helyrajzi szám

Récsei

Lokál

...sok szeretettel vár.

Majd’ száz éve, 1927-ben hirdette meg a kormány 100 hazai gyártású kocsi beállítását előirányzó budapesti autóbusz-programját, ráadásként pedig egy korszerű buszgarázs építését. A létesítmény helyszínéül a Keleti pályaudvar mögött lévő régi lóversenyteret jelölték ki. A két tervező közül Hültl Dezsőnek már olyan épületei álltak, mint a Vöröskereszt Egylet palotája a Dísz téren, a Magyar Gazdák Biztosító Szövetkezetének székháza a Kálvin téren, vagy a Pajor szanatórium a Vas utcában. Mihailich Győző nevéhez elsősorban hidak fűződtek, de például az újpesti víztornyot is ő tervezte.

A megbízást követően Hültlék külföldi tanulmányútra indultak – ekkor még nem volt egyetlen komolyan vehető buszgarázs sem Magyarországon –, majd olyan tervvel álltak elő, amely nemcsak korszerű volt és praktikus, de építészeti szenzáció is. Egy 100 méter hosszú, 72 méter széles csarnokot álmodtak meg, amelynek a tetőszerkezetét nem kellett tartóoszlopokkal alátámasztani. Ez jócskán megnövelte a garázs befogadóképességét, ráadásul a járművek mozgatása is sokkal egyszerűbb volt. De nemcsak a csarnok miatt vált az 1930-ra felépült garázs a főváros egyik legérdekesebb építményévé. A csarnok mellé ugyancsak 100 méter hosszú, kétszintes műhelyépületet is emeltek, amelyből 23 méter magas, órával felszerelt torony emelkedett ki; ebben az irodahelyiségek kaptak helyet. A dekorációról Bory Jenő, a székesfehérvári Bory-vár építője gondoskodott: homlokzati kőszobrokat készített a képzeletbeli buszvezetőről, az autószerelőről, a kalauzról, a rendőrről és az idealizált női utasról, akinek még egy ezüstróka gallért is kanyarított a nyakába.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.

„Megeszi a kígyót”

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Igor és Szása kiszabadult és gyilkolt

Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.

Hídpénz

„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Vár­hegyet összekötnénk egy függőhíddal."

Az arany csillogása

Emlékszik még bárki is arra, hogy mikor volt az a „vizes” világbajnokság Budapesten, amikor a toronyugráshoz a Dunába húztak fel egy ménkű nagy tornyot, hogy az majd milyen jól fog mutatni a világmindenség összes televíziós készülékén?

Csak a szégyen

Egy héttel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítja.

Feltétlenül, de nem mindenképpen

A németek sohasem fogják megbocsátani a zsidóknak Auschwitzot – hangzik egy ismert, vitatott eredetű bon mot. Mint sok más általánosításban, ebben is lehetett igazság, amíg maguk a tettesek és a nácikkal együttműködők értelmezték úgy bűneiket, hogy a végén valahogy mégis a zsidók legyenek a hibásak. Gyermekeik és unokáik azonban már elfojtás vagy kivetítés nélkül tekinthettek a népirtásra, és vonhatták kérdőre felmenőiket.