helyrajzi szám

Napraforgó utca

Lokál

Nemzetközi építészkongresszust rendeztek 1930-ban Budapesten, mint­egy ötszáz résztvevővel.

Noha az esemény szervezői élvezték a kormány bizalmát és támogatását, a kongresszuson előkerülő új irányzatok nem különösebben hatották meg az illetékeseket. Jól példázza ezt az a kezdeményezés is, amely a kongresszuson vetődött fel, és eredetileg a budapesti lakáshelyzet javítását célozta volna praktikus, modern és egészséges zöldövezeti családi házas telep létesítésével. A hazai építészek ötletét támogatta ugyan a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, ám mivel az nyilvánvaló volt, hogy e családi házas teleppel nem a rászorulókat, hanem a jómódú középosztálybelieket célozzák meg, állami vagy fővárosi támogatásban nem bízhattak, és a kivitelezést piaci alapon kellett megoldaniuk. Példaként a három évvel korábban elkészült stuttgarti modernista lakótelep, a Weißenhof szolgált, amelyhez hasonlók ekkor már nemcsak Németországban, de Lengyelországban, Ausztriában, Svájcban és Cseh­szlovákiában is épültek.

A kezdeményezést a Fejér és Dános építészeti iroda karolta fel, a cél érdekében a Pasaréten, az Ördög-árok közelében parcelláztak fel egy korábban virágkertészetként működő, nagyjából egyhektáros területet, ahol 22 családi ház fért el. A szerényen csak kislakásos telepként emlegetett vállalkozásban huszonkét építész vett részt, de ez nem jelentette azt, hogy mindenki külön-külön dolgozott. Voltak, akik több házat is terveztek – például Vágó László és Kozma Lajos –, mások párban alkottak. Az építészek összefogását mutatja, hogy szinte minden generáció képviselte magát, a 25 éves ifj. Masirevich Györgytől a 63 éves Böhm Henrikig, irányzatokra tekintet nélkül. Az alkotók között találunk korabeli sztárépítészeket (Wälder Gyula, Münnich Aladár), és később befutó pályakezdőket (Molnár Farkas, Bierbauer Virgil), a huszonkét építész egyetlen közös vonása csak annyi volt, hogy mindent alárendeltek a közös cél érdekében, ami a modern építészet hazai alapjainak megteremtése és bemutatása volt. (Képünkön a Naprafogó utca 19. látható, ami Gerlóczy Gedeon terve alapján épült.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.