Sir Elton John szétrúgta néhány idióta fejét

  • Gera Márton
  • 2017. szeptember 21.

Mikrofilm

Annyira beteg, hogy nem lehet nem szeretni: Colin Firthék James Bond-paródiája továbbra is észveszejtően jó.

Visszatér Töki (angolosoknak: Eggsy), aki már vagány titkos ügynökként csapatja a Kingsman kötelékében, és most éppen egy kellő komolysággal ábrázolt pszichopata nővel veszi fel a harcot, aki elárasztja a világot a fertőzött drogjával. Erről szól a 2015-ös Kingsman folytatása, és ebből nagyjából ki is található, mit kapunk: kevés komolyságot, annál több akciót, meg olyan jeleneteket, amelyekben a zongorázó Elton John feláll a hangszerétől, majd két pörgő rúgással ártalmatlanítja a gonoszt. S ilyen végig az egész: szerethetően őrült, és közben megint mutat egy nagy fityiszt a kémfilmeknek.

Kingsman: Az Aranykör (16) – hivatalos, szinkronizált előzetes #2

A modor mutatja, mit érsz! A Kingsman ügynökei visszatérnek – a kirobbanó folytatás szeptember 21-től a mozikban!

Kinek érdemes beülni rá? Akit ezredjére is rabul ejt az ezerarcú, lövöldözős esernyővel mászkáló Colin Firth, és nem az Austin Powerst vagy a Johnny Englisht tartja a kémfilmparódiák csúcsának.

via GIPHY

Bár voltak fenntartásaink, a Kingsman első részét azért eléggé kedveltük, a recept pedig a második részre is maradt ugyanaz: az akció+humor kombó kimaxolása kicsit több mint két órán keresztül. Az érdekesség az, hogy eredetileg nem volt tervben semmiféle folytatás, csak hát a nyitány elég nagy siker lett, így nem volt kérdés, hogy kell egy második rész. Ami meglepő, hogy a rendező maradt ugyanaz, pedig a rendkívül stílusos mozikat (Torta, HA/VER) összehozó Matthew Vaughn eddig soha nem készített folytatást egyetlen filmjéhez sem, és kezdetben most is húzódozott. Mindenesetre már ott tartunk, hogy a rendező egy esetleges harmadik részről beszél, idén tavasszal legalábbis emlegette, hogy van is egy remek ötletük a következő epizódhoz. Nem akarjuk elkiabálni, de simán trilógia lesz ebből.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.