A legnépszerűbb filmek többsége nem foglalkozik a klímaváltozással

  • narancs.hu
  • 2024. május 2.

Mikrofilm

Az elmúlt tíz év 250 legsikeresebb filmjeinek kevesebb mint 10 százaléka ment át az ún. klímaváltozásteszten.

Immár a klímatudatot is teszt méri a filmekben – mutattuk be a Bechdel-teszthez hasonló klímaváltozástesztet ebben a cikkünkben. A nonprofit Good Energy csoport megállapította, hogy az idén Oscarra jelölt filmek közül mindössze három volt, amely megfelelt a teszt két szabályának: annak, hogy a filmben a klímaváltozás létezik, a karakterek pedig tisztában vannak ezzel.

A Good Energy most a Colby College klímaváltozással foglalkozó laborjával együttműködve egy még átfogóbb vizsgálatot végzett a klímateszttel: a 2013 és 2022 közötti időszak 250 legnépszerűbb filmjét vizsgálták meg. Minden évből kiválasztották a 25 legtöbb IMDB-szavazatot kapott mozit, kizárva a dokumentumfilmeket és azokat, amelyek nem napjainkban vagy a közeli jövőben (azaz 2006 előtt és 2010 után) és nem a Földön játszódnak. Ez azt jelenti, hogy az űroperák, a westernek és a kosztümös kalandfilmek nem jöhettek szóba.

A vizsgált filmek mindössze 12,8 százaléka – azaz 32 alkotás – teljesített az első kritériumot azzal, hogy egyáltalán tudomásul veszi a klímaváltozást. A teszt mindkét kérdését mindössze 9,6 százalékuk – azaz 24 film – teljesítette. Ahogy a tesztről szóló cikkünkben is bemutattuk, a klímateszten nem nehéz átmenni: elegendő, ha a filmben elhangzanak olyan kifejezések, mint a klímaváltozás, a klímakrízis vagy a globális felmelegedés. Zack Snyder sokat vitatott szuperhőseposza, az Igazság Ligája például azzal ment át a teszten, hogy Batman és Aquaman beszélgetésekor előbbi olvadó jégsapkákról és az ökoszisztéma elpusztításáról beszél. Az Oscarra jelölt A szomorúság háromszögében pedig mindössze egy LED-felirat olvasható: „Új klíma érkezik… a divat világába”.

A legklímatudatosabb filmnek a kutatás a 2017-es Boldog halálnapot! című horrort találta, amelynek hat jelenetében is megemlítik a klímaváltozást. A legklímatudatosabb alkotók Bong Joon-Ho és Christopher Nolan két-két filmmel: előbbi az Élősködőkkel és a Snowpiercerrel, utóbbi a Tenettel és a Csillagok között című alkotásával.

A teszt készítői szerint biztató tendencia, hogy az elmúlt öt évben egyre többször jelenik meg a filmekben is a klímaváltozás. „Azért fordulunk a történetekhez, hogy értelmet, örömöt, szépséget és bátorságot merítsünk. Nagyon is szükségünk van rá, hogy azok a filmek, amelyeket nézünk és szeretünk, reflektáljanak jelenkori világunkra – melynek ma már a klímakrízis is része. A legendás Bechdel-teszhez hasonlóan a klímaváltozásteszt egyszerre szolgál kreatív szerszámként és vizsgálatra való felhívásként, amelyben az éghajlatváltozás képernyőn megjelenő reprezentációját kutatjuk” – fogalmazott a Good Energy aalpítója, Anna Jane Joyner.

A kutatás szerint a klímatudatos filmek pénzügyileg is sikeresebbnek számítanak, épp ezért azt szorgalmazzák, hogy minél több ilyen készüljön. 2022-ben egy forgatókönyvíróknak szóló kiadványt is készítettek, melyben igyekeztek tippeket adni, hogyan tehetnek egy filmek minél inkább klímatudatossá. Eszerint a filmeknek pozitív példát kellene állítaniuk, például úgy, hogy minél több karakterük biciklizik vagy használja a tömegközlekedést, ha ez belefér a sztoriba.

Íme azoknak a filmeknek a listája, amelyek átmentek a klímaváltozásteszten:

2013: Pacific Rim

2014: Kingsman – A titkos szolgálat; A csodálatos Pókember 2.

2015: Az útvesztő: Tűzpróba; Fantasztikus Négyes

2016: –

2017: Az Igazság Ligája; Boldog halálnapot!

2018: Venom; Aquaman

2019: Fehér éjszakák; Házassági történet; Halálos iramban: Hobbs & Shaw; Pokémon – Pikachu, a detektív

2020: Tenet; Vadászat

2021: Ne nézz fel!; Zack Snyder: Az Igazság Ligája; Örökkévalók; Godzilla Kong ellen; A holnap háborúja; Egy igazán dühös ember

2022: Tőrbe ejtve – Az üveghagyma; Jurassic World: Világuralom; A szomorúság háromszöge

A teljes vizsgálat ide kattintva olvasható.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.