A Youtube betiltotta Az akarat diadalát, de az Olympiát nem: Leni Riefenstahl felemás megítélése

  • Szabó Ádám
  • 2019. június 11.

Mikrofilm

Mi a különbség?

Jó pár éve nyilvánvalóvá vált már, hogy az internet nem az az utópisztikus hely, ahogy annak idején naivan elképzelték.

A társadalmak demokratizálásának és a tudás szabad áramlásának szuperfegyvere helyett az emberek inkább macskás videókat néznek rajta, mindenféle petíciókat indítanak, és szabadjára engedik a bennük lakozó trollt, rasszistát, hímsovinisztát stb.

Mindez ellen az internetes óriáscégek csak az utóbbi időben igyekeztek tenni valamit: a Facebook harcot hirdetett az álhírek ellen (amelyeknek eddig melegágya volt), a Youtube pedig nemrég bejelentette új irányelvét, miszerint csökkenteni igyekszenek a platformon a gyűlöletbeszédet és a kirekesztő tartalmakat.

Az Indiewire vette észre, hogy mindennek az egyik első áldozata Leni Riefenstahl 1935-ös náci propagandafilmje, Az akarat diadala lett, mely a cég blogposztja után pár órával el is tűnt a videós portálról. „Videók, amelyek a diszkriminatív náci ideológiát promotálják és dicsőítik” – ez az egyik tiltott kategória, amelynek a film nemcsak megfelel, de olyan, mintha egyenesen mozgóképes adaptációja lenne; így hát semmi meglepő nincs abban, hogy eltávolították.

Másrészt azonban Az akarat diadala

filmtörténeti mérföldkő, amelynek az értéke felbecsülhetetlen.

A rendező, Leni Riefenstahl alakja pedig máig viták tárgyát képezi, csak úgy, mint a film: lehet-e pusztán az esztétikai értékei, a plánok, montázsok és a dinamikus tömegjelenetek miatt csodálni a dokumentumfilmet – vagy témája miatt mindenképp el kell ítélnünk?

És Riefenstahlt bélyegezhetjük-e látnoki zseninek, attól függetlenül, hogy tudását Hitler szolgálatába állította?

A Youtube profitorientált cégként mindezekkel persze nem törődik, és egy egyszerű tiltással vágta el a gorfiuszi csomót. Fent maradt azonban az oldalon Riefenstahl Olympia című filmje, amely az 1936-os müncheni játékokat örökítette meg.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.