A kartell egy szeméttelepen végzett velük, a holtesteket elégették, hamvaikat a folyóba szórták

  • -ts-
  • 2020. november 12.

Mikrofilm

Mai verziós ajánlatunk egy rémtörténet nyomait kutatja.

Ai Weiweit nem kell különösebben bemutatni: az építészként, szobrászként, fényképészként, konceptuális művészként és kommunikátorként (bloggerként, twitterezőként) világhírűvé vált – demokratikus elkötelezettsége felől egy percnyi kétséget soha nem hagyó – kínai megmondóember Verzió fesztiválon műsorra tűzött dokumentumfilmje mégis szolgál meglepetéssel, már a témaválasztásában is.

A Vivos ugyanis arról a 2014. szeptember 26-án eltűnt 43 mexikói diákról, pontosabban az emlékezetükről szól, akiknek egy baloldali tüntetés után veszett nyoma. Az eltűnésükről máig is kábé annyit lehet tudni, hogy a Guerrero állambeli Iguala városában megtartandó választási kampányeseményre igyekeztek a buszukkal, hogy felemeljék a hangjukat a drogkartellel szorosan együttműködő helyi polgármester ellen. De soha nem értek oda. A buszukat ugyanis rendőrattak állította meg: a rend mexikói őrei egyszerűen tűz alá vették a diákokat. Hatan a helyszínen életüket vesztették, a többiek, 43-an eltűntek... Egészen biztosat máig nem tudni róluk, de annak, hogy életben lennének... vajmi csekély a reménye.

Ai Weiwei ennek a szerfelett csekély reménynek állít emléket gyomorba markoló hatású filmjével, mely a hátramaradott családok igazságért folytatott harcát mutatja be – megrázó művészi erővel. Hősei gyakorlatilag nincstelen földművesek, ha tetszik olyanok, mint akiket a hollywoodi klasszikusban A hét mesterlövész megvéd a rájuk törő bűnbandától. Csakhogy itt nincsenek gyámolítói az elesetteknek, itt maguknak megvédeniük magukat – úgy, hogy mindenki, de mindenki, még az állam is ellenük van. De nem adják fel, sem az igazságért folytatott harcot, sem az eltelt évek alatt már százszor szertefoszlott reményt. Ai Weiwei filmje minden fordulatánál visszatér egy ködbevesző útra, s minden ilyen visszatérés után egyre csak erősödik a gondolat, mely szerint talán jobb is nem megtudni, hogy mi vár köd mögött, pedig nincs is mögötte. Csak a fojtogató köd van.

A filmet az alábbi linkre kattintva a november 22-ig tartó 17. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál zárónapjáig tekinthetik meg.

Figyelmébe ajánljuk

Váratlanul

Az ír szerző negyedik, sakkal erősen átitatott regényének szervező motívumai a szereplők éle­tébe érkező nem várt elemek.

A távolság

Az író-rendező-vágó nem lacafacázik: már az első jelenetben ott vonaglik egy tucat eszkortlány a sztriptízbár kanosabb (és pénzesebb) vendégeinek ölében, üvölt a zene, pukkan a pezsgő.

Hagytuk, hogy így legyen

  • - turcsányi -

Nagyon közel megyünk. Talán túl közel is. A komfortérzetünk szempontjából biztosan túl közel, bár a dokumentumfilm műfaja nem a komfortérzetünk karbantartására lett kitalálva, hanem azért, hogy felrázzon. Ez játékszabály, ám mégis kérdéses, hogy mennyiben kárhoztatható bárki is, aki nem rendel felrázást.

Egymás közt

Első ízben rendez olyan tárlatot a Ludwig Múzeum, amelyen kizárólag női alkotóknak a nőiség témáját feldolgozó munkái szerepelnek. A válogatás ezen első része a női szerepek és a nők megjelenítése körüli anomáliákra fókuszál a múzeum gyűjteményében őrzött műveken keresztül.

Semmi se drága

„Itt fekszünk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: / Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza” – üzeni háromszáz idióta a lidérces múltból, csókol anyád, Szimónidész aláírással. Oh, persze, ezek csak a hülye görögök voltak, könnyű volt nekik hülyének lenni. Mi magyarok, már okultunk 1956 tapasztalatából, s sosem követnénk el efféle balgaságot.

Úgy lezáródott

Napok óta tartja izgalomban a magyar hazát az a kérdés, hogy október 9-én ki záratta le azt a kiskőrösi vasúti átkelőt, amelynél Szijjártó Péter külügyminiszter és Mészáros Lőrinc nagyberuházó & nagyvállalkozó & a szeretett vezető körüli mindenes megtekinthette a Budapest–Belgrád vasútvonal adott szakaszát és felavathatta az utolsó sínszál lerakását és összecsavarozását, vagy mit.

Sokan, mint az oroszok

Oroszország a hatalmas veszteségek dacára sem szenved emberhiányban az ukrán frontokon. Putyinék mostanra megtanulták, hogyan vegyék meg állampolgáraikat a családjuktól. A politikailag kockázatos mozgósítás elrendelésére semmi szükség – az üzlet működik. De hogyan?

Ellenzékellenzés

  • Ripp Zoltán

A Magyar Péter-jelenség a magyar társa­dalom betegségének tünete. Ugyanannak az immunhiányos állapotnak, amely a liberális demokrata jogállam bukását és Orbán hatalomban tartását előidézte. Ez az állítás persze magyarázatra szorul.

Messze még az alja?

Messze nem a kormány által vártaknak megfelelően alakult a GDP a harmadik negyedévben, de Orbánéknak „szerencsére” ismét van egy gazdaságpolitikai akciótervük. Könnyű megtippelni, milyen hatásuk lesz az intézkedéseknek, ha a cél az export felpörgetése, nem pedig a bizalom helyreállítása.