Tudósítás egy kulturális eseményről: Arthur és a terített asztal lovagjai

  • - ts -
  • 2002. június 13.

Lokál

A tárcák nagy lendülettel láttak hozzá a kormány beígért első száznapos programjának megvalósításához. Az általánosnak mondható serénykedésből is jócskán kiemelkedik a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, ott a legnagyobb a hajtás, különösen maga a miniszter tanúsít kimondott élenjárást. Alighogy helyretette a Nemzeti Színház sorsát, a honi művelődésügy első szolgája máris egy jó nevű gyorsbüfébe sietett, hogy írói tehetségének azonnali hadrendbe állításával lendítse előre Sas József komikus tenyérlenyomata régóta kívánatos megörökítésének nemes ügyét. Mert mi ez, ha nem maga a nagybetűs kulturális örökség? Egy tenyérnyi (sőt, kettő) lenyomat a bizonyára hálás utókornak.

A tárcák nagy lendülettel láttak hozzá a kormány beígért első száznapos programjának megvalósításához. Az általánosnak mondható serénykedésből is jócskán kiemelkedik a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, ott a legnagyobb a hajtás, különösen maga a miniszter tanúsít kimondott élenjárást. Alighogy helyretette a Nemzeti Színház sorsát, a honi művelődésügy első szolgája máris egy jó nevű gyorsbüfébe sietett, hogy írói tehetségének azonnali hadrendbe állításával lendítse előre Sas József komikus tenyérlenyomata régóta kívánatos megörökítésének nemes ügyét. Mert mi ez, ha nem maga a nagybetűs kulturális örökség? Egy tenyérnyi (sőt, kettő) lenyomat a bizonyára hálás utókornak.Az egész úgy kezdődött, ahogy folytatódott: az esemény súlyához illő komolysággal. Egy tényfeltáráshoz makacsul ragaszkodó sajtó, mint ez a mienk, roppant kiterjedt apparátust működtet. Pillanatokon belül eljut hozzánk egy olyan kiemelkedő jelentőségű hír, miszerint a kultuszminiszter föllép egy pizzasütőnél. Műhelytitok, de elárulom: mi minden információt ellenőrzünk.

- Jó napot kívánok, a Pizza Hut telefonszámát szeretném megtudni, de nem elemózsiát akarok rendelni, hanem egy mértékadó személyiséggel kívánok tárgyalni.

- Egy pillanat türelmet kérek!

Szünet, szünet, szünet.

Még szünet.

- Sajnos csak rendelésfelvételi szám áll a rendelkezésünkre.

- Próbáljuk meg!

Megpróbáltuk.

- Halló, nem szeretnék pizzát rendelni, de érdekelne, hogy Görgey miniszter úr holnap valóban szerepel-e önöknél Sas Józseffel tenyérlenyomat-elhelyezés tárgyában.

- Hogyne, kérem, mi sem természetesebb, adjon egy számot, viszszahívjuk.

És visszahívtak, öt perc sem telt.

- Az elkövetkezendő másfél (mért pont másfél) hónapban semmi efféle rendezvényt nem tervezünk.

Világos.

Azért a jelzett időpontban (péntek, tíz óra) mégis odamentünk. ("Legfeljebb legyűrünk egy Margaritát.") Hamar kiderült, nem jöttünk hiába, már a bejáratnál kettős szűrő fogadott: meghívót követeltek, ám a sajtó anélkül is hatalom, asztalhoz vezettek, és hűsítővel kínáltak.

Az első, akit észrevettünk, maga az ünnepelt volt. Sas József a hozzá illő szerénységgel sertepertélt az övéi, ha tetszik, beosztottai mosolygós karéjában (a Mikroszkóp Színpad művészei egy nagy külön asztalnál foglaltak helyet, ugyancsak illő szerénységgel).

Mi meg izgulhattunk, most jön-e a miniszter, vagy mégsem ez a nagyszerű alkalom a második legfontosabb a száz nap sürgető teendőinek körében. Mellettünk decens női sajtómunkatárs, kezében az öröktenyerű mester Józsi, hol vagy? című betetőző igényű kötetével. A megszólított a Magyar Narancs érdeklődésére elmondta, dedikáltatni hozta. Meghatódtunk, aztán beláttuk: végtére is könyvhét van, pont az ilyesmi szezonja.

Sóvár szemünk közben szakadatlan tapadt a bejáratra, hol késik Görgey? Utoljára Bécs alatt morfondírozhattak ilyesmin, világos. Egyszer a kellemes társasági nesz bennszakad, pissz se hallik, s ahonnan nem vártuk, a férfi- és női vécé közti szürkületi zónából vagy ezek bármelyikéből előlép Görgey.

"Búcsúzni jöttem s nem temetni" - kezdi, állítván, ez Shakespeare-től van neki. Nincs okunk kételkedni (bár), hisz egy kultuszminiszter hivatalból jártas (illetve, mint láttuk, a mellékhelyiségből, igaz, van ott egy tisztítószerraktár is).

A miniszter megjelenése ugyanekkor számos problémát is fölvet. Hogy csak egyet ragadjak ki: vajon én is letagadnám-e az idegeneknek, ha hozzánk ugrana be egy pizzára. Nem tudom. Az ismerőseimnek valószínűleg, de az idegeneknek? Csupa titok önmaga előtt is az ember. A Pizza Hut mindenesetre megtagadta Görgeyt, igaz, nem háromszor, de telefonon.

Következő megfigyelésünket biztos nem fogják elhinni, sőt a hírlapírói tódítások közé sorolják, de akkor is ez az igazság (eppur si muove!): Görgey Gábor, a kulturális ökörség legmagasabb honi fölkentje pontosan Huszti Péter falra rögzített tenyérnyomata alatt vette fel rétori pozícióját. Onnan laudált (e kifejezést tőle vettük), körülbelül kilenc uszkve tizenegy alkalommal használta közlése során (lásd még: laudáció, én laudálok, Niki Lauda - utóbbit lehet, hogy félrehallottuk). A kormány létszámának kollaudálásáról, ha ennek kapcsán máshol olvasnak, ne higgyék el, szó nem volt ilyesmiről.

Felszólalásában a miniszer hangsúlyozta: Sas József egy zseni, és nagyon bátor, az is volt mindig. Tényleg. Szerintünk is. Mi különösen azt szeretjük, amikor azt énekli, hogyha egyszer sok pénzem lesz, fölülök a repülőre.

A miniszter azért jött búcsúzni és nem temetni (Shakespeare), mert most már miniszter, amiért tréfásan szabódott, így nem lesz ideje e neki oly kedves elfoglaltságra, ti.: évek óta ő laudált itt a pizzásnál mindenkit (egy konkrét SZTK Lauder), ám a hon szolgálata lemondásokkal jár, aszkétát igényel (esztéká helyett)!

Sas József köszönte a szép szavakat, és egyetértett (bátran), valamint három uszkve négy alkalommal Arthurnak szólította a minisztert, sok sikert kívánt neki ez új és felelősségteljes beosztásában. Arról viszont hallgatott (bátran), hogy esetleg rosszallaná, hogy Husztit nevezte ki a Nemzeti élére, pedig neki (ti. Sasnak) jóval hoszszabb színiigazgatói múltja van. ´ szerény (és bátor), ezért szólunk mi: Arthur, ne feledkezzél meg Sasról!

Sas eztán férfias szerénységgel (és bátran) pizzaevésre szólított mindenkit, eljöttünk.

Abból mi nem eszünk.

- ts -

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.