Nem randizhatsz a Bud Spencer parkban

  • narancs.hu
  • 2017. március 10.

Lokál

Tarlósék döntése fájó emlékeket ébreszt. Elbukott a Kétfarkú Kutya Párt missziója, ahogy a Narancsé is.

A HVG birtokába jutott dokumentumok alapján immár biztos, hogy nem lesz Bud Spencer park Budapesten: Tarlós István zordon hivatala azzal az indokkal csáklyázta meg a Kétfarkú Kutya Párt javaslatát, hogy „elhunyt emberről leghamarabb a halála után 5 évvel lehet közterületet elnevezni”.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A Magyar Narancs filmügyi blogja, a Narancsszem 2013-ban fordult a nagypolitikához, hogy legyen végre utcája – sugárút vagy mellékutca, mindegy, csak legyen már nyoma a térképen –  a világfilm legnagyobb vérszívójának, az 1956-ban elhunyt Lugosi Bélának. Javaslatunk süket politikusi fülekre talált – így került a nagy olasz pofonosztó és a nagy magyar Drakula közös platformra.

Lugosi Béla mint Ghaith Pharaon Drakula gróf

Lugosi Béla mint Drakula gróf

 

Addig is, míg észhez nem térnek politikusaink, ajánljuk Bud Spencerrel és Lugosi Béla Jr.-ral készített interjúnkat.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.