Film

A láthatatlan ember

  • - kg -
  • 2020. április 5.

Mikrofilm

H. G. Wells nagy szívességet tett a jövő kispénzű horrorfilmeseinek, hiszen A láthatatlan emberben az a jó, hogy nem látszik, és amíg nem látszik, és se pisztolyt, se serpenyőt, se statisztát nem emelget, addig elég egy sötétbe burkolózó, baljóslatú szobasarok, hogy máris egy őrült tudós láthatatlan alakját sejtsük ott. Mivel a sötét sarkok legfőbb tulajdonsága, hogy saját jogon, mindenféle hollywoodi rásegítés nélkül is baljóslatúak, ezzel máris nyert ügye van a filmeseknek, elég csak a kívánt falfelületet rémült tekintettel pásztázó szempárt ügyesen castingolni. Főleg egy olyan feldolgozásban, amelyben nem a láthatatlanságot feltaláló tudós a főszereplő: pedig 1933-ban, a klasszikus verzióban még ő volt a fő attrakció. Ahogy láthatatlan fejéről sátáni kacajjal lehámozta a bandázst, ahogy sikolyok kíséretében megvált műorrától, az ma is főnyeremény. 2020-ban azonban se bandázs, se műorr, Elisabeth Moss viszont a MeToo-éra horrorhősnőjeként néz szembe láthatatlan zaklatójával, aki látható formájában is bántalmazta őt. Az új feldolgozás az olcsó, de tűrhető, sőt olykor egyenesen invenciózus horrorjairól elhíresült Blumhouse-nál készült, a büdzsé Moss minőségi rettegését és mélyen átélt magára találását még csak elbírta, mindenki más azonban tipikus B filmes kellék, pedig az őrült tudós azért megérdemelt volna egy kvalitásos vicsorgást. Minden együttérzésünk szegény színészé, aki bizonyára megörült a hírnek, hogy egy kiadós címszerep hullott az ölébe, és csak akkor lohadt le arcáról a mosoly, amikor megtudta a film címét.

Forgalmazza a UIP–Duna Film

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.