Az izlandi ökoterrorista nő, aki örökbe fogadna egy ukrán háborús árvát

  • - palosm -
  • 2020. január 24.

Mikrofilm

A Mikrofilm ajánlata a Cirko online tékájából: nézzük meg, hogyan menti meg a Földet íjával a kórusvezető!

Az Izlandi amazon feminista-ökoterrorista feketekomédiájában az ötvenéves egyedülálló Gandhi-kedvelő kórusvezetőn, Hallán annyira eluralkodik a teljesen jogos klímafélelem és a szintén teljesen jogos mohaszeretet — konkrétan ölelgeti, arcához szorítja a földet —, hogy veszíteni való híján kezébe veszi az Anyatermészet sorsát. Hátára csapja visszacsapó íját és elkezdi lelődözni a globális piacgazdaság megfigyelő drónjait, leszakítani a nagy gyárakba futó áramvezetékeket és „Földanya“ aláírással röplapokat szór a városháza tetejéről az amúgy kissé közömbös izlandi nép közé.

Ez a Captain Planet-ihlette szuperhősös koncepció, amiben Batman és Gotham City helyett egy ötvenéves egyedülálló nő tai chizik a lélegzetelállító gleccserek alatt a káprázatos izlandi tájban, önmagában iszonyatosan vagány, de tétje akkor lesz, amikor a film valódi konfliktusa is kibomlik. Váratlanul elér Halláig az örögbefogadási várólista, és felhívják, hogy magához vehet egy ukrán háborús árvát. A nő így a meghaladott karrier vs. anyaság felosztás helyett a bolygó (így az eljövendő generációk) megmentése és anyaság között kell választania: ha nem mentjük meg a Földet, gyerekeink egy klímakatasztrófa súlytotta természetet örökölnek. Ha viszont megmentjük, ráadásul nem teljesen etikus eszközökkel, nem lehetnek gyerekeink.

A film egy már-már csodás fordulatnak köszönhetően ügyesen oldja fel a kérdést, csak egy mindenre kész ikertestvért kell beszerezni, hogy minden megoldódjon.

Egyébként a globális természetkárosító kapitalista rendszert a kívülállók nyugalmával megcsáklyázó zöld erőben nem nehéz valamiféle izlandi nemzeti identiásképző szándékot felfedezni, amire rájátszik az is, hogy Reykjavík polgármestere is szerepel a filmben, ugyanis a rendező Benedikt Erlingsson barátja.

false

„Nálunk a nők a környezetvédelemben is vezető szerepet visznek, nagyon is helyesen. Rendszeresen hallatják a hangjukat, kitartóan küzdenek. Halla figurája mögött éppúgy kereshet konkrét izlandi alakokat, mint archetípusokat. Artemiszt és Harisnyás Pippit is beleláthatja az alakjába“ — mondta például a rendező a Narancsnak, amikor Strasbourgba az Európa Parlamentbe kísérte a filmjét a Lux-díj átadóra.

Tom Cruise megpróbálta szétcseszni az első filmemet!

De mi történt? És miért hálás mindenki Izlandon Mel Gibsonnak? Meglepő interjú az Európai Parlamentből! Benedikt Erlingsson nem kertel. A Lux-díjra jelölt izlandi rendező új filmjét, az Izlandi amazon t kísérte el a díjátadóra, Strasbourgba, az Európai Parlamentbe.

Erlingsson a saját bőrén is tapasztalta a globális erők és lokális lehetőséges konfliktusát. Ugyanebben az interjúban mesélte: „Tom Cruise felvásárolta a helyben fellelhető összes műhavat, miközben nekem is nagy szükségem lett volna műhóra a Lovak és emberek című filmemhez. De nekem nem maradt, így kénytelen voltam a burgonyalisztre fanyalodni. Burgonyalisztet szórtunk a kamera elé, hogy havazást imitáljunk. És mindezt azért, mert Tom Cruise megvette az összes spéci hófáklyát – ezeket elég csak meggyújtani és már jön is belőlük a hó. Képzelje, egyszerűen megvette az összes izlandi hófáklyát, nagy slamasztikába taszítva ezzel engem".

2018-ban a hazai bemutató után kritikusunk is dícsérte a filmet: "Az erősen allegorikus történet önmagában, elgondolkodtató, sőt állásfoglalásra késztető példázat is, ám az alkalmazott filmnyelv egyrészt perfekt akciójelenetei és hiteles környezet-, illetőleg jellemrajza okán, másrészt komplex szimbolikájának köszönhetően újszerű nézőpontot is nyújt. Ennek fontos része a filmzenét szolgál­tató együttes szerves beépítése, s ekként egy igen speciális és hatásos reflektáltság megjelenítése."

A képek hátterében feltűnő népzenészek, izlandiak és ukránok együtt, tényleg a film legerősebb pillanataiért felelnek.

Az Izlandi amazon a CirkoFilm online tékájában pár kattintás után megnézhető, körülbelül egy mozijegy áráért, magyar felirattal.

Izlandi amazon from Cirko Film on Vimeo.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.