A Mechanikus narancs legdurvább jelenete pont olyan fájdalmas volt, ahogy kinézett

  • Szabó Ádám
  • 2019. április 8.

Mikrofilm

A rendező nemcsak alaposan megkínozta színészét, még le is nyúlta őt.

Malcolm McDowell, Stanley Kubrick mesterművének főszereplője 48 évvel annak bemutatója után a Guardianben megjelent rövid írásával emlékezett vissza arra, milyen volt a filmen dolgozni.

Eddig sem lehettek kétségeink afelől, mennyire lehetett kellemes a legendásan perfekcionista Kubrick keze alatt dolgozni, de McDowell most egészen új dolgokat árult el a rendezőről. Mint írja, Kubrick sokáig jegelte Anthony Burgess Gépnarancs című regényének adaptációját, mert nem talált megfelelő főszereplőt hozzá – aztán amikor meglátta McDowellt Lindsay Anderson Ha…. című filmjében, rögtön tudta, hogy megvan a tökéletes Alex.

Kubrick szinte teljesen rászabta a szerepet – mikor a színész megkérdezte például tőle, hogyan fognak kinézni Alex és a drúgjai, a rendező megkérdezte, van-e nála valamilyen jelmez.

McDowellnek csak a krikett-felszerelése volt az autójában;

magára húzta, ez egyből be is jött Kubricknak. Egy dolgot azért változtatott: a szuszpenzort nadrágon kívül kellett hordania. McDowell a forgatás alatt folyamatosan kérdésekkel bombázta a rendezőt a figurával kapcsolatban, de Kubrick csak annyit mondott: „Nem tudom, mit akarok – csak azt tudom, hogy mit nem”. Végül a munkálatok hat hónapig tartottak, a 2001: Űrodüsszeia elszálló költségeiből tanulva pedig a rendező ezúttal végig odafigyelt a produkció büdzséjére.

Malcolm McDowell

Malcolm McDowell

Fotó: imdb

A Mechanikus narancs 2,2 millió dollárból készült, ami egy amerikai filmhez képest nem sok – a brit mozik mércéjéhez viszonyítva viszont még így is magasnak számított. Érdekesen alakult annak a jelenetnek a forgatása is, amiben Alexet elkapják a rendőrök:

eredetileg Aubrey Morrisnak kellett volna leköpnie McDowellt,

ő azonban kifogyott a nyálból. Partnere, Steven Berkoff örömmel átvette a feladatot, és Kubrick kérésére direkt arcon köpte McDowellt. A jelenetet annyiszor felvették, hogy a színész a végére csurom nyál lett, és a pokolba kívánta a rendezőt és a filmet is.

Pedig ekkor még hátra volt egy ennél is nehezebb jelenet: az, amikor Alexnek átnevelő filmeket vetítenek, miközben még pislogni sem hagyják. McDowell nem hagyta, hogy rátegyék a szemére a műszert, ami megakadályozta volna, hogy összezárja szemhéjait, ezért hívtak egy doktort, aki érzéstelenítette a szemét.

A probléma az volt, hogy az ilyen műszereket szemműtéteknél alkalmazzák, amikor a páciens nyugodtan fekszik a műtőasztalon – McDowellnek azonban egy székben kellett ülnie, így a gép karjai folyamatosan lecsúsztak a szemhéjáról és belemartak a szaruhártyájába.

A hírhedt jelenet

A hírhedt jelenet

 

 

Amikor elmúlt az érzéstelenítő hatása,

a színész olyan fájdalmakat élt át, hogy majd beleőrült

– elmondása szerint azonban mindez kevésbé érdekelte a rendezőt. Ennél könnyebb feladat volt McDowellnek az a jelenet, amikor csapatával megerőszakolnak egy írót és a feleségét. Az epizódot számtalanszor újravették, kicserélték a díszletet, sőt, még az erőszakot elszenvedő színészeket is, de Kubricknak sehogy sem tetszett a dolog.

Egyszer csak odafordult McDowellhez: „Tudsz táncolni?”. A színész unottan igent mondott, majd elkezdte ugrándozva az Ének az esőbent érdekelni. A rendező fetrengett a röhögéstől, és még aznap megvásárolta a dal felhasználásának a jogait – a jelenet végül ennek köszönhetően állt össze.

A film hatalmas sikert aratott, a pozitív kritikák mellett párbeszédet is kezdeményezett az erőszakkal és az utcai bandákkal kapcsolatban. Pár év után viszont

Kubrick sorra kapta a halálos fenyegetéseket,

a rendőrség pedig azt javasolta, vonja vissza a filmet – így is tett, de kizárólag az Egyesült Királyságban. Addigra már úgyis szinte mindenki látta.

Stanley Kubrick

Stanley Kubrick

Fotó: imdb

McDowell 100,000 dollárt és a bevételek 2,5 százalékát kérte fizetségként, ami óriási összeget jelentett volna – Kubrick azonban átverte a színészt. Azt állította, hogy a Warner stúdió megtagadta a 2,5 százalékos részesedést, valójában azonban ő tette zsebre az így befolyó pénzt.

Mint McDowell írja, sokáig haragudott emiatt Kubrickra, de már túltette magát a dolgon. „A film engem is a mozitörténet részévé tett” – magyarázta.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.