A Pallaviciniek emlékezete Sándorfalván

„Nem játssza meg magát”  

Lokál

Harminc éven belül a második Pallavicini kapott díszpolgári címet Sándorfalva városától, amelynek általános iskolája és fejlesztési terve is a hajdani alapító földesúr nevét viseli. A polgármester egykori tanárának ez nem tetszett, szóvá tette a város Facebook-oldalán, de írását törölték.

„Alfonso Pallavicini lett idén Sándorfalva Díszpolgára. A Belgiumban élő üzletember személyesen vette át elismerését a júniusi városnapon, a rendezvényre egyik fiát is magával hozta. Mint mondta, egész családja számára nagy megtiszteltetés, hogy elismerték, amit Sándorfalváért tettek” – írta nemrég a Kisbíró című helyi újság.

Az alapító

A hírt az önkormányzat megosztotta Facebook-oldalán, a szegedi Török József közművelődési szakértő pedig kommentálta két korábbi publicisztikájával. Az egyik kommentet törölte az oldal kezelője. Török József újból odatette, „a cenz urát és úrnőjét” is emlegetve, a komment megint eltűnt, majd az oldal kezelője korlátozta, hogy ki szólhat hozzá a poszthoz.

Török kétszer is törölt kommentje a 2019-ben publikált Cseléd-Magyarország című írás. Arról szól, hogy édesapja a Pallavicini-uradalomban béresgyerek volt, mezítláb ment a tehenek után, s mint a társai, ő is tehénlepényben melegítette a lábát. Kesztyű híján ráfagyott a zablát tartó kezére a hó, ettől lett reumás a keze. Török szerint, ha édesapja látná az „amnéziás áhítatot”, amivel az úri világ emlékéhez viszonyulnak országszerte, biztosan elkeseredne. Úgy véli, a Pallavicini-család nem szolgált rá erre a megbecsülésre. Hiszen például a Tiszán sokáig azért nem épült híd Szeged és Hódmezővásárhely között, mert az őrgrófi uradalomnak érdekében állt, hogy a köztes szakaszon az egyetlen átjutási lehetőség a komp maradjon, amelyből haszna származott. Idéz Török József Vályi Katalin és Zombori István Ópusztaszer című könyvéből is egy részletet, arról, hogyan jártak a Pallavicini-uradalom földjén lévő dohánykertészek: „…az őrgróf jobbnak látta megszabadítani az uradalmat a kertészektől. (…) Megbízta tiszttartóját, Palásthy Józsefet, hogy a dohánytermelő községeket számolja föl. Katonaság segítségével 1852 januárjában, télvíz idején kegyetlen módon kizavarták a kertészeket és családjukat a házakból, és azokat lerombolták. Elüldözésük előtt minden követelést behajtottak rajtuk, sőt lefoglaltatták azt a dohánypénzt is, ami nem járt volna az uradalomnak. (…) Nemcsak Baksot rombolták le, hanem Pusztaszer, Tóhajlat, Ányás, Bánom, Dongér, Dóc, Homok, Hantháza és Sövényháza is erre a sorsra jutott.” Erre az eseményre utal József Attila a Hazám című versben: „A földesúr, akinek sérvig / emeltek tönköt, gabonát / csákányosokkal puszta tért nyit / szétveret falut és tanyát.” Valóban ugyanez a Sándor őrgróf adott az 1879-es szegedi nagy árvíz után ingyen házhelyeket az árvízkárosultaknak a birtokán, megalapítva Sándorfalvát, de ez – figyelmeztet Török – nem karitatív tett volt, hanem az olcsó munkaerő röghöz kötése.

A megáradt Tisza 1879. március 5-én este átszakította a gátat, és előbb Algyőt és Tápét mosta el, majd március 12-ére virradóra tört rá Szegedre. „A két község teljes pusztulása Csongrád Vármegye Törvényhatósági Bizottságának és az őrgróf Pallavicini-család hitbizományi uradalmának anyagi gondját jelentette” – állapítja meg a Sándorfalva története és népélete című kötet.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Candide és az elveszett objektivitás

Politikai irányultságuktól függetlenül a legtöbb összeesküvés-elméletet hasonló intellektuális impulzusok mozgatják: valamilyen rejtett igazság felfedése (általában vélt vagy valós igazságtalanság eltörlése céljából), és a hatalom/elnyomás forrásának egy jól beazonosítható (és célba vehető) pontba tömörítése.

A bomlás virága

1990, Kijev, a Szovjetunió az utolsókat rúgja, egyesek már tudni vélik, mások elképzelni se, de a „kommunizmus” szót már senki ki nem ejti a száján – talán a hősnő kitüntetésekkel dekorált nagypapája szóba hozná („Elvtársak! Kedves barátaim!”), de senki nem figyel köszöntőjére.

Mi történik a föld alatt?

A Nemzeti Nagykönyvtár könyvkiadói részlegén szolgálatot teljesítő Becsey Gergely egy emberi füldarabot talált az egyik könyvszállító kocsi platóján, majd a szintén könyvtáros barátjával, Zoltánnal nyomozni kezdenek.

Közlemény

  • Narancs

Kedves Olvasóink,

lapunk idei utolsó száma a jövő héten jelenik meg, és csütörtök helyett már szerdán megvásárolható lesz a megszokott árushelyeken. 

Megint lebukott egy pap

Történetesen megint egy úgynevezett NER-pap (ez valami olyasmi kifejezés, mint a komcsi alatt a békepap volt, tulajdonképpen most is nyugodtan hívhatnánk őket békepapoknak, ugyan, mi változott).

99 éven át

Zielinski Szilárdot (1860–1924) a hazai vasbeton-építészet atyjaként őrzi az emlékezet, ám mielőtt ebbéli tevékenysége kibontakozhatott volna, nagyívű közlekedési koncepciót dolgozott ki.

Félúton

Érdekes interjút adott hétfő este az ATV Egyenes beszéd című műsorának Lázár János közlekedési és építésügyi miniszter.

Lukács György második halála

  • Kardos András

Fiatalkorában Georg Simmel, Emil Lask, Ernst Bloch, Max Weber és még sok más nagy filozófus mondotta, írta, gondolta, hogy Lukács György filozófiai zseni. Lukács hosszú életében bármely fordulata, üldözése, emigrációja határozta meg éppen a filozófus helyzetét, egy dolog biztos volt: marxizmus előtti fiatalkorában, éppen úgy, mint marxista fordulata után, a legnagyobb filozófusok közé tartozott.

Prés alatt

  • Fleck Zoltán

Az év elején kezdte meg működését az új összetételű Országos Bírói Tanács (OBT), amely a 2018 és 2024 közötti, Magyarországon szokatlanul karakán és a függetlenségért harcokat vállaló testületet váltotta fel.

Az embert látni

Kultúrát közvetíteni – ez volt a népművelő feladata. Miközben a kultúraközvetítés kifejezés és a népművelő szó egyaránt kérdéseket vet fel, egy olyan szakma tűnt el, illetve alakult át, amelynek hetvenes évekbeli virágkora máig hatással van az életünkre.

Tesztidőszak

Újabb hecckampányában a Mi Hazánk a kormányoldaltól már ismerős stílusban mossa össze a homoszexualitást a pedofíliával, az utóbbival vádolva az LMBTQ-közösség ismert szereplőit. Az ügyek kirobbantói furcsa módon a kormánymédiából ugrottak ki a leleplezések hitelesebbé tétele érdekében.