Spectre és Meltdown: a világ összes számítógépét érintő hibával kezdődik az év
8th_Gen_Intel_Core_S-series_Die.jpg

Spectre és Meltdown: a világ összes számítógépét érintő hibával kezdődik az év

Hozzászokhatunk a karikás szemű rendszergazdák látványához. Ezt a két sebezhetőséget őrült munka kivédeni.

„Minden egész darabokban”

Igazán remek hibákat találtak a modern processzorokban a Technische Universität Graz, a Cyberus Technology és a Google Project Zero kutatói. Két sebezhetőségről van szó. Az egyiket Meltdownnak hívják és az Intel processzorait érinti, a másiknak Spectre a neve, és lényegében minden más processzort érint. Az első hibára van javítás, ám a processzorok durván harminc százalékkal lesznek lassabbak tőle, a másodikra még nincs semmilyen javítófolt. A probléma hardveres, a vasban van, szóval a kozmetikázás helyet elképzelhető, hogy a sérülékeny processzorok cseréje lesz a megoldás. Hogy a világ összes processzoráról van szó? Igen, ez egy kicsit kínossá teszi a dolgot.

Tovább is van természetesen a történet, hiszen arról még nem beszéltünk, mit csinál a Meltdown és a Spectre. Mindkét esetben a spekulatív végrehajtás (speculative execution) nevű optimalizálási technológia rejti a hibát. Ez a technológia felületesen körbeírva azt jelenti, hogy a processzor megpróbálja megtippelni, hogy milyen számítások elvégzésére kérik fel a jövőben, elvégzi azokat, és a később feleslegesnek bizonyuló eredményeket eldobja. Az elvvel a mindennapokban is találkozhatunk. Ha nem kapcsoltuk ki, a Google Chrome úgy gyorsítja a böngészést, hogy az épp meglátogatott oldalról linkelt további lapokat előre betölti, így kattintásra rögtön megjelennek.

Féljek-e?

A két hiba azt teszi lehetővé, hogy a támadók hozzáférjenek a gép memóriájában tárolt adatokhoz. Ez azért nem szerencsés, mert a memóriában iszonyatos mennyiségű érzékeny adat van.

A hiba természetesen aggaszthat minket, otthoni felhasználókat is. Valószínű, hogy előbukkannak majd olyan vírusok vagy férgek, amelyek a Spectre vagy a Meltdown sebezhetőségek segítségével lopnak el a memóriából banki adatokat, titkosító kulcsokat, ezt-azt. Ha pedig telepítjük a legalább a Meltdownt kivédő javítófoltot, lassulhat a gépünk. Az egyelőre nem világos, hogy az otthoni felhasználók mennyire fogják megérezni a lassulást. Igazából azonban nem itt van a vitamin.

false

 

Fotó: Intel

Az általunk használt internetes szolgáltatások sérülékeny processzorokat használó szervereken futnak. Gyakran olyan gépeken, amelyek szoftveresen több, egymással kapcsolatban nem álló virtualizált gépre vannak széthasítva – a legegyszerűbb analógia erre egy határolóelemekkel több darabra osztott fiók. A két sebezhetőség lehetővé teszi, hogy a támadók az azonos fizikai gépen futó többi virtuális gép memóriájának tartalmához is hozzáférhessenek. Ez abban a világban, amikor a szolgáltatások számottevő része az Amazon, a Google vagy a Microsoft felhőjében – azaz virtualizált számítógépein – fut, egészen ijesztő a rendszerek üzemeltetőinek.

Gondolkodjunk hosszú távon

Szép új évi ajándékot rakott össze a techvilágnak a három kutatócsoport. Az biztos, hogy a Spectre és a Meltdown egy ideig velünk marad. Nem lehet varázsütésre lecserélni a világ összes processzorát, ráadásul nincs is mire.

Még érdekesebb az, hogy ahhoz szoktunk hozzá az elmúlt évtizedben, hogy mindig van felesleges erőforrásunk. A gépi tanulás vagy a mesterséges intelligenciának nevezett, nehezen körülhatárolható terület erőből dolgozik: annyi processzoridőt és matematikus PhD-st dobálnak a problémákra, amennyi csak van. Ha viszont a rendszerhívások, lemezműveletek – ez a két terület, ahol a Meltdown javítása igazán visszafogja a gépet – lassulnak, azt gyors gépekre építő területek is megsínylik. Hogy mennyire, azt még senki nem tudja.

Az Intel részvényárfolyamán már látszik, hogy a piac szerint nem egyszerűen megúszható hibába szaladt bele a cég. A harmincszázalékos teljesítményvesztést már vitatja is az Intel. A rosszmájúak viszont arra mutogatnak, hogy ha a cég ennyire bízik magában, akkor mégis miért adta el a vezérigazgató az összes olyan részvényét december közepén, amitől megszabadulhatott?

Másvalaki problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.