rés a présen

A legnagyobb élmény

Rédey Soma klubvezető, MTA kommunikációs főosztály

  • rés a présen
  • 2019. június 23.

Mikrofilm

rés a présen: Milyen filmek kerülhetnek be a Filmklub az Akadémián c. sorozat vetítéseire?

Rédey Soma: Két fő szempont érvényesül a válogatás során: ne legyen régi és legyen hazai készítésű, illetve hazai vonatkozású. Lehet az tájegységről, történelmi eseményről vagy egy személyiségről szóló film, de lehet akár hazai részvétel valamilyen nemzetközi kutatásban. Ilyen volt például az idei sorozat nyitófilmje is, amely a rádiócsillagászat fejlődését mutatta be, kiemelkedő hazai kutatók részvételével. Vagy említhetném a Kazinczy Ferenc életútját bemutató filmet is. Mindig igyekszem tartani az arányt a humán- és természettudományos területek között.

rap: Kit érdekelnek a tudományos filmek manapság?

RS: Közönségünk a középiskolás korosztálytól a nyugdíjas korú résztvevőkig nagyon széles. Az évek során kialakult egy visszajáró közönség, akik témától függetlenül minden vetítésre eljönnek. Ugyanakkor minden témakörnek megvan a maga szűkebb érdeklődői köre is. Így például egy amatőr csillagászok munkájáról szóló vetítésre rengetegen jöttek el az ország különböző pontjairól profi és amatőr csillagászok egyaránt. Nagyon jó visszajelzés, hogy az évek során már kinőttük az MTA-székház második emeleti nagytermét, így már szinte valamennyi alkalommal a díszteremben vetítünk körülbelül 300–350 fő részvételével.

rap: Mikor vetődött fel a klub ötlete?

RS: Ötödik éve szervezem a sorozatot. Az Akadémián fő feladatunk a tudományos eredmények ismertetése, ezek elsősorban a honlapunkon jelennek meg. A filmek iránt viszont már egész régóta érdeklődtem: ennek köszönhetően végeztem el az ELTE-n 2010-ben a filmtörténet és filmelmélet szakot, illetve vettem részt éveken keresztül a Titanic Nemzetközi Filmfesztivál szervezésében is. Ezek az élmények adták az ötletet, hogy hozzuk be az Akadémiára kifejezetten az ismeretterjesztő filmeket. Az első – kísérleti – sorozat annyira sikeres volt, hogy folytatásra ösztönzött.

rap: Milyen filmek vannak még hátra az évadból?

A tavaszi sorozat minden alkalommal nyolc vetítésből áll nyolc héten keresztül, heti egy film. Idei – a nyári szünet előtti – utolsó filmünk május 30-án Katona Zsuzsa alkotása, amely Weiss Manfréd és családjának történetét mutatja be. A vetítés után a rendező mellett Bolla Dezső helytörténész és Ungváry Krisztián történész jön majd el beszélgetni. Ezt követően nyáron nincsenek rendezvényeink, de ősszel ismét szervezünk programokat. November első két hetében, a Magyar Tudomány Ünnepén szintén lesznek filmvetítések.

rap: Hogyan kutatod fel a filmeket?

RS: A filmesek az elmúlt években már maguk jelentkeznek, ha elkészülnek egy-egy filmmel. Így inkább már az okozza a nehézséget, hogy melyik kerüljön be a sorozatba. A legnagyobb élmény, ha nálunk lehet a filmnek a premierje. Ilyen volt például a Szent Koronáról szóló film bemutatója. Pálffy Géza történész kutatócsoportjának eredményeit vették filmre, és ennek bemutatóját szerveztük meg nálunk. Aznap este az épület több termében is vetítenünk kellett a filmet, olyan sokan érdeklődtek iránta. De az idei sorozatban a Kádár-film vetítése is telt házzal ment. Ez a téma annyira megérintette a résztvevőket, hogy többen be is kiabáltak, illetve hevesen felszólaltak a beszélgetés közben.

rap: Mi volt az első kedves filmélményed?

RS: Meghatározó élmény volt számomra Az Androméda törzs. Arra emlékszem, hogy megvolt VHS-en és legalább 10-15-ször láttam, voltam vagy tíz­éves. Nem hiszem, hogy értettem volna az egészet, hogy miről szólt, de a hangulata nagyon megragadott. Egy másik, szintén nagyon sokszor újranézett film volt fiatalkoromban az Hulot úr közlekedik. Ebben van egy jelenet, amikor a holdra szállást nézik egy szerelőműhelyben, az volt a kedvencem.

Neked ajánljuk

Leginkább a foci

  • Toroczkay András

Apanovellák, de nem csak azok, felnövéstörténetek, kisvárosi elbeszélések, Budapest- és énelbeszélések is egyben. Az író magáról beszél, nem is kendőzi. Már a címből rögtön beugrik egy másik óriás: Lóci. Itt azonban a fiú emeli fel az apját, s állít emléket neki.

Stockholm-szindróma

Szentgyörgyi Bálint sorozatát nagyjából kétféle diskurzus övezi. Az egyik a sorozat nyilvánvaló történelmi torzításait és pontatlanságait rója fel. Itt elsősorban Hodosán Róza szociológus és Rainer M. János történész kritikái­ra gondolunk, akik az 1980-as évek ellenzéki mozgalmainak tagjaiként jogosan érezhetik, hogy saját és bajtársaik munkálkodását az alkotók nem adták vissza elég hűen. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy A besúgó vállaltan fikció, nem pedig dokumentumfilm.

Delfin

Van a filmben két csónakázás. Az egyik a bajai Sugovicán, az egykor kedvelt, de most néptelennek mutatkozó horgászhelyen. A gyermekkora helyszíneire visszalátogatván ismét kisvárosi lánnyá változó világhírű úszófenomén a nagypapával, ladikon haladva újra felfedezi a Duna-mellékág békességét. Máskor meg az óceánon hasít bérelt jetboaton, bálnát akar nézni – hullámokból felszökkenő delfineket lát is.

Szerelem határok nélkül

  • Nagy István

Nem lehet könnyű úgy gitározni egy zenekarban, hogy az elődöd árnyékában játszol, és folyamatosan ott van benned a félsz, hogy ha a régi srác majd egyszer vissza akar jönni, téged azonnal lapátra tesznek. Ez történt Josh Klinghofferrel, aki 2009-ben csatlakozott a Red Hot Chili Peppershez, és kereken tíz évig volt az együttes gitárosa. 

Biztonsági játék

Az utóbbi két évtizedben kevés olyan emlékezetes betoppanás volt a könnyűzene világába, mint a kanadai Arcade Fire 2004-es debütáló nagylemeze. A tragédiák árnyékában fogant Funeral katartikus sodrása és hiperérzékenysége pillanatok alatt hírnevet és rajongókat szerzett a zenekarnak, még olyan hírességeket is, mint David Bowie vagy David Byrne. A debütáló album pillanatok alatt vált hivatkozási ponttá, ami alighanem a szedett-vedett megjelenésű zenekart lepte meg a leginkább.