Film

Creed II

  • - kg -
  • 2019. február 17.

Mikrofilm

Addig még várni kell egy kicsit, míg Dolph Lundgren másik klasszikus, nyolcvanas évekbeli figurája, He-Man is feltámad, de a nemzetközi helyzetet elnézve már nagyon érik egy új Masters of the Universe-feldolgozás. Míg a kortárs kritikák nem láttak túl a felszíni primitívségen, az utókor igazat adott a sokoldalú svédnek, amiért He-Mant műanyag bábuként ábrázolta, hiszen valóban ez volt a figura eredete. A tüzesen üres tekintet ekkorra már kipróbált fegyvere volt az előadóművésznek, hiszen mögötte volt Ivan Drago, a Rocky IV. szovjet vasökle, Apollo Creed agyon­­ütője – ha Rockyt is lenyomja, még ma is áll a Szovjetunió.
A soha véget nem érő Rocky-szériától szép húzás volt, amikor Stallone, közel a 70-hez inkább Apollo fiát küldte ringbe – sikerült is egy tisztességes bokszfilmet összehozni, ami persze egy fabatkát sem ért volna Rocky téblábolása nélkül. Az ifjabb Creed elől másodszorra már nem is csak ő lopja el a show-t, hanem a naftalinból előhúzott öreg Drago is, aki az elmúlt évtizedeket számkivetettségben és az ifjabb Drago edzéstervének (sok-sok futás Ukrajna kies utcáin) kidolgozásával töltötte. Többen látni vélték, hogy közben tudományos munkát is végzett, a hollywoodi filmek oroszábrázolásából (végkövetkeztetés: javíthatatlanul béna) írta a disszertációját. Az új Creed-film egyetlen kuriózuma, hogy írtak egy kis megérdemelt szomorúságot a szarkalábas számkivetettnek. Shakespeare talán tudott volna még finomítani az arcélen, de így is popkulturális pluszpont jár minden alkalomért, amikor Dolph ábrázatán érzelmeket láthatunk kifejlődni.

Forgalmazza a Fórum Hungary

Neked ajánljuk