Na, vajon kik lesznek a koronavírus első áldozatai Hollywoodban?
Background-Actors-in-Film-Production-2-1280x720_top_story_lead.jpg
Statiszták

Na, vajon kik lesznek a koronavírus első áldozatai Hollywoodban?

  • Hamza Gábor
  • 2020. május 8.

Mikrofilm

Csökkenteni kell a forgatásokon dolgozók számát.

A statiszták a filmkészítés azon tipikus segédmunkásai, akiknek jelenlétét észre sem vesszük. Ha azonban nem lennének, az azonnal feltűnne mindenkinek. Ők felelősek azért, hogy a nyüzsgő utca valóban nyüzsögjön, vagy az étterem valóban étteremnek és ne egy díszletnek látszódjon. A koronavírus azonban a statisztákat is teljesen eltüntetheti a vászonról.

A háttérszereplőket sok esetben már így is kiszorították a speciális effektusok. Az alábbi videó jól szemlélteti, hogy a számítógépes trükkökkel nemcsak dínókat, robbanásokat vagy háborgó tengert animálnak, hanem akár utcákat és tereket is, mert így sokkal egyszerűbb és költséghatékonyabb.

A koronavírus-járvány közepette több ország, stúdió, vagy akár alkotógárda is megfogalmazta a forgatásokat érintő javaslatait. Norvégia, Dánia, Tyler Perry vagy a Warner Bros. is előállt ilyennel.

Egy a közös bennük: azt javasolják, amennyire csak lehet, csökkentsék a tömegjeleneteket, és az abban szereplők számát. Sőt, ha lehetséges, ne is alkalmazzanak statisztákat, inkább töltsék fel a tömeget a forgatáson egyébként is jelen lévő stábtagokkal és háttéremberekkel. "Ezzel a statiszták válnak a forgatás legsebezhetőbb csoportjává" – nyilatkozta a Deadline-nak Rick Markman, egy közel 20 éves tapasztalattal rendelkező statiszta, aki egyben a színészcéh statisztákat képviselő csoportjának egykori elnöke is. "A háttérszínészek töltik meg a stadionokat sportesemények vagy koncertek alkalmával, mi eszünk és iszunk az éttermekben és kávézókban, mi vásárolunk a boltokban, jelenünk meg a temetéseken vagy sétálunk az utcán. Vagyis a tömegjelenetek alkalmával mi közvetítjük az élet valóságát a tévékben és filmekben" – magyarázta.

Az ajánlások között szerepel az is, hogy a forgatások során a távolságtartási irányelvek a statisztákra is vonatkoznak. Ők azonban Markman szerint a felvétel előtt egy várakozásra kijelölt területen tartózkodnak, jellemzően úgy szorongva, mint a heringek, vagyis lehetetlen megfelelő távolságtartást elvárni tőlük. Markman és társai számos ajánlást megfogalmaztak már, de a döntés a szakszervezetek és a stúdiók kezében van.

A statiszták egyébként csatlakozhatnak a Színészek Céhéhez, azon keresztül pedig egészségbiztosításra is jogosultak, ám ha nincs munkájuk, ettől is elesnek. Mint sok más területen, úgy a színészeknél is erős a szakszervezeti képviselet: a nyugati parton a produkcióknak első körben azokat a statisztákat kell alkalmazni, akik tagjai a Színészek Céhének. Az ezzel kapcsolatos, a szakszervezet és a stúdiók közötti megegyezés azonban pont idén nyáron jár le.

A statiszták félnek, hogy a koronavírus miatt az újratárgyalás olyan megegyezéssel fog zárulni, melyben eddigi jogaikat is elvesztik. Ezért  most azon dolgoznak, hogy felhívják a stúdiók és a döntéshozók figyelmét a háttérszínészek jelentőségére: a jelenlegi szabályozások szerint stábtagokat ugyanis nem lehet statisztaként alkalmazni, és a számítógép generálta tömeg is csak bizonyos, kevésbé fontos jelenetek esetében lehetséges.

"A professzionális háttérszínészek ugyanúgy színészek, csak épp nincs szöveges szerepük" –magyarázza Markman. Sokan közülük rendelkeznek is színészi képzettséggel. Kérdés, mennyire lesznek erre tekintettel a stúdiók, akik már így is elképesztő veszteséget szenvedtek el a mozik bezárása és a leálló forgatások miatt.

Itt a friss Narancs!

Nyissa ki bátran! Próba, szerencse: Mire számíthatunk a járványügyi lazítások után? Matematikus, fizikus, hálózatkutató szakértők segítenek megérteni a várható kimeneteleket. Jótékonykodás vagy biznisz? Kína is csak egy kis szeretetre vágyik! A maszkdiplomáciáról és a propagandáról Luke Patey first class külpolitikai elemzőt B. Simon Krisztián kérdezte. (Spoiler: hiába.)

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit.