Az ukránok azt kérik az Akadémiától, ne támogassák a Top Gunt az Oscaron

  • narancs.hu
  • 2023. március 8.

Mikrofilm

Orosz oligarcha pénze állhat a Paramount mozijai mögött.

A Top Gun második részének váratlan és minden elsöprő sikeréről mi is többször megemlékeztünk: Cannes-ban a versenyfilmeket elhomályosító ováció, na meg egy meglepetés – Aranypálma – fogadta Tom Cruise-t; a diadalmenet pedig a mozikban folytatódott, ahol tavaly alig akadt nagyobbat szóló mozi a Mavericknél. Az i-re a pontot az idei Oscar-jelölések tették fel: a filmet hat Oscarra, köztük a legjobb film díjára is jelölték.

Nem mindenki lelkesedik azonban ennyire a filmért. Az Ukranian World Congress nevű, az ország kormányától független nonprofit szervezet, mely a világ különböző pontjain élő ukrán közösségeket fogja össze, arra kérte az Oscart kiosztó Akadémia tagjait, hogy ne támogassák Tom Cruise fémjelezte filmet, azaz ne szavazzanak rá. Nem a háborút dicsőítő hangnemmel vagy az izgalmas légi párbajokkal van bajuk, hanem inkább a mögötte álló pénzek forrásával.

A New Republic Pictures nevű produkciós cég ugyanis állítólag Dmitrij Jevgenyevics Ribolovljev orosz oligarchához köthető. Ribolovljev Wikipedia-oldala szerint az Uralkali nevű műtrágyagyártó vállalattal gazdagodott meg; vagyona több mint 6 milliárd dollárral tehető, amivel 391. volt a Forbes leggazdagabb-listáján. 2011-ben ő vált a francia AS Monaco futballcsapat elnökévé és többségi tulajdonosává. A New Republic Pictures még a pandémia alatt kötött 10 mozira szóló megállapodást a Paramounttal, melynek értelmében olyan blockbusterek finanszírozásáva szálltak be, mint a Maverick, vagy épp az új Mission: Impossible-filmek.

A hír, hogy Ribolovljevnek köze lehet a produkciós céghez, akkor derült ki, amikor Bradley Fischert, a New Republic akkori vezetőjét hirtelen kirúgták. Miután ugyanis Oroszország megtámadta Ukrajnát, Ribolovljev kivonta vagyonát a cégből, vélhetően azért, hogy így menekítse pénzét a szankciók elől. Fischer válaszul beperelte az orosz oligarchát, aki állítólag afféle csendestárs volt a cégben – azaz a dicső amerikai pilótákról szóló hőskölteményt részben egy orosz milliárdos finanszírozta.

Erre igyekszik most felhívnia figyelmet az Ukranian World Congress is. A szervezet szerint komoly aggodalomra ad okot, hogy az orosz befolyás a hollywoodi filmiparban is megjelent. A szervezet szerint mivel a legtöbben nem tudták, hogy Ribolovljev áll a Top Gun mögött, elképzelhető, hogy a háttérben a Kreml cenzúrázta a mozit. „Az eredeti filmmel ellentétben a Top Gun: Maverickben nincs direkt vagy indirekt utalás Oroszországra. Mindez aligha véletlen” – fogalmaztak. Mindezek ellenére kétséges, hogy az ukránok tiltakozása bármiben is befolyásolná az Oscar sorsát. Ribolovljev egyébként nem szerepel az amerikaiak szankciós listáján, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hasonló felsorolásában azonban igen.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.