helyrajzi szám

Récsei

Lokál

...sok szeretettel vár.

Majd’ száz éve, 1927-ben hirdette meg a kormány 100 hazai gyártású kocsi beállítását előirányzó budapesti autóbusz-programját, ráadásként pedig egy korszerű buszgarázs építését. A létesítmény helyszínéül a Keleti pályaudvar mögött lévő régi lóversenyteret jelölték ki. A két tervező közül Hültl Dezsőnek már olyan épületei álltak, mint a Vöröskereszt Egylet palotája a Dísz téren, a Magyar Gazdák Biztosító Szövetkezetének székháza a Kálvin téren, vagy a Pajor szanatórium a Vas utcában. Mihailich Győző nevéhez elsősorban hidak fűződtek, de például az újpesti víztornyot is ő tervezte.

A megbízást követően Hültlék külföldi tanulmányútra indultak – ekkor még nem volt egyetlen komolyan vehető buszgarázs sem Magyarországon –, majd olyan tervvel álltak elő, amely nemcsak korszerű volt és praktikus, de építészeti szenzáció is. Egy 100 méter hosszú, 72 méter széles csarnokot álmodtak meg, amelynek a tetőszerkezetét nem kellett tartóoszlopokkal alátámasztani. Ez jócskán megnövelte a garázs befogadóképességét, ráadásul a járművek mozgatása is sokkal egyszerűbb volt. De nemcsak a csarnok miatt vált az 1930-ra felépült garázs a főváros egyik legérdekesebb építményévé. A csarnok mellé ugyancsak 100 méter hosszú, kétszintes műhelyépületet is emeltek, amelyből 23 méter magas, órával felszerelt torony emelkedett ki; ebben az irodahelyiségek kaptak helyet. A dekorációról Bory Jenő, a székesfehérvári Bory-vár építője gondoskodott: homlokzati kőszobrokat készített a képzeletbeli buszvezetőről, az autószerelőről, a kalauzról, a rendőrről és az idealizált női utasról, akinek még egy ezüstróka gallért is kanyarított a nyakába.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.