A filmvilág kedvenc cowboya kikelt A kutya karmai közt ellen

Mikrofilm

Sam Elliottnak nem tetszett, hogy az új-zélandi rendezőnő egy meleg vadnyugati hőst álmodott a vászonra.

Sam Elliott megjelenése és filmszerepei alapján pont olyan figurának tűnik, mint azok a régivágású cowboyok, akik a westernekben a végsőkig küzdenek a modernizáció ellen a régi értékek védelmében. Legújabb interjúja alapja csak megerősíti ezt a képet: keresetlen szavakkal kelt ki az idei Oscar egyik fő várományosa, A kutya karmai közt ellen.

A színészt legtöbben talán A Nagy Lebowski Idegenjeként ismerik; a többi, ikonikus szerepében hasonló cowboykalapos, bajsza alatt dörmögő figurákat alakít. Hasonló szerepbe bújt a 2018-as Csillag születikben, amiért Oscarra is jelölték; így néz szembe a múltjával a 2017-es The Heroban, míg A farm című szitkomban és a Yellowstone című sikersorozat előzmény-szériájában, az 1883-ban konkrétan cowboyt alakít. Talán ezért érintette olyan érzékenyen Jane Campion rendhagyó westernje, ami a vadnyugat ezeréves szimbólumaival számol le a maga szuggesztív, körmönfont módján.

Eliott Marc Maron WTF című podcastjében kikérte magának, amikor a műsorvezető megkérdezte, tetszett-e neki A kutya karmai közt. „Egy kibaszott teljes oldalas hirdetés volt róla az LA Times-ban, és volt egy kritika – nem is kritika, egy kivágás arról, hogy a film az amerikai mítosz kibelezése. És arra gondoltam: Mi a szar? Mi a szar?” – háborgott a színész, hozzátéve: a filmben a cowboyok végig úgy néztek ki, mint a chippendale táncosok.

„Bőrnadrágban, ing nélkül szaladgáltak. És a teljes kurva film tele volt utalásokkal a homoszexualitásra!”

– emelte ki, mire Maron megjegyezte, hogy épp erről szólt a film – utalva ezzel a Benedict Cumberbatch által megformált figurára, Phil Burbankre, akinek agressziója elnyomott homoszexualitását jelképezi.

Ezt követően Elliott a film rendezőjét, az új-zélandi Jane Campiont kezdte ostorozni: „Mi a fenét tud ez a nő – aki egyébként egy zseniális rendező, akinek szeretem a munkáit, legalábbis az előzőeket –, de mi a fenét tud ez a nő ott, Új-Zélandon az amerikai vadnyugatról? És mi a fasznak forgatja a filmet Új-Zélandon és hívja ezt utána Montanának, majd tesz úgy, mintha valóban az lenne?!” Arról nem esett szó, mit gondol a színész például Sergio Leoneról, vagy a spagettiwesternfilmekről, melyek Olasz-, vagy épp Spanyolországban készültek.

Elliott kirohanásáról megkérdezték A kutya karmai közt főszerepét alakító Benedict Cumberbatchet is, aki furcsa véleménynek bélyegezte. Mint elmondta, filmbeli figurája, Phil Burbank nagyon is valódi dolgokat jelenít meg: hozzá hasonló emberek nemcsak a vadnyugaton léteztek, de napjainkban is. „Ezek az emberek jelenleg is itt vannak közöttünk. Mindegy, hogy az ajtónkban állnak, vagy valahol az út szélén, egy bárban találkozunk velük vagy a sportpályán, ott van az agresszió, harag és frusztráció, és az, hogy képtelenek kontrollálni vagy megismerni azt, kik ők valójában – ez pedig megsértheti az adott embert, és mint tudjuk, megsértheti a körülötte lévőket is” – fogalmazott. Szerinte semmi probléma nincs azzal, ha megvizsgálunk egy ilyen karaktert, hogy megismerjük az érzéseinek és cselekedeteinek gyökereit. „Minél többször nézünk a toxikus maszkulinitás leple alá és próbáljuk felfedezni az okait, annál nagyobb az esély, hogy meg tudunk birkózni vele, mire a gyerekeinkben is felbukkanhatna” – tette hozzá.

„Campion fáradhatatlan és avatott ismerője a férfiaknak (és pózaiknak) is. Különösen annak a mérgező fajtának, amelyik megnyomorítja saját magát és a környezetét is, de a rejtegetett érzékenységűnek, sebzettnek és megalázottnak is, amelyet csak a legintimebb helyzetekben szabad megmutatni. A kutya karmai közt talán a legszélesebb skáláról vonultatja fel Campion komplex férfialakjait és az ő maszkjaikat.” – írtuk a filmről kritikánkban. A kutya karmai köztöt beválogattuk a múlt év legjobb filmjei közé is; ez a lista itt olvasható.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.