helyrajzi szám

Szépilona kocsiszín

Lokál

Az első pesti lóvasút 1866-ban indult a mai Kálvin tér és Újpest határa között, a második vonal két évvel később a Városligettől a Józsefvárosi pályaudvarig. 

Az első pesti lóvasút 1866-ban indult a mai Kálvin tér és Újpest határa között, a második vonal két évvel később a Városligettől a Józsefvárosi pályaudvarig. A nagy sikerre való tekintettel Budán is lóvasúti társaság alakult, s a gróf Festetich Béla vezetésével létrejött Budai Közúti Vaspálya Társaság gyors egymásutánban két járatot indított: a Lánc­híd és Óbuda között 1868. május 18-án, alig másfél hónappal később pedig már Zugliget irányába is megindultak a fogatok. A lovak napi 16 liter zabot fogyasztottak, tisztításukat a kocsisok végezték, a társaság állatorvosa egyúttal a patkolókovács-műhely főnöke is volt, amelyet a mai Bem József tér területén alakítottak ki. Itt csak 40 kocsit és 130 lovat tudtak elhelyezni, ezért Zugligetben is nyitottak egy színt 10 kocsi és a többi ló „tárolására”. A társaság egy év alatt jelentősen gyarapodott, 1868-ban 132, 1869 áprilisában már 197 lovuk volt, ezért új istállóra és kocsitárolóra volt szükség. A létesítményt Zugliget felé félúton építették fel a Szépilonának nevezett területen, amit Vörösmarty Szép Ilonka című verse és a hasonló nevű vendéglő után neveztek el így. De a dicsőség nem sokáig tartott. A budai lóvasutat 1878-ban felvásárolta a pesti konkurencia, megalapítva a Budapesti Közúti Vaspálya Társaságot (BKVT), amely a következő tíz évben a fővárosi tömegközlekedés legfontosabb szereplőjévé vált. A szépilonai létesítményt 1881-ben bővítették, s ezután hosszú évekig Budapest legkorszerűbb lóvasúti kocsiszínjének számított.

Az első villamos 1887-ben mutatkozott be a fővárosban, és 1890-ben már a Baross utcában, a Podmaniczky utcában és a Nagykör­úton – a Boráros tér és a Nyugati pályaudvar között – is villamosok jártak. A BKVT azonban csak 1894-ben határozott úgy, hogy felhagy a lóvasúttal és átáll a villamosközlekedésre. A zugligeti vonalat 1896-ban villamosították, és ugyanebben évben került sor a szép­ilonai remíz villamosítására is, ami igen jelentős változásokkal járt; az istállókat le kell bontani, áramátalakítót, elektromos hálózatot kellett kiépíteni, még a vágányokat is ki kellett cserélni. Az átalakított kocsiszín 1896. szeptember 15-én nyílt meg, és kezdetben csak 36 villamost tudtak elhelyezni. A BKVT 1902-ben indította meg Farkasrétig közlekedő járatát, 1906-ban pedig megépült a hűvösvölgyi vonal is. A kocsiszín bővítését is ekkor határozták el. A következő négy évben folyamatosan korszerűsítették az akkoriban Szépilona pályaudvarnak is nevezett objektumot, de jelentős változás csak 1910-ben történt, amikor két új színnel bővült a remíz, és így már 106 villamos elhelyezésére nyílt lehetőség. Nem sokkal később szerelőaknákat is kialakítottak, és üzembe helyeztek egy új áramátalakítót.

Nehéz lenne felsorolni, hogy mostanáig hányféle korszerűsítés történt a legrégebbi budapesti kocsiszínben, de az bizonyos, hogy az elmúlt 113 év az épületegyüttes külső megjelenésére alaposan rányomta a bélyegét. Az egységes arculatra már az ötvenes évektől kezdve fittyet hánytak, ezért ma már a legkülönfélébb stílusjegyek keverednek a kerítésen belül; a hatvanas évek klinkertéglás burkolata éppúgy megtalálható, mint a tíz évvel későbbi alumíniumépítmény, nem beszélve a különféle fémredőnyökről, amelyekkel az eredeti boltíves kapuk zárhatók le. A kocsiszín ennek ellenére műemléki védettséget kapott 2019-ben. A hivatalos indoklás szerint „az elmúlt évtizedek folyamán a remíz a kapacitásbővítés és a technológiai újítások ellenére példaértékűen megőrizte építészeti örökségét, eredeti arculatát”, amit magunk sem vitatunk. Ám ha abból indulunk ki, hogy az eredeti remízt 1881-ben építették, azért lehet némi hiány­érzetünk. Ám „az elmúlt évtizedek” nem hagytak semmi nyomot a kocsiszínen: ma is kizárólag azokat a Tatra villamosokat tárolják itt, amelyek még az 1980-as években érkeztek Budapestre.

 

Neked ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.