Interjú

„A sikolya bennmaradt”

Ólafur Darri Ólafsson színész

Mikrofilm

Egyike a legnagyobb izlandi színészeknek, de Hollywood is számon tartja az elérhetőségeit. Most épp a NOS4A2 horrorsorozatban látható, de honfitársa, Baltasar Kormákur is előszeretettel foglalkoztatja. A széria amerikai forgatásán beszéltünk vele.

Magyar Narancs: A leghíresebb izlandi rendező, Baltasar Kormákur filmjének, a Dermesztő mélységnek jó részét hajótöröttként, a jeges óceánban töltötte. A NOS4A2 forgatása komfortosabban alakult?

Ólafur Darri Ólafsson: A Dermesztő mélység kemény meló volt. És hát tudja, hogy megy ez Izlandon: alig van kaszkadőr, dublőrről nem is beszélve. Amit a filmben lát, annak a nagy részét nekem kellett megcsinálni. De ha a feleségemet kérdezi, az ő szívéhez biztosan a hajótörött állna közelebb, mintsem ez a Bing nevű alak, akit a NOS4A2-ben játszom. Mondjuk úgy, Bing sötét oldala elég sötét. Egyszer eljátszottam Lennie-t az Egerek és emberekben, volt valami benne, ami Bingre emlékeztetett.

MN: Mondana valamit a saját sötét oldaláról is?

ÓDÓ: Úgy érti, nekem, Darrinak milyen a sötét oldalam? Gyerekként például édességet loptam a boltból. Felnőttként csak fogom a fejem, hogy mi a fenét csináltam. De szerencsés életem van: itt, az USA-ban születtem, Izlandon nőttem fel, elkerültek a háborúk, nem ismerem az éhezést. Ha visszanézek, egy biztonságos kis életet látok, apró kihágásokkal. Az ember igyekszik ezeket kijavítani magában.

MN: Sok édességet lopott?

ÓDÓ: A nővérem tanított meg rá. Meg fog ölni, ha megtudja, hogy elmondtam. Hatéves lehettem, ő tíz. Elvitt a boltba magával, és el­emeltünk néhány pálcikás fagyit. Az első alkalom közös akció volt, de utána természetesen visszamentem, gondoltam, megy ez majd egyedül is. Persze nyakon csíptek. A csodálatos az volt az egészben, hogy nem hívták fel a szüleimet.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.

„Megeszi a kígyót”

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Igor és Szása kiszabadult és gyilkolt

Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.

Hídpénz

„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Vár­hegyet összekötnénk egy függőhíddal."