A cukiság illúziója

  • Kovács E. Málna
  • 2015. július 4.

Magyar Mandarin

Kínában úgy tartják, hogy a látszólag domináns és szexi kínai férfiak mellett egy-egy segítségre szoruló, éretlen baba áll, akit a hímek a kedvük szerint irányíthatnak. De Kínában úgy is tartják, hogy ezek a szexi férfiak hülyék.

A lufiból hajtogatott állatokkal és szívecskékkel teli tanterembe belépve biztos voltam abban, hogy rövid időn belül legalább két tucat kisgyerek özönlik be az ajtón, hogy az iskola négyéves fennállása alkalmából szórakozzon egy kicsit. Amikor megszólalt az Itt van a gumimaci című agyonhallgatott topsláger angol változata, a nyakamat tettem volna rá, hogy a soron következő móka és kacagás a tíz év alattiaknak szól majd. Csakhogy huszonöt, egyenruhában pompázó kolléganőmön kívül senki sem várta a bulit, így kipróbált pókerarcommal nyugtáztam, hogy a refrén felcsendülésekor a tanári karnak kell majd előadnia a Gumimacira kreált és a falra is kivetített koreográfiát.

Ezek a húsz és harminc közötti nők rajzfilmfigurák módjára ugráltak, integettek és masszírozták a hasukat, mint aki jóllakott, pedig a színes szívecskékkel körberakott citromsárga tortát még fel sem vágtuk.

Az óraközi szünetben rögtönzött murit a háromévesek sem élvezték volna jobban, főleg, hogy önfeledt visítozásuk a két folyosóval arrébb található tanári szobában is visszhangzott. Végignézve a körülöttem lévő plüssállatos, csilli-villi telefonokon, a masnis hajpántokon, fodros szoknyácskákon és a gyöngyös-kristályutánzatos műkörmökön, rájöttem, hogy Kínában elég az utcára kimenni ahhoz, hogy érezzük, a cukiság körülvesz.

Sokan a Hello Kitty kínai térnyerésétől datálják a bomba robbanását; onnantól, amikor a nyolcvanas években a tajpeji McDonald’sban először vezették be, hogy a menühöz Hello Kitty-babát adnak ajándékba. Az étterembe szállított teljes készlet két óra alatt elfogyott, és másnap az emberek már hajnalban várakoztak az ajtó előtt, hogy az új szállítmányból biztosan jusson nekik. Aki mégis lemaradt, megpróbált erőszakkal hozzájutni az ajándékhoz.

Az ezt követő harminc évben aztán jelentősen bővült az animált figurák tárháza, a jelenség azonban korántsem merül ki a plüssállat- és matricaimádatban.

Azzal, hogy miért kötelező – avagy miért érdemes – cukinak, imádni és szeretni valónak lenni Kínában, szép számmal foglalkoznak az antropológusok. A Washington Egyetemen dolgozó Tzu-i Chuang Tajvanon vizsgálódott. A kutatási eredményeit bemutató beszámolóban gondosan rámutat a magyarul cukinak fordítható ke’ai szó valamennyi konnotációjára: elsősorban a nőiesség és a gyengeség fogalmazódik meg benne, illetve a kettő összemosása. Olyan dolgokra vonatkoztatjuk, amelyek szerető gondoskodást, babusgatást igényelnek, így kisállatra, kisgyermekre, de még kisméretű rovarokra is használjuk, de van élettelen dolgokra vonatkozó jelentése is.

Amikor Chuang egy huszonkilenc éves mérnököt kérdezett a párválasztási preferenciáról és kitért arra, hogy mit tenne a férfi, ha olyan nőbe szeretne bele, aki nem cuki, a válasz mindössze annyi volt, hogy ez lehetetlen, ugyanis minden nő cukinak született.

„Hát nem arra valók ezek a sebezhető és védtelen emberek, hogy folyamatosan babusgassuk és kényeztessük őket?” – kérdezett vissza a mérnök.

A férfiak fenti gondolatmenetével a nők olyannyira tisztában vannak, hogy erejükön felül demonstrálják cukiságukat, hogy a feléjük támasztott elvárásoknak megfeleljenek, és ettől tán maguk is hiszik, hogy a férfiak szívéhez az infantilizmuson keresztül vezet az út.

Az infantilizálódás kifejezést az antropológus is használja, aki annak eredetére is megpróbál választ adni. A nők kötelező sebezhetősége azt a konfucianista eszményképet testesíti meg, miszerint a nő a férfival szemben mindig alázatos, engedékeny és tiszteletteljes kell legyen.

Van azonban ebben az egészben egy szomorú és szignifikáns csavar: cukinak lenni muszáj, cukinak lenni stratégia, elvárás, akkor is, ha nem akarjuk.

Egy tíz évvel ezelőtt Tajvanon sugárzott televíziós vetélkedőn a férfiakat a modern nő fogalmáról kérdezték, pontosabban arról, hogy szerintük mi a modern nő leghatékonyabb fegyvere. A férfiak egybehangzó válasza az volt, hogy a cukinak tűnés, avagy a cukiság illúziója. Feltétel, hogy egy nő életkortól és társadalmi státusztól függetlenül törekedjen rá, hogy viselkedése, testbeszéde, intonációja, külleme és még az aurája is cukiságot sugározzon.

Nem elvárás ugyanakkor, hogy a nők helyesnek vagy logikusnak ítéljék meg ezt az elvárást, így magukban már jó néhány évvel ezelőtt is lázadozhattak ellene. Vannak, akik a cinizmus csíráját is felfedezni vélik az egyik, a kétezres évek előtt ismertté vált női politikus viselkedésében. Az asszony, aki a politikai vonatkozású interjúi során rendre egy érett, komoly és visszafogott nő benyomását keltette, egy sokkal lazább talk show-ban való szereplésekor gyerekesen vihogott, ficánkolt a helyén, és gügyögött; vagyis pontosan úgy viselkedett, ahogy azt elvárták tőle. A népszerűsége a szóban forgó műsor után rohamosan emelkedett, hiszen mindenkivel elhitette, hogy az ambíciói ellenére a lelke mélyén nem más, mint egy aranyos, gyámoltalan kislány, akinek nincs hatalom a kezében.

Egy 26 éves tajpeji értékesítő szerint a magas hangszín, a gügyögés és a tudatosan kislányos testbeszéd katalizátorként működik. Az ő szakmájában erre olyannyira szükség van, hogy aki túl komolyan viselkedik vagy beszél, megszólják, mert azt hiszik róla, hogy a személyiségével van gond.

Miután Kínában ma már jellemző, hogy a nők néha iskolázottabbak és olykor a férfiaknál magasabb pozícióban dolgoznak, kellett találniuk valamit, amivel a kultúra részeként létező alárendeltségüket ki tudják fejezni.

A macimintás melegítők, macskás ruhácskák és a fodros harisnyával viselt rózsaszín szandálok olykor olyan fegyverek, amit a kitalálóik, a férfiak ellen lehet fordítani. Egy gyámoltalan, babusgatásra vágyó nő ugyanis mindent megkap, amire szüksége van, autót, lakást, drága ékszereket, és elég egy szempilla-rebegtetés ahhoz, hogy a férfi mindezt szívesen adja neki. Ezt a kétezres évek Férfiak (Nanren) című kínai slágere illusztrálja a legjobban: a felcserélt hatalmi szerepekről énekelnek benne; arról, hogy bár a látszólag domináns és szexi kínai férfiak mellett egy-egy segítségre szoruló, éretlen baba áll, akit a kedvük szerint irányíthatnak, az igazság az, hogy ezek a szexi férfiak hülyék. Még azt sem veszik észre, hogy valójában a nők irányítják őket.

A kislányosak, a fodrosak, a rózsaszínek, a gügyögők, a Hello Kitty-rajongók, a csillámpónis műkörmösök; a ravaszak, a dörzsöltek, az érettek, a szexistennők, a dominánsak.

Ezek az előre kitervelten cukivá lett harcosok, akiknek, úgy tűnik, hogy nincs más választásuk.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.