Megjelent a kanyaró Budapesten, de a hivatalos megerősítés még várat magára

Lokál

Több forrásból úgy értesültünk, hogy egy budapesti gyermeknél kanyarót találtak az orvosok.

Információink szerint egy budapesti gyermeknél kanyarót találtak az orvosok. A beteget a Madarász utcai Gyermekkórházban fedezték fel, majd a vizsgálat után átszállították a Dél-pesti Centrumkórházba (korábbi és ismert nevén Egyesített Szent István és Szent László Kórház), ahol a felnőtt infektológia (fertőzőosztály) mellett gyermekinfektológiai osztály is működik.

Bár kerestük mindkét intézményt, cikkünk megjelenéséig választ nem kaptunk: a Madarász utcai Gyermekkórház saját e-mail-címe nem működik, levelünk visszajött tőlük, ezért a Heim Pál Gyermekkórház sajtóosztályát próbáltuk elérni, mert a két intézmény közös igazgatás alatt működik; a Dél-pesti Centrumkórház e-mail-címéről szintén visszapattant a kérdésünk. Ezek után az Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz (ÁEEK) fordultunk kérdéseinkkel, ám onnan egyelőre szintén nem kaptunk megerősítést. Amint megérkezik válaszuk, cikkünket frissítjük.

Próbáltunk elérni több dolgozót is a két intézményből, ám azonkívül, hogy többen is elmondták, valóban találtak kanyarós beteget, ezért az osztályon lévő többi páciensnél ellenanyagszintet mértek, akinél pedig indokoltnak találták, beoltották, mást nem mondhattak. Ezt az instrukciót kapták ugyanis a vezetőségtől.

false

 

Fotó: MTI – Nemes János

Ezzel összevág az a hír, ami csütörtökön reggel jelent meg a Magyar Nemzetben: az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) tájékoztatása szerint „eddig 2873 egészségügyi dolgozóról derült ki, hogy nem védett megfelelően a kanyaró ellen, ezért újra védőoltást kellett kapniuk”, majd hozzátették: a vizsgálati eredmények elemzése még tart, ezért ez a szám még növekedhet. Egyébként február közepéig több mint 18 ezer egészségügyi dolgozót vizsgáltak meg, becsléseik szerint 15 százalékuk nem volt megfelelően védett.

A kanyaró ellen az úgynevezett MMR-oltást (morbilli-mumps-rubeola) adják: 15 hónapos és 11 éves korban, kötelezően. 1969 előtt azonban ez nem volt kötelező, így az akkor születettek nem védettek a betegség ellen. Magyarországon legutoljára tavaly volt kanyaró, amikor Romániából megérkezett hozzánk is, Makóra. Akkor több egészségügyi személyzet megbetegedett, halálos áldozatot azonban nem követelt a betegség, amit az akkori országos tiszti főorvos járványnak nyilvánított. A románoknál viszont 2017-ben már 5562 megbetegedés volt (2016-ban csak 1500), egész Európában pedig valamivel több mint 21 ezer, és 35 halálos áldozat. Ráadásul több európai országban durván növekedett a megbetegedések száma: Olaszországban 5 ezer feletti ez az adat, Ukrajnában kicsivel kevesebb mint 5 ezer, Görögországban (ahol 2016-ban egyetlen esetet sem regisztráltak) és Németországban is majdnem ezer. A WHO (World Health Organization, Egészségügyi Világszervezet) figyelmeztet is: 2016-hoz képest 300 százalékkal megnövekedett a kanyarós esetek száma.

Magyarországon – a WHO adatai szerint – 2017-ben 36 esetet regisztráltak. A magas lázzal és kiütéssel járó betegség cseppfertőzéssel terjed, a kórokozó pedig több óráig is életképes a levegőben (a tünetekről, a terjedésről és a védekezésről lásd bővebben ezt a cikkünket). Ezért fontos az oltás (a védettség két hét alatt alakul ki), akinél még nem történt meg – legyen kicsi gyerek vagy 1969 előtt született felnőtt: az egészségügyi dolgozóknak ingyen jár az oltás, mások pedig könnyen beszerezhetik a patikákban, nagyjából 10 ezer forintért.

A meghívott ragály

A védőoltások segítségével egyszer már sikerült elfojtani, de az emberi hülyeség életre keltheti a rettegett betegséget

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.