César-díjat kapott Roman Polanski, többen kivonultak a teremből

  • narancs.hu
  • 2020. február 29.

Mikrofilm

A rendező nem jelent meg a rendezvényen.

A francia külvárosokban tapasztalható rendőri erőszakról készített Nyomorultak című alkotás, Ladj Ly első nagyjátékfilmje kapta meg a legjobb filmnek járó legjelentősebb francia elismerést, a César-díjat péntek este Párizsban.

A cannes-i fesztiválon a zsűri díjával jutalmazott film Párizs egyik keleti elővárosában, Montfermeilben egy fekete bőrű kiskamasz sérelmére 2008-ban elkövetett rendőri túlkapás ügyét dolgozta fel.  A film címe Victor Hugo világhírű regényére utal – A nyomorultak címűre –, amelynek egyik fontos helyszíne Montfermeil, ahol a XIX. században és jelenleg is a francia társadalom számkivetettjei élnek.

Az alkotás – amely a francia mozikban bemutatott legsikeresebb filmként elnyerte a közönség César-díját is – az első játékfilm, amelyben a francia elővárosok összetett társadalmát a hazai nézők is teljes valóságában láthatják, virtuóz rendezésben.

A kliséktől mentes film kiválóan érzékelteti, hogy a robbanásig feszült közegben a legkisebb incidens is zavargásokat és összetűzéseket idéz elő a helyiek és a rendőrök között, de nem foglal állást sem a rendőrök ellen, sem a bevándorlók védelmében. A egyik rendőrt alakító Alexis Manenti kapta meg egyébként a legígéretesebb színésznek járó César-díjat.

„Büszke vagyok, hogy bemutattam a szülővárosomat, Montfermeilt. De nemcsak a külvárosban élők nyomorultak. A nyomor sajnos egyre több franciát sújt. Gyakran megkérdezik tőlem, hogy mi a film üzenete. Egyszerű. A szegénység osztja meg a franciákat. Eljött az idő, hogy letegyük a fegyvert, hogy összefogjunk, hogy megmutassuk, mindannyian ugyanahhoz az országhoz tartozunk. Franciaország a hazánk, tegyük együtt nagy országgá! Nem a másik ember az ellenségünk, hanem a szegénység” – mondta a fődíj átvételekor a thriller 39 éves mali származású rendezője.

Többen kivonultak, amikor Polanski megkapta a díjat

Roman Polanski Tiszt és kém - A Dreyfus-ügy című filmje is három Césart nyert el, a legjobb rendezésért, a legjobb adaptációért (Robert Harris D. című regényéből) és a legjobb jelmezért (Pascaline Chavanne), jóllehet a nemi erőszakkal vádolt rendező elismerése ellen feminista szerveztek mellett közéleti személyiségek is tiltakoztak. A 86 éves lengyel-francia rendező emiatt nem is ment el a díjkiosztóra.

Polanski rendezői díjának bejelentésekor a teremben csend lett, többen felháborodva távoztak, köztük a francia filmvilág szexuális botrányainak jelképévé vált Adele Haenel színésznő is. Ő volt az első francia színésznő, aki a szexuális botrányok nyomán tavaly novemberben néven nevezte állítólagos zaklatóját, Christophe Ruggia francia filmrendezőt, akit azzal vádol, hogy 12 és 15 éves kora között rendszeresen zaklatta szexuálisan.

Az interjú óriási visszhangot váltott ki a francia közéletben és elsősorban a filmes világban, Ruggia ellen azóta ügyészi eljárás indult, Polanskit – aki ellen az Egyesült Államokban a hetvenes évek óta elfogató parancs van érvényben egy kiskorú lány megerőszakolása miatt – pedig tavaly novemberben egy újabb nő vádolta meg azzal, hogy több mint negyven évvel ezelőtt megerőszakolta őt.

A 45. César-díj gálaestjének helyszínéül szolgáló Salle Pleyel koncerttermet egyébként hermetikusan körbezárták a rendőrök, miután több tucat feminista már két órával az ünnepség kezdete előtt füstbombákkal a kezében próbált az épület közelébe jutni, miközben azt kiabálták, hogy „Erőszakoló Polanski, bűnös mozi, cinkos közönség!”. Polanski csütörtökön jelentette be, hogy nem lesz jelen a díjkiosztón, mert az szerinte „nyilvános lincselésnek” ígérkezik, és szeretné megóvni a családját. A díjátadót egyébként filmjének teljes stábja bojkottálta.

Franck Riester francia kulturális miniszter egy pénteki interjúban úgy vélte, hogy Polanski elismerése a legjobb rendezői díjjal „rossz jelkép lenne ahhoz a tudatra ébredéshez, amelyre mindannyiunknak szüksége van a szexuális erőszak elleni küzdelemben”. Adele Haenel pedig előzetesen kijelentette, hogy a francia-lengyel filmrendező díjazása „az áldozatok szemen köpése lenne”.

A díjazottak

Három César-díjjal jutalmazta egyébként a francia filmakadémia 4700 tagja Nicolas Bedos Boldog idők című filmjét is: a rendező megkapta a legjobb forgatókönyvért járó szobrot, Fanny Ardant vehette át a legjobb női mellékszereplő díját, és ez a film kapta a legjobb díszletért (Stéphane Rozenbaum) járó elismerést is.

A legjobb férfi alakítás díját Roschdy Zem kapta Arnaud Desplechin Kisváros, éjjel című thrillerében nyújtott alakításért. Az egyik legszegényebb francia városban, a belga határhoz közeli Roubaix-ban játszódó film egy megtörtént gyilkosság nyomozásának történetét dolgozza fel.

A legjobb női alakításért járó szobrot Anais Demoustier vehette át Nicolas Parizernek az Alice et le Maire (Alice és a polgármester) című első filmjében nyújtott alakításáért.

Az elsőfilmes César-díjat a Mounia Meddour rendezésében készült, Algériában játszódó Papicha érdemelte ki. A film főszerepét alakító Lyna Khoudri kapta meg a legígéretesebb színésznőnek járó díjat.

A legjobb fényképezésért járó Césart a Portré a lángoló fiatal lányról című film operatőre, Claire Mathon vehette át.

A legjobb férfi mellékszereplő díját Swann Arlaud kapta a papi pedofíliáról szóló Isten kegyelméből című filmben nyújtott alakításáért.

A legjobb külföldi filmnek járó Césart a négy Oscar-díjjal jutalmazott Élősködők, Bong Dzsun Ho dél-koreai filmrendező alkotásának ítélte a francia filmszakma. Az Élősködők májusban elnyerte a cannes-i filmfesztivál fődíját, az Arany Pálmát, azóta több ország filmszervezetének és a kritikusok több díját is megszerezte, köztük a Golden Globe-díjat és a brit filmakadémia díját is.

MTI

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.