Lokál
Hungarikum lett a Törley pezsgő
Bekerült a hungarikumok sorába a Törley pezsgő, így most már hivatalosan is kiemelkedő nemzeti értéket képviselnek a pincészet habzó italai. Az 1882-ben Törley József által alapított „pezsgőborgyár” ma is eredeti helyén, Budafokon található. A pincészet 134 éves történetében mindig meghatározó volt a magas szakmai minőségre való törekvés és az újító szemlélet.
Irodalmi gazdálkodó - Fekete István (1900–1970)
Néhány művét tán még az is ismeri, aki sohasem olvasott egyetlen sort se, pár költött alakja pedig önálló életre kelve vált fogalommá, ám Fekete István életműve így is jócskán tartogat meglepetéseket számunkra. A többségük nem kellemes.
Ezt is letudtuk
Tizenkét évnyi egyeztetés, szakmai vita, szöveggondozás és mérlegelés után megszületett Magyarország nemzeti építészetpolitikája, az a dokumentum, amely szándéka – és miniszteri bevezetője – szerint „megalapozza az elkövetkező évtizedekben Magyarország építészeti irányelveit”.
„A fűnyírás népbetegség”
Mire használják a növények a temetőket és az emberek a damilos kaszálást? Mi köze Karády Katalinnak a Balaton partjához, és miért nem érdemes haragudni az érdes békanyálra? A balatoni növényvilágról kérdeztük a botanikust.
Harmincéves a Budavári Sikló
Tegnap volt 30 éve, hogy átadták a megújult Budavári Siklót. Érdemes ünnepelni?
A feltámasztott halott - Balatonfüred
Megnyitóján a legszebb balatoni vasútállomásnak nevezték, átépítése előtt a legrondábbnak.
„Mert kevesen szeretik” - Mekler Zsuzsa és Schönberger Ádám, Auróra
Józsefváros kulturális jövőjéről, az alulról jövő kezdeményezésekről, az egyre jobban futó Auróra közösségi ház és szórakozóhely munkatársaival beszélgettünk.
„A sérelmeinket dédelgetjük” - Ferkai András építészettörténész a rekonstrukciós lázról
Az utóbbi időben Európa-szerte több elpusztult ikonikus épületet újra megépítettek, némelyiket romállapotából, némelyiket a puszta semmiből. A gyakorlat Magyarországon is terjed – a kormányzat budapesti építési programjaiban előnyt élvez a 19. század, és sorra készülnek a középkori várak teljes rekonstrukciói. A jelenség okairól és lehetséges következményeiről kérdeztük a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát.
Épít, művel, kiröhög
Amikor a Magyar Szociáldemokrata Párt 1948 nyarán egyesült a kommunistákkal, nemcsak a jelenéről és a jövőjéről, de a múltjáról is lemondott.
„A nagykörúti házak jelentős részét is zsidók építtették” – Interjú Perczel Anna építésszel
Az Óvás! Egyesület legújabb kutatása a zsidók szerepét vizsgálja a főváros kialakulásában és fejlődésében. A Kik éltek, kik építettek itt? című program vezetőjével beszélgettünk.
„Az Uber marad és tárgyalni akar” - Fekete Zoltán, az Uber magyarországi operatív vezetője
Elmérgesedett a viszony a kormány és az Uber között. A cég tárgyalna, de érdemben nem állnak vele szóba, miközben hamarosan a parlament elé kerül az a jogszabály-módosítás, amely lehetőséget adna a fuvarszervező multi applikációjának a blokkolására.
„Történik most valami”
Budapesten, a Fugában is látható volt a Goethe Intézet szociális építészetet bemutató vándorkiállítása. Ennek kurátorát kérdeztük, aki a berlini Neue Nationalgalerie, majd a New York-i MoMA építészeti kurátora volt, most pedig a Müncheni Építészeti Múzeum igazgatója.
A Széll Kálmán téri szobroknak a deszkásokat kell elriasztaniuk
Csiga, veréb, esernyő, pénztárca, gördeszka. Mi a közös? Az, hogy bronzszobor formájában ott vannak a felújított Széll Kálmán tér kevésbé szem előtt lévő részein. Arról, hogy mit keres a gördeszkaszobor és a stilizált veréb a vadiúj téren, Szakács Barnabás tájépítészt, a miniszobrok ötletgazdáját kérdeztük.

