Mindenki bekaphatja

  • Schilling Árpád
  • 2015. május 7.

Magyar termék

Hoppál Péter egy ostoba fajankó, aki semmiben sem különbözik elődeitől. Ő is pontosan úgy érzi, mint Szőcs Géza vagy L. Simon László, hogy egyrészt mindenhez ért, másrészt meg mindenki bekaphatja, ha egyszer ő a főnök, akkor kuss. Pedig Hoppál Péter nem is világhírű költő, mint Szőcs vagy L. Simon. Hoppál Péter egy tisztességes református karnagy. Mégse bír ellenállni a kísértésnek, hogy kéjesen keringőzzön a porcelánboltban.

Hoppál Péter politikai karrierje egyre meredekebben ível felfelé. Református lelkész főnökével, Balog Zoltánnal együtt szállanak a magyar kultúra romjai felett. Amihez hozzányúlnak, azonnal arannyá változik. Ha valakit okoskodónak, buta kis kekeckedőnek tartanak, annak az orrára koppintanak: látod, látod, megint úgy elbíztad magad.

Hát hogy lehet az, hogy Budapest legmenőbb kulturális intézményeit annyira se becsüli Hoppál tanár úr, hogy legalább a kurátorok által megítélt kis pénzt meghagyja nekik?

Ismeri valaki a Jurányit? 24 millióval támogatta volna a kuratórium, de ebből 5-öt elvett az Államtitkár úr. Az ország egyik legkomolyabb művészeti tehetséggondozó műhelyéről van szó, ahol tucatnyi társulat, sok száz elismert alkotóművész, több ezer innovatív néző fordul meg évente, és amelyet a semmiből hozott létre Kulcsár Viktória. Ebben az országban semmi értelme értelmesnek mutatkozni, mert úgyis felfal a szar.

Gratulálok dr. Hoppál Péternek, hogy meghozta bölcs döntéseit, és szívből kívánom, hogy gyorsan még magasabb pozícióba repüljön, hátha küldenek a helyére egy kevésbé kártékony pártkatonát.

 

(Lásd még korábbi cikkünket: Hoppál Péter jobban tudja, melyik színházat mennyivel kell támogatni – a szerk.)

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.