Nagyot szólt a mozikban az első Stallone nélküli Rocky-film

Mikrofilm

A Creed harmadik része köröket vert elődjeire és kiütéssel győzött a pénztáraknál.

A Rocky folyatásában a valódi harc a színfalak mögött zajlik – írtuk annak idején a Drago című projektről, mely a Rocky spinoffjának, a Creednek a spinoffja. Dolph Lundgren boxoló karakterének visszatérése még mindig várat magára, Apollo fia, Creed azonban már harmadjára vívja meg harcát a mozikban – nem is akárhogyan.

A sztori szerint Adonis nemcsak karrierjében, de magánéletében is sikert sikerre halmoz, mikor azonban feltűnik gyerekkori barátja, Damien Anderson, hirtelen minden veszélybe kerül. Újra ringbe kell tehát szállnia, de a tétek ezúttal az előzőeknél is magasabbak.

A 2015-ben érkező Creed – Apollo fia nemcsak a Rocky-sorozat, de Stallone nagy visszatérése is volt: 39 évvel az első Rocky-film után a színészt ismét Oscarra jelölték a szerepért, ezúttal a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában. Az igazi sztár azonban immár a főhőst alakító Michael B. Jordan volt, aki három évvel később a második részben is bizonyított. A Creed II-ben Stallone szintén feltűnt még, a mostani, harmadik részben viszont nem szerepel. Ez az első film az immár kilenc részesre duzzadt sorozatban, amelynek elkészítésében nem vett részt. A hírek szerint a színész távol maradásának oka ugyanaz, mint amiért a Drago körül áll a bál: Stallone összebalhézott Irwin Winkler producerrel, mivel nem értett egyet azzal a kreatív iránnyal, amerre a sorozat tart. A Creed III ugyanis klasszikus sportfilm helyett inkább egy Cape Fear – A rettegés foka-szerű thrillerre. „Sajnálatos szituáció, mivel tudom, mi lehetett volna a filmből. Olyan irányt vett, ami eléggé eltér attól, ahogy én elképzeltem. Irwin Winkler és Michael B. Jordan filozófiája eléggé különbözik az enyémtől. Minden jót kívánok nekik, de én sokkal szentimentalistább vagyok. Szeretem, ha ellátják a hőseim baját, de nem akarom, hogy túl sötét fordulatot vegyenek. Úgy érzem, az emberek épp elég sötétséget láttak már” – magyarázta Stallone.

A filmes ikon távolmaradása azonban a jelek szerint nem zavarta a rajongókat:

a Creed III 56,7 millió dolláros amerikai bevételt ért el bemutatójakor, letaszítva a bevételi listákról a Marvel bukdácsoló Hangyáját.

A film világszinten már 100 millió dollárnál is többet fialt. A harmadik rész a Creed-franchise legdrágábbja: míg az elődök 35 és 50 millióba kerültek, ez már 75 millió dollárból készült. Bevételei is magasabbak viszont, hiszen míg az első rész 29,6 millióval, a második 35,5 millióval mutatkozott be. A mozit ráadásul nemcsak a nézők, de a kritikusok is kedvelik: a kritikákat összesítő Rottentomatoes oldalon 87%-on áll, amit csak az első rész értékelése előz meg. A film egyben a főszerepet játszó Michael B. Jordan rendezői bemutatkozásának is számít; a legnagyobb nyertes azonban mégsem ő, hanem az ellenfelét alakító Jonathan Majors, aki az elmúlt hét két legnagyobb bevételű filmjében is szerepel: A Hangya és a Darázs: Kvantumániában ugyancsak a főellenséget alakítja.

A boxfilm sikere után sokan máris a mozik megmentőjét látják a Creed III-ban, vagy legalábbis abban reménykednek, hogy végre beindíthat egy igazán jövedelmező sorozatot. A pandémia óta ugyanis a filmszínházak egy-két kiugró sikertől – jellemzően Marvel-moziktól és persze a Top Gun: Mavericktől – eltekintve még mindig nem nyerték vissza a régi fényüket. A március azonban ígéretesnek néz ki: hamarosan érkezik a minden eddiginél rémisztőbb Sikoly VI., majd a Shazam! Az istenek haragja, amit a John Wick negyedik felvonása és a Dungeons and Dragons követ – azaz minden hétvégére jut egy nagy durranás. Mindez azért meglepő, mert a március alapvetően nem a mozibőségről szól: eddig mindössze egyszer fordult elő, hogy az amerikai filmszínházak e havi összbevétele meghaladta volna az 1 milliárd dolláros álomhatárt. A 2020-as év harmadik hónapjában a vírus épp csak elkezdett begyűrűzni – ekkor 256 millió volt az eredmény, míg a covidos, lezárásos 2021-ben mindössze 117 millió. Tavaly a nyitások után végre jöttek a blockbusterek: érkezett a Batman, az Uncharted és Az elveszett város – fel is ugrottak a bevételek 598 millió dollárig. Ez azonban még mindig vérszegénynek számít a 2019-es 968 millióhoz, a 2018-ass 902 millióhoz, vagy a már említett rekordot összehozó 2017-es 1,17 milliárdhoz képest. Utóbbi számot főleg a Disney A szépség és a szörnyeteg remake-je és a Logan című képregénymozi szállította.

Ami az elmúlt hetek mozieredményeit illeti, az is bizakodásra adhat okot, hogy a Marvel-filmek és folytatások mellett akadt egy rakás egyéb alkotás, aminek sikerült rácáfolnia a várakozásokra: a M3GAN, Az ember akit Ottónak hívnak, a 80 for Brady című komédia és a Jesus Revolution című film is meglepően jól szerepelt a pénztáraknál.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.