VERZIÓ - Magyar Panoráma

Ártók és ártatlanok

Mikrofilm

A fesztivál szervezői szerint az időhiány, és nem a nívó az oka, hogy csak hét filmet vetítenek idén a Magyar Panoráma szekcióban. A kínálatot elnézve nincs okunk kételkedni mindebben.

Az alkotók közül a legismertebb minden bizonnyal az On the Spot párosa. Cseke Esztertől és S. Takács Andrástól Az ellenség gyermekei című sorozatuk Edith Egert bemutató epizódját láthatjuk – a megrázó portréfilmben a ma is praktizáló 90 éves pszichológus meséli el, hogyan vezetett az útja Kassáról Auschwitzba, majd az Egyesült Államokba; hogyan próbálta feldolgozni ezt a traumát; hogyan volt képes szembenézni félelmeivel.

Révész Bálint Nagyi projekt című filmjének a főszereplői közös csavargásukra a nagymamájukat is magukkal viszik – az egyik angol kém volt, a másik táncosnő a náci Németországban, a harmadik egy magyar kommunista holokauszttúlélő…

Zurbó Dorottya Könnyű leckék című filmje rendhagyó történet egy menekült lányról, aki Szomáliából érkezett Magyarországra.

A Ne bámuljanak már! – In­kluzív színház születik Balla Dávid filmje egy olyan színház produkcióról, amelyben nemcsak együtt játszanak sérült és ép emberek, de a szerepek „nehézségében” sincs köztük különbség.

Chilton Flóra Pest megyei cigánytelepeken forgatta Karma/Bagázs című filmjét az önkéntesekből álló BAGázs közhasznú egyesület tevékenységéről, munkájuk hatékonyságáról.

Ugyancsak önkéntesekről szól Domokos János Te neved című filmje is, amely a Szent Egyed katolikus közösség tevékenységét mutatja be. Főszereplői mégsem ők, hanem a hajléktalanok, akiket élelmiszerrel és ruhával segítenek, de ennél is sokkal fontosabb, hogy szóba állnak velük, emberként kezelik őket, és ha meghalnak, tisztességes búcsút vesznek tőlük. A film tavaly készült a jobb jövő reményében, de ehelyett megszületett a hírhedt rendelet… Valójában erre is rímel a filmben elhangzó gyászbeszéd, amelyből ezt a mondatot emelnénk ki: „Ezek az emberek nem ártanak senkinek, életük további nehezítése fölösleges, értelmetlen gonoszság.”

Az On the Spot alkotóival lapunk 43. számában, Zurbó Dorottyával a 41.-ben olvasható hosszú interjú

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.