A Mechanikus narancs legdurvább jelenete pont olyan fájdalmas volt, ahogy kinézett

  • Szabó Ádám
  • 2019. április 8.

Mikrofilm

A rendező nemcsak alaposan megkínozta színészét, még le is nyúlta őt.

Malcolm McDowell, Stanley Kubrick mesterművének főszereplője 48 évvel annak bemutatója után a Guardianben megjelent rövid írásával emlékezett vissza arra, milyen volt a filmen dolgozni.

Eddig sem lehettek kétségeink afelől, mennyire lehetett kellemes a legendásan perfekcionista Kubrick keze alatt dolgozni, de McDowell most egészen új dolgokat árult el a rendezőről. Mint írja, Kubrick sokáig jegelte Anthony Burgess Gépnarancs című regényének adaptációját, mert nem talált megfelelő főszereplőt hozzá – aztán amikor meglátta McDowellt Lindsay Anderson Ha…. című filmjében, rögtön tudta, hogy megvan a tökéletes Alex.

Kubrick szinte teljesen rászabta a szerepet – mikor a színész megkérdezte például tőle, hogyan fognak kinézni Alex és a drúgjai, a rendező megkérdezte, van-e nála valamilyen jelmez.

McDowellnek csak a krikett-felszerelése volt az autójában;

magára húzta, ez egyből be is jött Kubricknak. Egy dolgot azért változtatott: a szuszpenzort nadrágon kívül kellett hordania. McDowell a forgatás alatt folyamatosan kérdésekkel bombázta a rendezőt a figurával kapcsolatban, de Kubrick csak annyit mondott: „Nem tudom, mit akarok – csak azt tudom, hogy mit nem”. Végül a munkálatok hat hónapig tartottak, a 2001: Űrodüsszeia elszálló költségeiből tanulva pedig a rendező ezúttal végig odafigyelt a produkció büdzséjére.

Malcolm McDowell

Malcolm McDowell

Fotó: imdb

A Mechanikus narancs 2,2 millió dollárból készült, ami egy amerikai filmhez képest nem sok – a brit mozik mércéjéhez viszonyítva viszont még így is magasnak számított. Érdekesen alakult annak a jelenetnek a forgatása is, amiben Alexet elkapják a rendőrök:

eredetileg Aubrey Morrisnak kellett volna leköpnie McDowellt,

ő azonban kifogyott a nyálból. Partnere, Steven Berkoff örömmel átvette a feladatot, és Kubrick kérésére direkt arcon köpte McDowellt. A jelenetet annyiszor felvették, hogy a színész a végére csurom nyál lett, és a pokolba kívánta a rendezőt és a filmet is.

Pedig ekkor még hátra volt egy ennél is nehezebb jelenet: az, amikor Alexnek átnevelő filmeket vetítenek, miközben még pislogni sem hagyják. McDowell nem hagyta, hogy rátegyék a szemére a műszert, ami megakadályozta volna, hogy összezárja szemhéjait, ezért hívtak egy doktort, aki érzéstelenítette a szemét.

A probléma az volt, hogy az ilyen műszereket szemműtéteknél alkalmazzák, amikor a páciens nyugodtan fekszik a műtőasztalon – McDowellnek azonban egy székben kellett ülnie, így a gép karjai folyamatosan lecsúsztak a szemhéjáról és belemartak a szaruhártyájába.

A hírhedt jelenet

A hírhedt jelenet

 

 

Amikor elmúlt az érzéstelenítő hatása,

a színész olyan fájdalmakat élt át, hogy majd beleőrült

– elmondása szerint azonban mindez kevésbé érdekelte a rendezőt. Ennél könnyebb feladat volt McDowellnek az a jelenet, amikor csapatával megerőszakolnak egy írót és a feleségét. Az epizódot számtalanszor újravették, kicserélték a díszletet, sőt, még az erőszakot elszenvedő színészeket is, de Kubricknak sehogy sem tetszett a dolog.

Egyszer csak odafordult McDowellhez: „Tudsz táncolni?”. A színész unottan igent mondott, majd elkezdte ugrándozva az Ének az esőbent érdekelni. A rendező fetrengett a röhögéstől, és még aznap megvásárolta a dal felhasználásának a jogait – a jelenet végül ennek köszönhetően állt össze.

A film hatalmas sikert aratott, a pozitív kritikák mellett párbeszédet is kezdeményezett az erőszakkal és az utcai bandákkal kapcsolatban. Pár év után viszont

Kubrick sorra kapta a halálos fenyegetéseket,

a rendőrség pedig azt javasolta, vonja vissza a filmet – így is tett, de kizárólag az Egyesült Királyságban. Addigra már úgyis szinte mindenki látta.

Stanley Kubrick

Stanley Kubrick

Fotó: imdb

McDowell 100,000 dollárt és a bevételek 2,5 százalékát kérte fizetségként, ami óriási összeget jelentett volna – Kubrick azonban átverte a színészt. Azt állította, hogy a Warner stúdió megtagadta a 2,5 százalékos részesedést, valójában azonban ő tette zsebre az így befolyó pénzt.

Mint McDowell írja, sokáig haragudott emiatt Kubrickra, de már túltette magát a dolgon. „A film engem is a mozitörténet részévé tett” – magyarázta.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.