helyrajzi szám

Napraforgó utca

Lokál

Nemzetközi építészkongresszust rendeztek 1930-ban Budapesten, mint­egy ötszáz résztvevővel.

Noha az esemény szervezői élvezték a kormány bizalmát és támogatását, a kongresszuson előkerülő új irányzatok nem különösebben hatották meg az illetékeseket. Jól példázza ezt az a kezdeményezés is, amely a kongresszuson vetődött fel, és eredetileg a budapesti lakáshelyzet javítását célozta volna praktikus, modern és egészséges zöldövezeti családi házas telep létesítésével. A hazai építészek ötletét támogatta ugyan a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, ám mivel az nyilvánvaló volt, hogy e családi házas teleppel nem a rászorulókat, hanem a jómódú középosztálybelieket célozzák meg, állami vagy fővárosi támogatásban nem bízhattak, és a kivitelezést piaci alapon kellett megoldaniuk. Példaként a három évvel korábban elkészült stuttgarti modernista lakótelep, a Weißenhof szolgált, amelyhez hasonlók ekkor már nemcsak Németországban, de Lengyelországban, Ausztriában, Svájcban és Cseh­szlovákiában is épültek.

A kezdeményezést a Fejér és Dános építészeti iroda karolta fel, a cél érdekében a Pasaréten, az Ördög-árok közelében parcelláztak fel egy korábban virágkertészetként működő, nagyjából egyhektáros területet, ahol 22 családi ház fért el. A szerényen csak kislakásos telepként emlegetett vállalkozásban huszonkét építész vett részt, de ez nem jelentette azt, hogy mindenki külön-külön dolgozott. Voltak, akik több házat is terveztek – például Vágó László és Kozma Lajos –, mások párban alkottak. Az építészek összefogását mutatja, hogy szinte minden generáció képviselte magát, a 25 éves ifj. Masirevich Györgytől a 63 éves Böhm Henrikig, irányzatokra tekintet nélkül. Az alkotók között találunk korabeli sztárépítészeket (Wälder Gyula, Münnich Aladár), és később befutó pályakezdőket (Molnár Farkas, Bierbauer Virgil), a huszonkét építész egyetlen közös vonása csak annyi volt, hogy mindent alárendeltek a közös cél érdekében, ami a modern építészet hazai alapjainak megteremtése és bemutatása volt. (Képünkön a Naprafogó utca 19. látható, ami Gerlóczy Gedeon terve alapján épült.)

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.