rés a présen

A legnagyobb élmény

Rédey Soma klubvezető, MTA kommunikációs főosztály

  • rés a présen
  • 2019. június 23.

Mikrofilm

rés a présen: Milyen filmek kerülhetnek be a Filmklub az Akadémián c. sorozat vetítéseire?

Rédey Soma: Két fő szempont érvényesül a válogatás során: ne legyen régi és legyen hazai készítésű, illetve hazai vonatkozású. Lehet az tájegységről, történelmi eseményről vagy egy személyiségről szóló film, de lehet akár hazai részvétel valamilyen nemzetközi kutatásban. Ilyen volt például az idei sorozat nyitófilmje is, amely a rádiócsillagászat fejlődését mutatta be, kiemelkedő hazai kutatók részvételével. Vagy említhetném a Kazinczy Ferenc életútját bemutató filmet is. Mindig igyekszem tartani az arányt a humán- és természettudományos területek között.

rap: Kit érdekelnek a tudományos filmek manapság?

RS: Közönségünk a középiskolás korosztálytól a nyugdíjas korú résztvevőkig nagyon széles. Az évek során kialakult egy visszajáró közönség, akik témától függetlenül minden vetítésre eljönnek. Ugyanakkor minden témakörnek megvan a maga szűkebb érdeklődői köre is. Így például egy amatőr csillagászok munkájáról szóló vetítésre rengetegen jöttek el az ország különböző pontjairól profi és amatőr csillagászok egyaránt. Nagyon jó visszajelzés, hogy az évek során már kinőttük az MTA-székház második emeleti nagytermét, így már szinte valamennyi alkalommal a díszteremben vetítünk körülbelül 300–350 fő részvételével.

rap: Mikor vetődött fel a klub ötlete?

RS: Ötödik éve szervezem a sorozatot. Az Akadémián fő feladatunk a tudományos eredmények ismertetése, ezek elsősorban a honlapunkon jelennek meg. A filmek iránt viszont már egész régóta érdeklődtem: ennek köszönhetően végeztem el az ELTE-n 2010-ben a filmtörténet és filmelmélet szakot, illetve vettem részt éveken keresztül a Titanic Nemzetközi Filmfesztivál szervezésében is. Ezek az élmények adták az ötletet, hogy hozzuk be az Akadémiára kifejezetten az ismeretterjesztő filmeket. Az első – kísérleti – sorozat annyira sikeres volt, hogy folytatásra ösztönzött.

rap: Milyen filmek vannak még hátra az évadból?

A tavaszi sorozat minden alkalommal nyolc vetítésből áll nyolc héten keresztül, heti egy film. Idei – a nyári szünet előtti – utolsó filmünk május 30-án Katona Zsuzsa alkotása, amely Weiss Manfréd és családjának történetét mutatja be. A vetítés után a rendező mellett Bolla Dezső helytörténész és Ungváry Krisztián történész jön majd el beszélgetni. Ezt követően nyáron nincsenek rendezvényeink, de ősszel ismét szervezünk programokat. November első két hetében, a Magyar Tudomány Ünnepén szintén lesznek filmvetítések.

rap: Hogyan kutatod fel a filmeket?

RS: A filmesek az elmúlt években már maguk jelentkeznek, ha elkészülnek egy-egy filmmel. Így inkább már az okozza a nehézséget, hogy melyik kerüljön be a sorozatba. A legnagyobb élmény, ha nálunk lehet a filmnek a premierje. Ilyen volt például a Szent Koronáról szóló film bemutatója. Pálffy Géza történész kutatócsoportjának eredményeit vették filmre, és ennek bemutatóját szerveztük meg nálunk. Aznap este az épület több termében is vetítenünk kellett a filmet, olyan sokan érdeklődtek iránta. De az idei sorozatban a Kádár-film vetítése is telt házzal ment. Ez a téma annyira megérintette a résztvevőket, hogy többen be is kiabáltak, illetve hevesen felszólaltak a beszélgetés közben.

rap: Mi volt az első kedves filmélményed?

RS: Meghatározó élmény volt számomra Az Androméda törzs. Arra emlékszem, hogy megvolt VHS-en és legalább 10-15-ször láttam, voltam vagy tíz­éves. Nem hiszem, hogy értettem volna az egészet, hogy miről szólt, de a hangulata nagyon megragadott. Egy másik, szintén nagyon sokszor újranézett film volt fiatalkoromban az Hulot úr közlekedik. Ebben van egy jelenet, amikor a holdra szállást nézik egy szerelőműhelyben, az volt a kedvencem.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.