Spectre és Meltdown: a világ összes számítógépét érintő hibával kezdődik az év
8th_Gen_Intel_Core_S-series_Die.jpg

Spectre és Meltdown: a világ összes számítógépét érintő hibával kezdődik az év

Hozzászokhatunk a karikás szemű rendszergazdák látványához. Ezt a két sebezhetőséget őrült munka kivédeni.

„Minden egész darabokban”

Igazán remek hibákat találtak a modern processzorokban a Technische Universität Graz, a Cyberus Technology és a Google Project Zero kutatói. Két sebezhetőségről van szó. Az egyiket Meltdownnak hívják és az Intel processzorait érinti, a másiknak Spectre a neve, és lényegében minden más processzort érint. Az első hibára van javítás, ám a processzorok durván harminc százalékkal lesznek lassabbak tőle, a másodikra még nincs semmilyen javítófolt. A probléma hardveres, a vasban van, szóval a kozmetikázás helyet elképzelhető, hogy a sérülékeny processzorok cseréje lesz a megoldás. Hogy a világ összes processzoráról van szó? Igen, ez egy kicsit kínossá teszi a dolgot.

Tovább is van természetesen a történet, hiszen arról még nem beszéltünk, mit csinál a Meltdown és a Spectre. Mindkét esetben a spekulatív végrehajtás (speculative execution) nevű optimalizálási technológia rejti a hibát. Ez a technológia felületesen körbeírva azt jelenti, hogy a processzor megpróbálja megtippelni, hogy milyen számítások elvégzésére kérik fel a jövőben, elvégzi azokat, és a később feleslegesnek bizonyuló eredményeket eldobja. Az elvvel a mindennapokban is találkozhatunk. Ha nem kapcsoltuk ki, a Google Chrome úgy gyorsítja a böngészést, hogy az épp meglátogatott oldalról linkelt további lapokat előre betölti, így kattintásra rögtön megjelennek.

Féljek-e?

A két hiba azt teszi lehetővé, hogy a támadók hozzáférjenek a gép memóriájában tárolt adatokhoz. Ez azért nem szerencsés, mert a memóriában iszonyatos mennyiségű érzékeny adat van.

A hiba természetesen aggaszthat minket, otthoni felhasználókat is. Valószínű, hogy előbukkannak majd olyan vírusok vagy férgek, amelyek a Spectre vagy a Meltdown sebezhetőségek segítségével lopnak el a memóriából banki adatokat, titkosító kulcsokat, ezt-azt. Ha pedig telepítjük a legalább a Meltdownt kivédő javítófoltot, lassulhat a gépünk. Az egyelőre nem világos, hogy az otthoni felhasználók mennyire fogják megérezni a lassulást. Igazából azonban nem itt van a vitamin.

false

 

Fotó: Intel

Az általunk használt internetes szolgáltatások sérülékeny processzorokat használó szervereken futnak. Gyakran olyan gépeken, amelyek szoftveresen több, egymással kapcsolatban nem álló virtualizált gépre vannak széthasítva – a legegyszerűbb analógia erre egy határolóelemekkel több darabra osztott fiók. A két sebezhetőség lehetővé teszi, hogy a támadók az azonos fizikai gépen futó többi virtuális gép memóriájának tartalmához is hozzáférhessenek. Ez abban a világban, amikor a szolgáltatások számottevő része az Amazon, a Google vagy a Microsoft felhőjében – azaz virtualizált számítógépein – fut, egészen ijesztő a rendszerek üzemeltetőinek.

Gondolkodjunk hosszú távon

Szép új évi ajándékot rakott össze a techvilágnak a három kutatócsoport. Az biztos, hogy a Spectre és a Meltdown egy ideig velünk marad. Nem lehet varázsütésre lecserélni a világ összes processzorát, ráadásul nincs is mire.

Még érdekesebb az, hogy ahhoz szoktunk hozzá az elmúlt évtizedben, hogy mindig van felesleges erőforrásunk. A gépi tanulás vagy a mesterséges intelligenciának nevezett, nehezen körülhatárolható terület erőből dolgozik: annyi processzoridőt és matematikus PhD-st dobálnak a problémákra, amennyi csak van. Ha viszont a rendszerhívások, lemezműveletek – ez a két terület, ahol a Meltdown javítása igazán visszafogja a gépet – lassulnak, azt gyors gépekre építő területek is megsínylik. Hogy mennyire, azt még senki nem tudja.

Az Intel részvényárfolyamán már látszik, hogy a piac szerint nem egyszerűen megúszható hibába szaladt bele a cég. A harmincszázalékos teljesítményvesztést már vitatja is az Intel. A rosszmájúak viszont arra mutogatnak, hogy ha a cég ennyire bízik magában, akkor mégis miért adta el a vezérigazgató az összes olyan részvényét december közepén, amitől megszabadulhatott?

Másvalaki problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.