Az izlandi ökoterrorista nő, aki örökbe fogadna egy ukrán háborús árvát

  • - palosm -
  • 2020. január 24.

Mikrofilm

A Mikrofilm ajánlata a Cirko online tékájából: nézzük meg, hogyan menti meg a Földet íjával a kórusvezető!

Az Izlandi amazon feminista-ökoterrorista feketekomédiájában az ötvenéves egyedülálló Gandhi-kedvelő kórusvezetőn, Hallán annyira eluralkodik a teljesen jogos klímafélelem és a szintén teljesen jogos mohaszeretet — konkrétan ölelgeti, arcához szorítja a földet —, hogy veszíteni való híján kezébe veszi az Anyatermészet sorsát. Hátára csapja visszacsapó íját és elkezdi lelődözni a globális piacgazdaság megfigyelő drónjait, leszakítani a nagy gyárakba futó áramvezetékeket és „Földanya“ aláírással röplapokat szór a városháza tetejéről az amúgy kissé közömbös izlandi nép közé.

Ez a Captain Planet-ihlette szuperhősös koncepció, amiben Batman és Gotham City helyett egy ötvenéves egyedülálló nő tai chizik a lélegzetelállító gleccserek alatt a káprázatos izlandi tájban, önmagában iszonyatosan vagány, de tétje akkor lesz, amikor a film valódi konfliktusa is kibomlik. Váratlanul elér Halláig az örögbefogadási várólista, és felhívják, hogy magához vehet egy ukrán háborús árvát. A nő így a meghaladott karrier vs. anyaság felosztás helyett a bolygó (így az eljövendő generációk) megmentése és anyaság között kell választania: ha nem mentjük meg a Földet, gyerekeink egy klímakatasztrófa súlytotta természetet örökölnek. Ha viszont megmentjük, ráadásul nem teljesen etikus eszközökkel, nem lehetnek gyerekeink.

A film egy már-már csodás fordulatnak köszönhetően ügyesen oldja fel a kérdést, csak egy mindenre kész ikertestvért kell beszerezni, hogy minden megoldódjon.

Egyébként a globális természetkárosító kapitalista rendszert a kívülállók nyugalmával megcsáklyázó zöld erőben nem nehéz valamiféle izlandi nemzeti identiásképző szándékot felfedezni, amire rájátszik az is, hogy Reykjavík polgármestere is szerepel a filmben, ugyanis a rendező Benedikt Erlingsson barátja.

false

„Nálunk a nők a környezetvédelemben is vezető szerepet visznek, nagyon is helyesen. Rendszeresen hallatják a hangjukat, kitartóan küzdenek. Halla figurája mögött éppúgy kereshet konkrét izlandi alakokat, mint archetípusokat. Artemiszt és Harisnyás Pippit is beleláthatja az alakjába“ — mondta például a rendező a Narancsnak, amikor Strasbourgba az Európa Parlamentbe kísérte a filmjét a Lux-díj átadóra.

Tom Cruise megpróbálta szétcseszni az első filmemet!

De mi történt? És miért hálás mindenki Izlandon Mel Gibsonnak? Meglepő interjú az Európai Parlamentből! Benedikt Erlingsson nem kertel. A Lux-díjra jelölt izlandi rendező új filmjét, az Izlandi amazon t kísérte el a díjátadóra, Strasbourgba, az Európai Parlamentbe.

Erlingsson a saját bőrén is tapasztalta a globális erők és lokális lehetőséges konfliktusát. Ugyanebben az interjúban mesélte: „Tom Cruise felvásárolta a helyben fellelhető összes műhavat, miközben nekem is nagy szükségem lett volna műhóra a Lovak és emberek című filmemhez. De nekem nem maradt, így kénytelen voltam a burgonyalisztre fanyalodni. Burgonyalisztet szórtunk a kamera elé, hogy havazást imitáljunk. És mindezt azért, mert Tom Cruise megvette az összes spéci hófáklyát – ezeket elég csak meggyújtani és már jön is belőlük a hó. Képzelje, egyszerűen megvette az összes izlandi hófáklyát, nagy slamasztikába taszítva ezzel engem".

2018-ban a hazai bemutató után kritikusunk is dícsérte a filmet: "Az erősen allegorikus történet önmagában, elgondolkodtató, sőt állásfoglalásra késztető példázat is, ám az alkalmazott filmnyelv egyrészt perfekt akciójelenetei és hiteles környezet-, illetőleg jellemrajza okán, másrészt komplex szimbolikájának köszönhetően újszerű nézőpontot is nyújt. Ennek fontos része a filmzenét szolgál­tató együttes szerves beépítése, s ekként egy igen speciális és hatásos reflektáltság megjelenítése."

A képek hátterében feltűnő népzenészek, izlandiak és ukránok együtt, tényleg a film legerősebb pillanataiért felelnek.

Az Izlandi amazon a CirkoFilm online tékájában pár kattintás után megnézhető, körülbelül egy mozijegy áráért, magyar felirattal.

Izlandi amazon from Cirko Film on Vimeo.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.