A Youtube betiltotta Az akarat diadalát, de az Olympiát nem: Leni Riefenstahl felemás megítélése

  • Szabó Ádám
  • 2019. június 11.

Mikrofilm

Mi a különbség?

Jó pár éve nyilvánvalóvá vált már, hogy az internet nem az az utópisztikus hely, ahogy annak idején naivan elképzelték.

A társadalmak demokratizálásának és a tudás szabad áramlásának szuperfegyvere helyett az emberek inkább macskás videókat néznek rajta, mindenféle petíciókat indítanak, és szabadjára engedik a bennük lakozó trollt, rasszistát, hímsovinisztát stb.

Mindez ellen az internetes óriáscégek csak az utóbbi időben igyekeztek tenni valamit: a Facebook harcot hirdetett az álhírek ellen (amelyeknek eddig melegágya volt), a Youtube pedig nemrég bejelentette új irányelvét, miszerint csökkenteni igyekszenek a platformon a gyűlöletbeszédet és a kirekesztő tartalmakat.

Az Indiewire vette észre, hogy mindennek az egyik első áldozata Leni Riefenstahl 1935-ös náci propagandafilmje, Az akarat diadala lett, mely a cég blogposztja után pár órával el is tűnt a videós portálról. „Videók, amelyek a diszkriminatív náci ideológiát promotálják és dicsőítik” – ez az egyik tiltott kategória, amelynek a film nemcsak megfelel, de olyan, mintha egyenesen mozgóképes adaptációja lenne; így hát semmi meglepő nincs abban, hogy eltávolították.

Másrészt azonban Az akarat diadala

filmtörténeti mérföldkő, amelynek az értéke felbecsülhetetlen.

A rendező, Leni Riefenstahl alakja pedig máig viták tárgyát képezi, csak úgy, mint a film: lehet-e pusztán az esztétikai értékei, a plánok, montázsok és a dinamikus tömegjelenetek miatt csodálni a dokumentumfilmet – vagy témája miatt mindenképp el kell ítélnünk?

És Riefenstahlt bélyegezhetjük-e látnoki zseninek, attól függetlenül, hogy tudását Hitler szolgálatába állította?

A Youtube profitorientált cégként mindezekkel persze nem törődik, és egy egyszerű tiltással vágta el a gorfiuszi csomót. Fent maradt azonban az oldalon Riefenstahl Olympia című filmje, amely az 1936-os müncheni játékokat örökítette meg.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.