A kartell egy szeméttelepen végzett velük, a holtesteket elégették, hamvaikat a folyóba szórták

  • -ts-
  • 2020. november 12.

Mikrofilm

Mai verziós ajánlatunk egy rémtörténet nyomait kutatja.

Ai Weiweit nem kell különösebben bemutatni: az építészként, szobrászként, fényképészként, konceptuális művészként és kommunikátorként (bloggerként, twitterezőként) világhírűvé vált – demokratikus elkötelezettsége felől egy percnyi kétséget soha nem hagyó – kínai megmondóember Verzió fesztiválon műsorra tűzött dokumentumfilmje mégis szolgál meglepetéssel, már a témaválasztásában is.

A Vivos ugyanis arról a 2014. szeptember 26-án eltűnt 43 mexikói diákról, pontosabban az emlékezetükről szól, akiknek egy baloldali tüntetés után veszett nyoma. Az eltűnésükről máig is kábé annyit lehet tudni, hogy a Guerrero állambeli Iguala városában megtartandó választási kampányeseményre igyekeztek a buszukkal, hogy felemeljék a hangjukat a drogkartellel szorosan együttműködő helyi polgármester ellen. De soha nem értek oda. A buszukat ugyanis rendőrattak állította meg: a rend mexikói őrei egyszerűen tűz alá vették a diákokat. Hatan a helyszínen életüket vesztették, a többiek, 43-an eltűntek... Egészen biztosat máig nem tudni róluk, de annak, hogy életben lennének... vajmi csekély a reménye.

Ai Weiwei ennek a szerfelett csekély reménynek állít emléket gyomorba markoló hatású filmjével, mely a hátramaradott családok igazságért folytatott harcát mutatja be – megrázó művészi erővel. Hősei gyakorlatilag nincstelen földművesek, ha tetszik olyanok, mint akiket a hollywoodi klasszikusban A hét mesterlövész megvéd a rájuk törő bűnbandától. Csakhogy itt nincsenek gyámolítói az elesetteknek, itt maguknak megvédeniük magukat – úgy, hogy mindenki, de mindenki, még az állam is ellenük van. De nem adják fel, sem az igazságért folytatott harcot, sem az eltelt évek alatt már százszor szertefoszlott reményt. Ai Weiwei filmje minden fordulatánál visszatér egy ködbevesző útra, s minden ilyen visszatérés után egyre csak erősödik a gondolat, mely szerint talán jobb is nem megtudni, hogy mi vár köd mögött, pedig nincs is mögötte. Csak a fojtogató köd van.

A filmet az alábbi linkre kattintva a november 22-ig tartó 17. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál zárónapjáig tekinthetik meg.

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.