Biblia helyett az okostelefonjában kereste az igét a bűnözőből lett álpap
Corpus_Christi_top_story_lead.jpg
Corpus Christi

Biblia helyett az okostelefonjában kereste az igét a bűnözőből lett álpap

Mikrofilm

Hamis próféta, vagy pedig rablóból válik a legjobb pandúr?

A Corpus Christi viszonylag rövid időn belül a második film, ami egy pap drámáján keresztül igyekszik a bűnről és megbánásról beszélni. Tavaly jelölték Oscarra a "Legjobb forgatókönyv" kategóriában Paul Schrader (Taxisofőr) A hitehagyott című moziját, míg a Corpus Christi az idei díjátadón versenyzett a "Legjobb nemzetközi film" kategóriájában. Mindkét alkotás a főszereplők magnetikus játékán alapszik, a hit kérdését boncolgatja és lassú történetvezetéssel, sötét tónusú képekkel operál – ám csak a külsőségeiket tekintve hasonlítanak egymásra. A hitehagyottban ugyanis Isten jelenlétének hiánya áll a dráma középpontjában, míg a Corpus Christiben épp ellenkezőleg:

mindent áthat a hit és a Teremtő mindenütt jelenlévősége – a kérdés csak az, mindez valódi-e.

A lengyel filmre a tavalyi díjszezonban az Élősködők diadalmenete miatt kevés fény vetült. A "Legjobb idegennyelvű film" kategóriájában gyakorlatilag semmi esélye nem volt a győzelemre, hiszen nemcsak a történelmet író dél-koreai film volt az ellenfele, hanem a dokumentumfilmeknél is jelölt macedón Méz – Királynő és Almodóvar egyik legjobbja, a szintén többszörösen jelölt Fájdalom és dicsőség. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a lengyel mozi nem futott jó szériát: otthonában blockbustereket megszégyenítő sikert ért el és számos országban forgalomba hozták – a tavaly szeptemberi Velencei Filmfesztiválon tartott premier után 10 hónappal hozzánk is eljutott.

A varsói gyors most előzi épp a budapesti személyt

Oscar-díj, rekordbevétel és egy fantasy-hős: dübörög a lengyel filmipar! A 2020-as év első popkulturális szernzációja a című Netflixes sorozat volt. A fantasy egy fiktív (közép)korban játszódik és egy magányos, hallgatag szörnyvadászról szó. A saját adatait féltve őrző, azokkal legfeljebb hencegő cég szerint közel 76 millióan voltak kíváncsiak a showra (vagyis néztek belőle legalább 2 percet) ,ez a teljes előfizetői bázisuk 45 százaléka.

A film valós történeten alapul: egy fiatal férfi papnak kiadva magát átveszi egy helyi vallási közösség irányítását. A sztori tálcán kínálja a magas labdákat: komédia esetén a félreértésekből és szereptévesztésből fakadó poénokat, dráma terén pedig a hamis prófétákról szóló súlyos mondanivalót. Jan Komasa rendező látszólag az utóbbi úton indul el, de nem mondott le a visszás helyzetben rejlő komikumról sem: az ál-pap a Biblia helyett az okostelefonjában keresi a választ, unorthodox megoldásai pedig felszabadítóan hatnak a konzervatív közösségre is. A film azonban nem elégszik meg ennyivel, újabb és újabb rétegeket pakol a főhős karakterére.

A 20 éves Daniel (Bartosz Bielenia zseniális alakítása) ugyanis a fiatalkorúak börtönében ülve találta meg Istent, és minden vágya, hogy pap legyen – az sem rettenti el, hogy az őt megtérítő atya figyelmezteti, erre előélete alapján semmi esély. Szabadulás után egy vidéki kisvárosba vetődik, melynek papja alkoholproblémái miatt elutazik – a két figura tehát pont ellentétes utat jár be, mint amire múltjuk alapján következtethetnénk.

Főhősünket először csak véletlenül gondolják papnak, ő azonban mindezt isteni jelnek véve beleáll a szerepbe.

Az új életre vágyó Danielnek azonban legalább annyira szüksége van a városkára, mint amennyire annak lakói ki vannak éhezve a bátor pap útmutatására: a közösség még mindig nem épült fel egy közelmúltban történt tragédiából. A hívek nem szeretnék, hogy a baleset okozóját is ott temessék el, ahol az áldozatokat; ennek érdekében pedig készek a papot is manipulálni, vagy éppen megfélemlíteni.

Egyszerre zajlik tehát egy Antigoné-szál és egy sajátos megváltástörténet is. A Corpus Christi ügyesen és érdekfeszítően egyensúlyozik Daniel figuráján; bár együttérzésünk egy percig sem kérdéses, a film végéig folyamatosan változik véleményünk arról, ki is ő: egy poklot megjárt, hitét kereső ember; egy tévelygő lélek, aki az őt körülvevők kétsége és kiút keresése emel a magasba; krisztusi figura vagy inkább az ő köntösét magára öltő Antikrisztus? Habár egyik lehetőséget sem szabad egyértelműen elvetnünk, Jan Komasa rendező azzal, hogy a gúnyáját levető figurát kálváriára küldi, meghozza a maga ítéletét Danielről és az őt körbevevőkről is.

A Corpus Christi július 2-től látható a magyar mozikban a Magyarhangya forgalmazásában.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.