Magyar Narancs: A leghíresebb izlandi rendező, Baltasar Kormákur filmjének, a Dermesztő mélységnek jó részét hajótöröttként, a jeges óceánban töltötte. A NOS4A2 forgatása komfortosabban alakult?
Ólafur Darri Ólafsson: A Dermesztő mélység kemény meló volt. És hát tudja, hogy megy ez Izlandon: alig van kaszkadőr, dublőrről nem is beszélve. Amit a filmben lát, annak a nagy részét nekem kellett megcsinálni. De ha a feleségemet kérdezi, az ő szívéhez biztosan a hajótörött állna közelebb, mintsem ez a Bing nevű alak, akit a NOS4A2-ben játszom. Mondjuk úgy, Bing sötét oldala elég sötét. Egyszer eljátszottam Lennie-t az Egerek és emberekben, volt valami benne, ami Bingre emlékeztetett.
MN: Mondana valamit a saját sötét oldaláról is?
ÓDÓ: Úgy érti, nekem, Darrinak milyen a sötét oldalam? Gyerekként például édességet loptam a boltból. Felnőttként csak fogom a fejem, hogy mi a fenét csináltam. De szerencsés életem van: itt, az USA-ban születtem, Izlandon nőttem fel, elkerültek a háborúk, nem ismerem az éhezést. Ha visszanézek, egy biztonságos kis életet látok, apró kihágásokkal. Az ember igyekszik ezeket kijavítani magában.
MN: Sok édességet lopott?
ÓDÓ: A nővérem tanított meg rá. Meg fog ölni, ha megtudja, hogy elmondtam. Hatéves lehettem, ő tíz. Elvitt a boltba magával, és elemeltünk néhány pálcikás fagyit. Az első alkalom közös akció volt, de utána természetesen visszamentem, gondoltam, megy ez majd egyedül is. Persze nyakon csíptek. A csodálatos az volt az egészben, hogy nem hívták fel a szüleimet.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
