haza, hogy „nagyon jól tudjuk, hogy Vas elvtársnak fontosabb volt a gyöngytyúk, mint a forradalom”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.