helyrajzi szám

Kulacs vendéglő

Lokál

Úgy tudjuk, hogy Egermann Ferenc csak a háború után magyarosította a nevét Egerszegire, de ez sem menthette meg a Kulacsot az államosítástól. 

„Szomorúan tudatjuk azokkal, akik még emlékeznek rá, hogy Egervári (Egermann) Ferenc, a Kulacs vendéglő volt tulajdonosa, 1986. szept. 19-én, életének 90. évében, Grazban elhunyt. Csendben eltemettük.” E rövid halálhírt a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap közölte. Az erzsébetvárosi Kulacs vendéglő az Osvát utca és a Dohány utca sarkán neves étteremnek számított, de az Egermann név ekkor már keveseknek csengett ismerősen. Pedig ötven évvel korábban a Kulacsot előszeretettel nevezték Egermann-féle vendéglőnek, a tulaj pedig nemcsak ételről-italról, de kiváló zenészekről is gondoskodott. A legnagyobb név Seress Rezső volt, aki állítólag itt írta meg a Szomorú vasárnapot, de legalább ekkora szenzáció volt a cigányzenekar is. Amelyre a vendégek nemcsak a zene miatt voltak kíváncsiak: az egyik hegedűs, Botos Béla tökéletes hasonmása volt a filmsztár Warner Olandnak, aki ugyan svéd volt, ám a közönség csak Charlie Chanként ismerte, mivel ő játszotta az akkoriban oly népszerű kínai mesterdetektívet. „Most, hogy elköltöztem a régi lakásomból és még nem ismertek a környéken, délfelé, ha kimentem az utcára, az utcagyerekek csapatosan szegődtek a nyomomba és ujjal mutogattak rám, hogy itt megy a sárga Chan!” – nyilatkozta Botos 1938-ban a 8 Órai Ujságnak, hozzátéve azt is, hogy ha annyi pengője lenne, ahányszor összetévesztették Olanddal, már rég nem a Kulacsban muzsikálna.

Úgy tudjuk, hogy Egermann Ferenc csak a háború után magyarosította a nevét Egerszegire, de ez sem menthette meg a Kulacsot az államosítástól. Egy hirdetés szerint 1949-ben még ő volt a tulajdonos, de az egy évvel későbbi reklámban már az olvasható, hogy „olcsó erdélyi különlegességekkel” megnyílt az újjáépített Kulacs, ahol „Győri Vince muzsikál, Seress Rezső zongorázik”. 1955-ben viszont az MTI számolt be arról, hogy az éttermet átépítették: „Most szépen berendezve, jó konyhával, kellemes zenével várja a vendégeit. Étlapján több mint ötvenféle étel és ennél is többfajta ital szerepel.” A magas színvonalról egy irodalmi anekdota is megemlékezik: Szántó Piroska Két évszám című írásában azt olvashatjuk, hogy 1956. október 23-án, a Kulacsban felszolgált gyöngytyúk tartotta vissza férjét, Vas Istvánt attól, hogy az utcára vonuljon. Amikor pedig a forradalom leverése után Vast is kihallgatták, azzal engedték haza, hogy „nagyon jól tudjuk, hogy Vas elvtársnak fontosabb volt a gyöngytyúk, mint a forradalom”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?