A filmvilág kedvenc cowboya kikelt A kutya karmai közt ellen

Mikrofilm

Sam Elliottnak nem tetszett, hogy az új-zélandi rendezőnő egy meleg vadnyugati hőst álmodott a vászonra.

Sam Elliott megjelenése és filmszerepei alapján pont olyan figurának tűnik, mint azok a régivágású cowboyok, akik a westernekben a végsőkig küzdenek a modernizáció ellen a régi értékek védelmében. Legújabb interjúja alapja csak megerősíti ezt a képet: keresetlen szavakkal kelt ki az idei Oscar egyik fő várományosa, A kutya karmai közt ellen.

A színészt legtöbben talán A Nagy Lebowski Idegenjeként ismerik; a többi, ikonikus szerepében hasonló cowboykalapos, bajsza alatt dörmögő figurákat alakít. Hasonló szerepbe bújt a 2018-as Csillag születikben, amiért Oscarra is jelölték; így néz szembe a múltjával a 2017-es The Heroban, míg A farm című szitkomban és a Yellowstone című sikersorozat előzmény-szériájában, az 1883-ban konkrétan cowboyt alakít. Talán ezért érintette olyan érzékenyen Jane Campion rendhagyó westernje, ami a vadnyugat ezeréves szimbólumaival számol le a maga szuggesztív, körmönfont módján.

Eliott Marc Maron WTF című podcastjében kikérte magának, amikor a műsorvezető megkérdezte, tetszett-e neki A kutya karmai közt. „Egy kibaszott teljes oldalas hirdetés volt róla az LA Times-ban, és volt egy kritika – nem is kritika, egy kivágás arról, hogy a film az amerikai mítosz kibelezése. És arra gondoltam: Mi a szar? Mi a szar?” – háborgott a színész, hozzátéve: a filmben a cowboyok végig úgy néztek ki, mint a chippendale táncosok.

„Bőrnadrágban, ing nélkül szaladgáltak. És a teljes kurva film tele volt utalásokkal a homoszexualitásra!”

– emelte ki, mire Maron megjegyezte, hogy épp erről szólt a film – utalva ezzel a Benedict Cumberbatch által megformált figurára, Phil Burbankre, akinek agressziója elnyomott homoszexualitását jelképezi.

Ezt követően Elliott a film rendezőjét, az új-zélandi Jane Campiont kezdte ostorozni: „Mi a fenét tud ez a nő – aki egyébként egy zseniális rendező, akinek szeretem a munkáit, legalábbis az előzőeket –, de mi a fenét tud ez a nő ott, Új-Zélandon az amerikai vadnyugatról? És mi a fasznak forgatja a filmet Új-Zélandon és hívja ezt utána Montanának, majd tesz úgy, mintha valóban az lenne?!” Arról nem esett szó, mit gondol a színész például Sergio Leoneról, vagy a spagettiwesternfilmekről, melyek Olasz-, vagy épp Spanyolországban készültek.

Elliott kirohanásáról megkérdezték A kutya karmai közt főszerepét alakító Benedict Cumberbatchet is, aki furcsa véleménynek bélyegezte. Mint elmondta, filmbeli figurája, Phil Burbank nagyon is valódi dolgokat jelenít meg: hozzá hasonló emberek nemcsak a vadnyugaton léteztek, de napjainkban is. „Ezek az emberek jelenleg is itt vannak közöttünk. Mindegy, hogy az ajtónkban állnak, vagy valahol az út szélén, egy bárban találkozunk velük vagy a sportpályán, ott van az agresszió, harag és frusztráció, és az, hogy képtelenek kontrollálni vagy megismerni azt, kik ők valójában – ez pedig megsértheti az adott embert, és mint tudjuk, megsértheti a körülötte lévőket is” – fogalmazott. Szerinte semmi probléma nincs azzal, ha megvizsgálunk egy ilyen karaktert, hogy megismerjük az érzéseinek és cselekedeteinek gyökereit. „Minél többször nézünk a toxikus maszkulinitás leple alá és próbáljuk felfedezni az okait, annál nagyobb az esély, hogy meg tudunk birkózni vele, mire a gyerekeinkben is felbukkanhatna” – tette hozzá.

„Campion fáradhatatlan és avatott ismerője a férfiaknak (és pózaiknak) is. Különösen annak a mérgező fajtának, amelyik megnyomorítja saját magát és a környezetét is, de a rejtegetett érzékenységűnek, sebzettnek és megalázottnak is, amelyet csak a legintimebb helyzetekben szabad megmutatni. A kutya karmai közt talán a legszélesebb skáláról vonultatja fel Campion komplex férfialakjait és az ő maszkjaikat.” – írtuk a filmről kritikánkban. A kutya karmai köztöt beválogattuk a múlt év legjobb filmjei közé is; ez a lista itt olvasható.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.