Átadták a Verzió díjait, a Fanni kertje lett a legjobb magyar dokumentumfilm

  • narancs.hu
  • 2023. november 27.

Mikrofilm

Szerdáig tart a fesztivál a Toldi és Corvin mozikban, valamint a CEU Nyitott Galériájában.

Vasárnap adták át a jubileumi, 20. Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál díjait. A fesztiválon idén 5 kategóriában, Nemzetközi-, Magyar-, Diák-, Antropocén- és Képkereső szekciókban versenyeztek a filmek. A Nemzetközi versenyben két díjat is osztottak.

A legjobb emberi jogi dokumentumfilm díjat a holland Jessica Gorter alkotása, A Dmitrijev-ügy nyerte, amelynek főszereplője a hatóságok akarata ellenére a sztálinista terror áldozatainak tömegsírjait kutatta, míg végül letartóztatták és 15 évi kényszermunkára ítélték. A zsűri egy különdíjat is átadott Pascale Bourgaux Hawar, száműzött gyermekeink című alkotásának, amely az Iszlám Állam nemi erőszakból fogant gyermekeinek kérdésével foglalkozik, egy anya szemszögéből. A legjobb dokumentumfilm elismeréssel Boubacar Sangaré első egész estét dokumentumfilmjét, az Aranyásók című alkotást díjazták, amelyben a 16 éves Rasmané több mint 100 méter mélyre ereszkedik le, hogy aranyat bányásszon Burkina Fasóban, abban a reményben, hogy egy napon független lesz. A kategória különdíjasa Ibrahim Nash’at Hollywoodgate című munkája lett.

A zsűri által legjobbnak ítélt magyar film díját Budapest Főváros Önkormányzata támogatásával adták át.

A Legjobb magyar dokumentumfilm Somogyvári Gergő Fanni kertje című alkotása lett. 

Az intim hangulatú film egy különös felnőtté válás történeten keresztül mesél az emberi kapcsolatok és az elfogadás fontosságáról. A kategóriában különdíjat kapott Lőrinczy Lia Aki még lehetek című filmje, amely egy rendkívüli anya történetét meséli el, aki mindent túlélt, hogy a gyerekeivel legyen. 

A Doc Future Diák- és elsőfilmes versenyt Tea Vidović Dalipi Snajka: elvárások naplója című alkotása nyerte, a zsűri a különdíjat pedig Paczolay Zsófia vehette át Budapest siló című művéért. Idén első alkalommal hirdettek győztest a Képkereső és az Antropocén szekciókban. A Képkereső verseny filmjei archív és mai felvételek segítségével teremtenek új formát a történetmeséléshez, a szekció különdíját Damir Markovina Menekülők című filmje, míg a New Frontier díjat Cyril Aris Tánc a vulkán peremén című művének ítélte oda a zsűri. A klímaváltozás emberi jogi összefüggéseire reflektáló Antropocén szekció különdíjat Jacquelyn Mills A magány földrajza című alkotása nyerte, a Legjobb környezetvédelmi dokumentumfilm pedig Sarvnik Kaur Árral szemben című filmje lett.

A fesztivál a nyertes filmekkel – melyekből a zárónapon plusz vetítéseket is tartanak a Corvin moziban – és különprogramokkal november 29-ig folytatódik Budapesten a Toldi és Corvin mozikban, valamint a CEU Nyitott Galériájában, ahol a Vektor VR kiállítást tekinthetik meg a virtuális valóság filmek iránt érdeklődők.

Magyar Narancs legfrissebb nyomtatott kiadása öt oldalas mellékletben foglalkozik a Verzió Filmfesztivállal.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.