Még egyszer az önsértésről

  • Babarczy Eszter
  • 2015. június 22.

Mentemben

A falcolásról szóló kis bejegyzésemet háromszor annyian olvastátok, mint a többit. Erről a taburól tehát még beszélni kell.

Akik írtak nekem (támadj meg nyugodtan: eszter pont babarczy kukac gmail pont com, vagy megtalálsz a Facebookon), főként saját vagdosásukról számoltak be, de akad ijedt hozzátartozó is. Most hozzájuk szólnék.

A falcolás nem öngyilkossági szándékot jelez feltétlenül, de ha valaki vagdos, elég rosszul van. Azért vág, hogy levezesse a rosszat, a feszültséget, a szenvedést. Így tartja egyensúlyban magát.

A szenvedés valódi. Akkor is valódi, ha nem látszik az oka, ha felfoghatatlan, honnan jön, ha nem tud beszélni róla, ha úgy érzed, csak vádol.

Ha valaki vág, az neked is fáj. Nem igazságos talán, de a fájdalom nem igazságos. Csak van.

Igen, néha a családban történik valami, ami elviselhetetlen, de néha maga a létezés elviselhetetlen, a szorongás az iskolában, az iránytalan harag, a megfoghatatlan magányosság. Van, aki olyan érzékeny szerkezet, hogy nem viseli el a közönséges nyomást, saját bonyolult érzelmeit, a külvilág zavarosságát.

Igen, aki vagdos, segítségre szorul. Nem, nem tudod lebeszélni róla. Nem, nem azért vagdos, hogy szemrehányást tegyen. Nem, nem segítesz neki azzal, ha megkérdőjelezed a fájdalma jogosságát. Nem, nem tudod kényszeríteni rá, hogy elmondja. Talán nem tudja elmondani.

Ha magadra gondolsz, amikor neked is fáj, jól teszed, nem önzés. Ha haragszol, ha menekülnél, normális, csak nem old meg semmit. Ha megérted és elismered a fájdalom mozgását, kevésbé lesz ijesztő.

A fájdalom nem kérdezi, hogy jogos-e. Van, és valamit kezdeni kell vele. Az segít a falcolónak, ha megtanul kezdeni valamit a fájdalmával. Néha segít az idő, a felnövés, néha segít a környezetváltozás, de nem ciki pszichológushoz fordulni. Célszerű pszichológushoz fordulni. Nem ciki, ha el kell ismerned, hogy valami nem működik a családban/a párkapcsolatban/a környezetben. Annyival is előbbre vagy, annyival is több esélyed van az örömre és a kiegyensúlyozottságra.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.