Napi jó hír: 25 képviselő-testület módosította helyi szociális rendeletét a TASZ közbenjárására

  • narancs.hu
  • 2018. január 9.

Lokál

A szervezet szerint a leginkább rászorulókat zárták ki a szociális ellátásokból.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) négy megyében támadott meg ötvenöt olyan rendeletet, amelyekkel a helyi önkormányzatok a leginkább rászoruló embereket zárták ki a szociális ellátásokból. A megyei kormányhivatalok több esetben is igazat adtak a TASZ-nak, és felhívásaik alapján az utóbbi fél évben huszonöt képviselő-testület módosította helyi szociális rendeletét, adta hírül a szervezet.

A TASZ álláspontja szerint ugyanis jogellenes például a szociális ellátások igénybevételéhez feltételként szabni, hogy az igénylőnek rendezett legyen a lakókörnyezete. Emiatt olyan abszurd feltételek teljesülését is vizsgálhatja egy önkormányzat, mint hogy

  • a kertben lévő fűfélék magassága meghaladja-e a 15 centimétert,
  • a tűzifát “rendezett formában felhalmozva” tárolják-e a kertben.

Ezért négy megyében, összesen 55 település szociális rendeletének 76 rendelkezését támadta meg a jogvédő szervezet 2017-ben. A legáltalánosabb gyakorlat szerint a rendes települési támogatást - ami leginkább a lakhatási  támogatást jelenti - kötik az önkormányzatok rendezett lakókörülményhez. A TASZ véleménye szerint ezek a szabályok nemcsak az emberi méltóságot és a magánszféra tiszteletben tartásához való jogot sértik, hanem az egyenlő bánásmódhoz való jogot is azzal, hogy éppen a leginkább rászorulókat zárják el a támogatás igénybevételétől az ilyen jellegű feltételek.

false

 

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

A TASZ beadványaiban hangsúlyozta, hogy sem az aktív korúak támogatását, sem a rendkívüli települési támogatásokat nem lehet a rendezett lakókörülményekhez kötni. Sem a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű emberektől, sem a létfenntartási gondokkal küzdő emberektől nem vonhatóak meg szerintük ezek a támogatási formák. Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye és Veszprém megye kormányhivatala részben egyetértett a TASZ érveivel, ezekben a megyékben a települések 25 esetben változtattak a kormányhivatalok felhívása alapján helyi rendeleteiken. Bár Pest megyében is bőven akadnak a TASZ szerint jogellenes szabályozások, a Pest Megyei Kormányhivatal eddig egyik érvükkel sem értett egyet. Itt az eljárás még nem zárult le.

“Nagyon örülünk, hogy a megyei kormányhivatalok többségében egyetértenek velünk, és továbbra is küzdünk a büntető szemléletű szociálpolitikai intézkedések, a szociális jogok ezen új értelmezése ellen”- mondta el Boros Ilona, a TASZ Egyenlőség Projektjének munkatársa.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.