„A nagypapa szürkéssé exponálja filmjét”

Mikrofilm

A Verzió hétvégi programjából az ukrán Ihor Ivanko Törékeny emlékezet című filmjét ajánljuk.

Leonyid Burlaka 1938-ban született Odesszában, ott tanult meg filmezni, s lett a hatvanas évek végétől a Szovjetunió egyik nagy filmgyárának, az Odessza Filmstúdiónak gyakran foglalkoztatott operatőre – több mint 30 filmet készített. Burlaka fényképezte például a Magyar Televízióban is bemutatott A „Fekete Macska” bandája című színes krimisorozatot, Vlagyimir Viszockijjal a főszerepben, illetve Vagyim Liszenkónak, a hazai mozikban 1976-ban játszott, Követem a kijelölt irányt című háborús filmjét. Bár ezzel kapcsolatban a Magyar Nemzet kritikusa keserűen állapította meg, hogy „hosszadalmas jelenetek terpeszkednek a filmvásznon”, Leonyid Burlaka pedig „szürkéssé exponálja a filmet”.

A cikk szerzője aligha sejthette, hogy ez a „szürkéssé exponálás” valóban Burlaka saját életére is vonatkoztatható, de nem szakmai értelemben. Kissé patetikusan mondhatnánk úgy is, hogy az operatőrt sors exponálta szürkévé. Miután munkájának köszönhetően azon ritka szovjet állampolgárok közé tartozott, akik szabadabb és színesebb életet élhettek honfitársaiknál, okkal bízhatott abban, hogy később, nyugdíjasként majd a nosztalgia hullámai édesítik meg élete utolsó éveit. Ráadásul unokája, Ihor Ivanko is a kamera mögé került, hogy folytassa a családi hagyományokat… De az odesszai filmgyártás elsorvadt, Burkala legfeljebb home-videókat forgathatott a családjáról, de ezzel párhuzamosan szellemi leépülése is megkezdődött az Alzheimer-kór nyomán.

Ihor Ivanko Törékeny emlékezet című filmjének fókuszában azok a fellelt negatívok állnak, amelyekre egy véletlen folytán talált az unoka. Olyan felvételek ezek, amelyeken Burlaka az hruscsovi évek Odesszájának „bikaborjaként” tekint a boldog jövőbe. A huszonéves unoka tehát a huszonéves nagypapát láthatja a képeken, amelyeken mindenki szép és fiatal. Sokatmondó jelenet, hogy Ivanko nagymamája nem ismer fiatal önmagára, azt mondja, hogy az a nő a képen Monica Vitti…

 

Zenés párhuzamot keresve Cseh Tamás Désire és a múlt című dala juthat az eszünkbe: „Nagyapám, szerintem te az élő múlt vagy! / Mondj hát a magnóba minden fájó élményt.” De amíg ott az emlékezés tragikomikus fordulatot vesz („E szavakkal odanyújtotta a mikrofont, /Amit aztán a nagyapja rögtön bekapott”), itt csak tragédiát látni – Burlaka már a saját lányát sem ismeri meg –, és ezen az sem segít, hogy Ihor Ivanko nemcsak e szép filmben örökítette meg egykor híres nagyapját, de 2019-ben egy nagy szabású tárlatot is rendezett megtalált fotóiból.

A Törékeny emlékezet című filmet november 12-én, 21.00-tól a Kino nagytermében, november 13-án pedig 18.30-tól a Toldi kistermében vetítik.

A fesztiválról a Magyar Narancs múlt heti nyomtatott kiadásában található ötoldalas összeállítás.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vihar a buliban

  • - ts -

Márpedig, ha itt vannak, a pokol felügyelet nélkül maradt, de azért a páciensek felvétele aligha szünetel…

Az oroszlánszelídítő

Miután Danny Boyle tavaly, 22 év elteltével felvette vérfagyasztó horrorfolyamának szálát, gyorsan át is passzolta a stafétabotot Nia DaCostának (Candyman; Hedda), aki a 28 nappal később (2003) szellemében szövi tovább a történetet.

Tíz kicsi német

  • - turcsányi -

Ronda szép. Sőt, nagyon szép város Andalúziában, egyenesen egy nevezetesség, turista­célpont (jó hatvan kilométerrel Marbella fö­lött, északnyugatra, tizenegy óránál).

Megjavítod?

A cím a japán kincugi hagyományára utal. E technika a repedések eltüntetése helyett az eltört tárgy „sebeinek” felvállalására törekszik. 

Már megint hétfő van

  • Pálos György

A regény magyar kiadásának borítójáról Botticelli Vénuszának újraértelmezett portréja tekint ránk, az elmosódó lágy női arcmás igen éles tekintettel párosul: poézist és tisztánlátást sugall.

A legpocsékabb támadva védekezés

Utoljára évekkel ezelőtt a 83-as trolin, a Horváth Mihály térnél hallottunk ahhoz hasonló érvelést, amellyel a minap egy roma származású fideszes fővárosi képviselő és országgyűlési képviselőjelölt (egyúttal az erzsébetvárosi Fidesz alelnöke) előállt. Hajdan a rajtakapott zsebes, miután visszakézből lekevert egyet az áldozatot figyelmeztető utasnak, hirtelen felháborodással megjegyezte: „Mi van, bazeg, az a baj, hogy cigány vagyok?”

Orbán Viktor előremenekül

Közvéleményünk nem csekély hányadában erős a meggyőződés, hogy az elmúlt ciklus, vagy inkább az elmúlt 16 év kormányzati, országirányítási, legszélesebb értelemben vett politikai munkája során számos olyan esemény fordult elő, amely felvetheti néhány jól körülhatárolható büntetőjogi tényállás megalapozott gyanúját, az elévülési időn túl és innen is.

Ki bírja tovább?

Szerepét vesztett törvényhozás, az elnök személyes érdekeit szolgáló és a politikai ellenfeleit üldöző vádhatóság, gyanús elfogultságú bíróságok, megfenyített egyetemek, a demokrata vezetésű nagyvárosok büntetése, ha kell karhatalommal, a smúzoló nagyvállalatoknak kedvező szabályozás, és oligarchák, oligarchák minden bokor alján… A filmnek, amelyet Donald Trump pörget, fájdalmasan ismerősek az epizódjai.

„Ez már nem 1.0-s megoldás”

A kormánypárt egy professzionális roma adatgyűjtési és mozgósítási projekt révén a 2026-os országgyűlési választás befolyásolására törekszik. 53 választókerületben kezdődött meg e „munka”. A roma vezetők mindezt cáfolják.