Mit nekünk Bohácek! - Váci út - Séta a magyar gyáripar főutcáján

  • - kovácsy -
  • 2008. július 3.

Lokál

Amikor télen a Soroksári úton jártunkban a magyar malomipar dicséretét zengtük (Aprítunk, tisztítunk, MaNcs, 2007. december 6.), nem volt alkalmunk rámutatni, hogy a iparágnak hasonlóképpen fontos centruma volt a mai Újlipótváros, mindjárt a Szent István körúttól kezdődően. A Nyugatinál a Kádár utcának például azért ez a neve, mert itt működött az Unio malom kádárműhelye. De a Pannónia utcát sem a dunántúli lankák tiszteletére nevezték el így, hanem azért, mert az 1863-ban alakult Pannónia Gőzmalom Társaság telkét szegélyezte a mai Victor Hugo és Ipoly utca között. A céget alapító nagykereskedő-házak - Wahrmann Mór és fiai, Hirschler Márk és fiai stb. - üzleti sikereik nyomán más iparágakba is befektettek, így jött létre például az Első Magyar Gazdasági Gépgyár (EMGG) a magyar gyáripar leendő "főutcáján".

Amikor télen a Soroksári úton jártunkban a magyar malomipar dicséretét zengtük (Aprítunk, tisztítunk, MaNcs, 2007. december 6.), nem volt alkalmunk rámutatni, hogy a iparágnak hasonlóképpen fontos centruma volt a mai Újlipótváros, mindjárt a Szent István körúttól kezdődően. A Nyugatinál a Kádár utcának például azért ez a neve, mert itt működött az Unio malom kádárműhelye. De a Pannónia utcát sem a dunántúli lankák tiszteletére nevezték el így, hanem azért, mert az 1863-ban alakult Pannónia Gőzmalom Társaság telkét szegélyezte a mai Victor Hugo és Ipoly utca között. A céget alapító nagykereskedő-házak - Wahrmann Mór és fiai, Hirschler Márk és fiai stb. - üzleti sikereik nyomán más iparágakba is befektettek, így jött létre például az Első Magyar Gazdasági Gépgyár (EMGG) a magyar gyáripar leendő "főutcáján".

Akkor még Váci országút volt a neve és a funkciója, s ahol most a Lehel téri templom áll, akkor még árnyas temető szolgált kegyes sétahelyül, hogy aztán piac legyen a helyén. (A templomot csak 1931-ben kezdték építeni, amikor a Váci út 48. alatti EMGG már rég tönkrement, és a piacot vagy száz méterrel kijjebb tolták.)

A mondott gyáralapítással "nyílt meg" a Váci út, és megkezdődött Angyalföld ipari övezetté formálódása, ami nagyjából ugyanolyan lendülettel zajlott le, mint a gyárak megszűnése és az elirodaházasodás és -autószalonosodás az elmúlt másfél évtizedben. Az utóbbi folyamat a legtöbb régi ipari épületet eltüntette vagy felismerhetetlenné változtatta, úgyhogy mostanra valóban tiszta történelem, amit a kiállításon láthatunk. Vagyis hát tiszta történelemkönyv. Jó, eleve ne képzeljenek tág kiállítási tereket, ráadásul a termen végigfutó galéria alatt még ott van néhány részlet a régi angyalföldi munkáslakásbelsőket bemutató szomorkás, bár távolról sem hangulattalan installációsorozatból. Odébb meg egy tévé is, amiből elvileg valami angyalföldi kötöttségű képsorok látszanának, de ez csak utólag derül ki - miért kapcsolnák be egyetlen látogatónak ebben a fülledtségben (vagyis hát miért is nem, hacsak el nem romlott). Szóval a kiállítás hatalmas fali tablókból, felkasírozott, fényképekkel illusztrált szövegekből áll, amelyek bevallottan erősen támaszkodnak Bencze Géza ipartörténész 2006-os, igen hasonló című (Váci út, a magyar gépipar főutcája) munkájára. Nincs ezzel különösebb baj: mondhatni, háztömbről háztömbre haladunk kifelé, az Angyalföldet Újpesttől elválasztó vasútig. Pontosan ennek a körvasút északi felébe illeszkedő vonalnak a megépítése adta a gőzmalmok után a második lökést a terület iparosításának.

Íme, a látványos fejlődés: a millennium évében már az ország 18 legjelentősebb gépgyárából tíz a Váci úton üzemelt, közel tízezer munkással (és mint tudjuk, a létszám az államosítás után egy ideig egyre csak növekedett, hogy aztán elérkezzen a szomorú vég, az üzemek bezárása, csődje). Az üzemek sora már túlnyúlt a Rákos-patakon is, melynek partján a már nem működő Angyalföldi Hőerőmű áll, mögötte pedig az egykori Első Magyar Csavargyár (Váci út 168.) látványos központi épületével, ma boltoktól és raktáraktól övezetten.

Persze a kiállítás nem áll meg minden gyárkapunál - ki győzne végigtanulmányozni hatvanvalahány tablót! Így is elég hamar elközönyösödik az ember - ebben a fülledtségben mit neki már Bohácek Ottokár, a derék cseh gépészmérnök, a Vulkán Gépgyár Rt. (Váci út 66.) tervezője, majd műszaki igazgatója több mint negyven éven át, egyebek mellett a portálmaró és a kerítésfonatgép atyja. És mit neki Láng László, a pozsonyi iparosból lett gyáros, a róla elnevezett gépgyár (Váci út 152-158.) alapítója, akinek a családi vállalkozása a XX. században, immár banki tulajdonban gigantikussá növekedett: hatalmas gyártelepén cukor-, szesz- és vegyipari berendezéseket, szivattyúkat, ipari centrifugákat, továbbá gőzgépeket, gőzturbinákat, dízel- és gázmotorokat, bányaüzemi szállítógépeket, légsűrítőket, dugattyús és vákuumszivattyúkat, centrifugákat, nyomdagépeket gyártottak. László Zoltánról pedig már hallani sem akar, pedig németesen ejtett monogramjából lett az ELZETT márkanév, amely nem csupán lakatok és a valóságos biztonságtechnikai földindulást okozó cilinderzár védjegye volt, mert a Váci út 117-119. alatti üzem a hadiiparba is bekapcsolódott. Nem volt egyedül ezzel, hiszen a Váci út 69-ben, Walser Ferenc tűzoltószergyárában is gyártottak rohamsisakot, egyebet, arról nem is szólva, hogy a Szalay-féle üzemben (Váci út 48/a-b) készültek a szép, elcsavarós villanykapcsolók mellett a Nimród harckocsik villamos berendezései is.

Szóval sok ilyen fémesen csillogó, kicsi és nagy érdekesség derül ki, és az ipartörténeti folyamatokat illusztráló tárgyak inkább meghúzódnak a háttérben, látszik, hogy a kiállítás rendezésekor nem akarták megbántani a relikviák idős felkínálóit, és inkább vállalták a sokszínű esetlegességet a rigorózus rend helyett. Gépmodellek, áruminták, emléklapok és jelvények mellett így csodálhatunk meg egy fém babérkoszorút az alábbi felirattal: "Szeretett Igazgató Urunknak a Brevillier-Urban r. t. Tisztviselőkarától 1904-1944". A gyári hierarchia alján és a virtuális séta befejező pontján, a sarokban pedig egy sufniszerű, kissé elhagyatott műhelyrészletet látunk, hitelesen kopott cájgruhás munkást, hiteltelen sapkában, mellette hokedli, körülötte fémforgács, a polcon reszelő, subler, hegesztőpisztoly. Szinte látjuk, amint fusiban virágtartót készít betonacélból a sógoréknak karácsonyra - kétségkívül merész elképzelés ebben a fülledtségben.

Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény, Bp. XIII., Váci út 50., nyitva az év végéig, k.-cs.: 11-17, p.: 9-16

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.