Ne legyél Magyarországon szabálysértésen kapott szexmunkás

  • narancs.hu
  • 2017. március 12.

Lokál

Jogalap nélkül veszik el a gyerekeket.

Sok olyan szexmunkás kerül szabálysértési elzárásba vagy előzetesbe, akik kiskorú gyereküket egyedül nevelik, pedig törvény szerint tilos volna őket fogdára küldeni. A problémával a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete még tavaly fordult az alapvető jogok biztosához.

A mai gyámhatósági gyakorlat elegendőnek tekinti

a gyermek kiemeléséhez a családjából pusztán azt a körülményt, hogy egy szülő szexmunkát végez, pedig 1999 óta Magyarországon ez legális pénzkereső tevékenység. A szexmunkások nagy része kiszolgáltatott, nehéz helyzetű és sokszor épp a létfenntartás miatt választják ezt a megélhetési formát, ráadásul a megkérdezettek felének van gyereke.

A helyzetet tovább rontja, hogy

a szabálysértésen tetten ért szexmunkások nem vallják be,

hogy gyermeket egyedül nevelő szülők, így jogellenesen elzárás letöltésére kényszerülnek.

„Nyilatkozattételük elmulasztásának indoka, hogy – sokszor alappal – úgy gondolják, munkájukkal a gyámhatóság értelmezésében megvalósítják a kiskorú veszélyeztetése tényállását, ezért alappal tartanak attól, hogy emiatt családjukban gyámhatósági intézkedésekre kerül sor” – derül ki a beadványból.

De nem ők az egyedüli veszélyeztetett csoport, a lakhatási körülmények,

az anyagi nehézségek is sokszor szolgálnak indokként a kiemeléshez,

és ez a gyakorlat is törvénybe ütközik – hivatkozik Kovács Vera szociológus, A Város Mindenkié csoport aktivistája által készített kutatásra a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete, de hasonló tendenciát tárt fel a TASZ is.

„A gyermekvédelmi törvény idén már húszéves, de soha nem is rendeltek forrást ahhoz, hogy az anyagi problémák miatti veszélyeztetettséget meg lehessen szüntetni, még csak eljárásrendet sem dolgoztatott ki rá a jogalkotó” – írja a szexmunka.hu.

Az ombudsman szerint, ha törvénymódosítás nem is, a szakmai szabályok kiegészítése szükségesnek tűnik.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.