Biblia helyett az okostelefonjában kereste az igét a bűnözőből lett álpap
Corpus_Christi_top_story_lead.jpg
Corpus Christi

Biblia helyett az okostelefonjában kereste az igét a bűnözőből lett álpap

Mikrofilm

Hamis próféta, vagy pedig rablóból válik a legjobb pandúr?

A Corpus Christi viszonylag rövid időn belül a második film, ami egy pap drámáján keresztül igyekszik a bűnről és megbánásról beszélni. Tavaly jelölték Oscarra a "Legjobb forgatókönyv" kategóriában Paul Schrader (Taxisofőr) A hitehagyott című moziját, míg a Corpus Christi az idei díjátadón versenyzett a "Legjobb nemzetközi film" kategóriájában. Mindkét alkotás a főszereplők magnetikus játékán alapszik, a hit kérdését boncolgatja és lassú történetvezetéssel, sötét tónusú képekkel operál – ám csak a külsőségeiket tekintve hasonlítanak egymásra. A hitehagyottban ugyanis Isten jelenlétének hiánya áll a dráma középpontjában, míg a Corpus Christiben épp ellenkezőleg:

mindent áthat a hit és a Teremtő mindenütt jelenlévősége – a kérdés csak az, mindez valódi-e.

A lengyel filmre a tavalyi díjszezonban az Élősködők diadalmenete miatt kevés fény vetült. A "Legjobb idegennyelvű film" kategóriájában gyakorlatilag semmi esélye nem volt a győzelemre, hiszen nemcsak a történelmet író dél-koreai film volt az ellenfele, hanem a dokumentumfilmeknél is jelölt macedón Méz – Királynő és Almodóvar egyik legjobbja, a szintén többszörösen jelölt Fájdalom és dicsőség. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a lengyel mozi nem futott jó szériát: otthonában blockbustereket megszégyenítő sikert ért el és számos országban forgalomba hozták – a tavaly szeptemberi Velencei Filmfesztiválon tartott premier után 10 hónappal hozzánk is eljutott.

A varsói gyors most előzi épp a budapesti személyt

Oscar-díj, rekordbevétel és egy fantasy-hős: dübörög a lengyel filmipar! A 2020-as év első popkulturális szernzációja a című Netflixes sorozat volt. A fantasy egy fiktív (közép)korban játszódik és egy magányos, hallgatag szörnyvadászról szó. A saját adatait féltve őrző, azokkal legfeljebb hencegő cég szerint közel 76 millióan voltak kíváncsiak a showra (vagyis néztek belőle legalább 2 percet) ,ez a teljes előfizetői bázisuk 45 százaléka.

A film valós történeten alapul: egy fiatal férfi papnak kiadva magát átveszi egy helyi vallási közösség irányítását. A sztori tálcán kínálja a magas labdákat: komédia esetén a félreértésekből és szereptévesztésből fakadó poénokat, dráma terén pedig a hamis prófétákról szóló súlyos mondanivalót. Jan Komasa rendező látszólag az utóbbi úton indul el, de nem mondott le a visszás helyzetben rejlő komikumról sem: az ál-pap a Biblia helyett az okostelefonjában keresi a választ, unorthodox megoldásai pedig felszabadítóan hatnak a konzervatív közösségre is. A film azonban nem elégszik meg ennyivel, újabb és újabb rétegeket pakol a főhős karakterére.

A 20 éves Daniel (Bartosz Bielenia zseniális alakítása) ugyanis a fiatalkorúak börtönében ülve találta meg Istent, és minden vágya, hogy pap legyen – az sem rettenti el, hogy az őt megtérítő atya figyelmezteti, erre előélete alapján semmi esély. Szabadulás után egy vidéki kisvárosba vetődik, melynek papja alkoholproblémái miatt elutazik – a két figura tehát pont ellentétes utat jár be, mint amire múltjuk alapján következtethetnénk.

Főhősünket először csak véletlenül gondolják papnak, ő azonban mindezt isteni jelnek véve beleáll a szerepbe.

Az új életre vágyó Danielnek azonban legalább annyira szüksége van a városkára, mint amennyire annak lakói ki vannak éhezve a bátor pap útmutatására: a közösség még mindig nem épült fel egy közelmúltban történt tragédiából. A hívek nem szeretnék, hogy a baleset okozóját is ott temessék el, ahol az áldozatokat; ennek érdekében pedig készek a papot is manipulálni, vagy éppen megfélemlíteni.

Egyszerre zajlik tehát egy Antigoné-szál és egy sajátos megváltástörténet is. A Corpus Christi ügyesen és érdekfeszítően egyensúlyozik Daniel figuráján; bár együttérzésünk egy percig sem kérdéses, a film végéig folyamatosan változik véleményünk arról, ki is ő: egy poklot megjárt, hitét kereső ember; egy tévelygő lélek, aki az őt körülvevők kétsége és kiút keresése emel a magasba; krisztusi figura vagy inkább az ő köntösét magára öltő Antikrisztus? Habár egyik lehetőséget sem szabad egyértelműen elvetnünk, Jan Komasa rendező azzal, hogy a gúnyáját levető figurát kálváriára küldi, meghozza a maga ítéletét Danielről és az őt körbevevőkről is.

A Corpus Christi július 2-től látható a magyar mozikban a Magyarhangya forgalmazásában.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.