helyrajzi szám

Napraforgó utca

Lokál

Nemzetközi építészkongresszust rendeztek 1930-ban Budapesten, mint­egy ötszáz résztvevővel.

Noha az esemény szervezői élvezték a kormány bizalmát és támogatását, a kongresszuson előkerülő új irányzatok nem különösebben hatották meg az illetékeseket. Jól példázza ezt az a kezdeményezés is, amely a kongresszuson vetődött fel, és eredetileg a budapesti lakáshelyzet javítását célozta volna praktikus, modern és egészséges zöldövezeti családi házas telep létesítésével. A hazai építészek ötletét támogatta ugyan a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, ám mivel az nyilvánvaló volt, hogy e családi házas teleppel nem a rászorulókat, hanem a jómódú középosztálybelieket célozzák meg, állami vagy fővárosi támogatásban nem bízhattak, és a kivitelezést piaci alapon kellett megoldaniuk. Példaként a három évvel korábban elkészült stuttgarti modernista lakótelep, a Weißenhof szolgált, amelyhez hasonlók ekkor már nemcsak Németországban, de Lengyelországban, Ausztriában, Svájcban és Cseh­szlovákiában is épültek.

A kezdeményezést a Fejér és Dános építészeti iroda karolta fel, a cél érdekében a Pasaréten, az Ördög-árok közelében parcelláztak fel egy korábban virágkertészetként működő, nagyjából egyhektáros területet, ahol 22 családi ház fért el. A szerényen csak kislakásos telepként emlegetett vállalkozásban huszonkét építész vett részt, de ez nem jelentette azt, hogy mindenki külön-külön dolgozott. Voltak, akik több házat is terveztek – például Vágó László és Kozma Lajos –, mások párban alkottak. Az építészek összefogását mutatja, hogy szinte minden generáció képviselte magát, a 25 éves ifj. Masirevich Györgytől a 63 éves Böhm Henrikig, irányzatokra tekintet nélkül. Az alkotók között találunk korabeli sztárépítészeket (Wälder Gyula, Münnich Aladár), és később befutó pályakezdőket (Molnár Farkas, Bierbauer Virgil), a huszonkét építész egyetlen közös vonása csak annyi volt, hogy mindent alárendeltek a közös cél érdekében, ami a modern építészet hazai alapjainak megteremtése és bemutatása volt. (Képünkön a Naprafogó utca 19. látható, ami Gerlóczy Gedeon terve alapján épült.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.