„Nekem mondjuk baromira nem hiányoznának” – mondja J. arra a kérdésre, mi lenne, ha eltűnnének a belvárosból a turisták. J. szerencsésnek is mondhatja magát, VI. kerületi lakosként akár meg is szabadulhat a városjáró tömegektől. Ehhez csak azoknak kell többségbe kerülniük a kerületi népszavazáson, akik a rövid távú szálláskiadás teljes tiltását szeretnék. Persze abból a szempontból J. nem túl szerencsés, hogy éppen a Terézvárosban lakik, ahol az összes lakás 7,4 százaléka „airbnb”-s. Ennél csak egy kerületben több a magánszállás, a VII.-ben, ott 9,9 százalék az arányuk.
A szokásos negatívumok – zaj, hányáskerülgetés, ordítozás – mellett J. azt mondja, rendkívül kellemetlen, hogy ő lényegében biodíszlet, csak egyfajta kellék ahhoz, hogy a turisták jól érezzék magukat. Elvégre a turista nem egy másik turistát akar nézegetni egy történelmi belvárosban, hanem azokat, akik amúgy ott élnek. „Azt mondják, ha nem tetszik, költözzek el, de miért én menjek, aki húsz éve itt lakom? Mi lenne, ha ők nem jönnének ide?”
Minek nevezzelek?
A rövid távú lakáskiadást a köznyelv Airbnb-nek hívja, valójában ennél szélesebb körről van szó. Az Airbnb speciális, kizárólag magánszálláshelyek kiajánlására és foglalására szolgáló platform, ami 2007-ben indult mint afféle antikapitalista lakásmegosztó felület. Óriási mértékben nőtt a népszerűsége, a magánszálláshelyek pedig mind több platformon elkezdtek megjelenni, és már rég nem a javak megosztásáról van szó, hanem üzletről. Ma már gyakorlatilag mindegy, hol hirdetik magukat a szállásadók, az Airbnb mellett a Booking.com is tele van ilyen ajánlatokkal, sőt simán előfordul, hogy mindkettőn fenn van ugyanaz a szállás. Magyarországon ide csatlakozik a Szállás.hu platform is, de ezek mellett több, kisebb szolgáltató is van a piacon. Az Airbnb igyekszik megőrizni közösségi jellegét, így van különbség az elsősorban szállodákra, panziókra szakosodott Booking.com és közte, de a lényeg ugyanaz. Keress, kattints, foglalj!
Egyensúlyban
Ha ez a kettő, a lakosság és a turisták száma egyensúlyban maradna, akkor talán J. sem lenne ideges, és a turisták is öt csillagot adnának a városnak. De lehet ez egyensúlyban? Egyre kevésbé. Budapesten még nem, de Barcelonában már szerveztek tüntetést azért, hogy a turisták húzzanak haza, és azoké legyen a Rambla, akik ott élnek.
Persze Budapest, de még a belváros sem egységes a tekintetben, hogy mit is akar kezdeni a turistákkal, és akkor még bele se vettük azt, hogy a kormány mit szeretne turizmus címén látni, azt leszámítva, hogy legyen sok luxusturista. Ezt nyilván mindenki szeretné, hiszen akkor kevesebben költenének sokkal többet, de ez egyelőre nem nagyon jön össze senkinek, még a legendásan luxi Mikonosznak sem, ahol több a luxusbolt és luxusszálloda, mint egész Magyarországon. A realitások talaján maradva Budapest – és Magyarország – a tömegturizmusból tud profitálni, ahogyan az összes többi kedvelt turistacélpont. Ezzel kell kezdeni valamit. Egy magánszálláshely – a szállás, az étterem, a kiskereskedelem, szolgáltatások révén – havonta nagyjából 3 millió forint költést eredményez Budapesten, mondják iparági szakértők. Vagyis nem csak a szállásadó profitál abból, ha jönnek a vendégek, nem szorítható le a turizmus kérdése a szállásadásra.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
